JÁRVÁS ISTVÁN
JÁRVÁS ISTVÁN
JÁRVÁS ISTVÁN, a mezőgazdasági bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A mezőgazdasági bizottság a szövetkezeti üzletrészről szóló törvény tervezetét megtárgyalta mint fő bizottság. A tárgyalás során azt lehetett megállapítani, hogy függetlenül attól, ki melyik pártban van, az üzletrészek kezelésének fontosságát nem vitatta senki.
(8.40)
Erről rendkívül sok vélemény hangzott el, ennek módjáról, hogyan lehet ezt a kérdést megoldani.
A másik fontos terület, amely a vita során kicsúcsosodott, nevezetesen a családi gazdaságok helyzete, hogyan és milyen helyzetben vannak, milyen törvények, milyen intézkedések, milyen hatással voltak a családi gazdaságokra. Harmadsorban előfordult, illetve mindkét oldalról megfogalmazásra került, hogy Magyarországon ma nagybirtokrendszer kialakulásának a lehetőségei vannak, ez folyamatban van, és hogy mely törvények azok, amelyek ezt segítik, illetve mely törvények, intézkedések azok, amelyek ennek nagy lendületet adtak.
Az üzletrészek kezelésével kapcsolatban felmerült, illetve többek véleménye az volt, hogy ezt a helyzetet, ezt az immár nyolc éve tartó - nyugodtan nevezhetjük az üzletrész-tulajdonosok vesszőfutása nyolc évének vagy egyfajta kutyakomédiának, amely kapcsán számtalan ember veszítette el mezőgazdasági üzletrészét, mezőgazdasági vagyonát - folyamatot illene megállítani, és illene normális mederbe terelni. Nem engedhető meg az a folyamat, amikor az üzletrész-tulajdonosok 4-5 százalékért elveszítik az üzletrészüket, és ezen 4-5 százalékos üzletrészvesztés folytán új vagyonok, új grófi szérűk születnek a magyar ugaron (Derültség az MSZP és az SZDSZ padsoraiból.), ami mindenki számára megdöbbentő. Az üzletrészek kezelése tehát mindenféleképpen szükséges.
Többek véleménye az volt, hogy a törvényjavaslat alkalmas ennek a megoldására; az időt többen rövidnek találták. Véleményem szerint azonban megoldható ez az üzletrészkérdés, hiszen a szövetkezés egyik alapelve az, hogy el kell számolni az emberek vagyonával; nem 4-5 százalékon, hanem reálisabb értéken kell elszámolni, s ez fontos dolog. Az biztos, hogy aki a mai magyar mezőgazdaságban üzletrész-tulajdonos, azok közül nem mindenki tud a mezőgazdaságban dolgozni. Ez egyértelmű, azt hiszem, ezt nem vitatja senki. De az nem mindegy, ha az üzletrészét eladja, milyen értéket fog érte kapni. (Közbeszólások az MSZP padsoraiból: Semmit.) Hiszen annak a családnak, amelyik nem a mezőgazdaságból kíván a továbbiakban megélni, szintén van erkölcsi joga arra, hogy az élet más területén érvényesülni tudjon, ehhez pedig pénz kell. Ehhez szükséges, hogy tisztességesen elszámoljunk az üzletrész-tulajdonosokkal és az üzletrészértékekkel.
Ezért a mezőgazdasági bizottság többségi véleménye természetesen az volt, hogy az üzletrész-törvényjavaslat, amely a T/3010. számot viseli, alkalmas általános vitára. Az általános vitára való alkalmasság mellett fontos volna a mezőgazdaságot olyan helyzetbe hozni, amelyben a tulajdonjog kicsit mégis erősebb lenne a rendelkezési jognál. Jó volna, ha történelmi távlatban visszanézve az a több száz éve zajló folyamat, amelyben Magyarország a mezőgazdaságban dolgozóit, a parasztjait vagy a farmerjeit nem igazán tolerálja, nem igazán bízik meg bennük... Hiszen ma is olyan folyamat részesei vagyunk, amelyben nem kívánjuk vagy nehezen akarjuk odaadni a tulajdont és a földet a mezőgazdaságban dolgozóknak, csak részben akarjuk odaadni, el akarjuk tőlük venni. (Moraj az MSZP padsoraiból.) Hiszen az 1992-es szövetkezeti átmeneti törvény ma, nyolcéves távlatból nézve úgy mutat, hogy azért történt az üzletrészfelosztás, hogy az üzletrészeket örökre és végérvényesen el lehessen venni, tulajdon formájában. Ezért van szükség az üzletrésztörvény módosítására, illetve ennek a folyamatnak a lezárására.
A bizottság a törvénytervezet 14 igen szavazattal, 10 nem szavazattal és 2 tartózkodással általános vitára alkalmasnak tartotta. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
