DR. HARGITAI JÁNOS
DR. HARGITAI JÁNOS
DR. HARGITAI JÁNOS, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Országgyűlés! Úgy tűnik, hogy az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság egységesebben foglalt állást, és ezt jelzi az is, hogy azok a képviselők, akik végül is nem szavazták meg ennek a törvénynek az általános vitára való alkalmasságát, sem tartották indokoltnak, hogy az Országgyűlés plénumán előadót állítsanak.
Mi az, amit a bizottság vizsgált? A bizottság súlyos társadalmi gondként értékelte ezúttal is a növekvő bűnözést, amit nemcsak számokban lehet mérni, hanem sajnos meg kell barátkoznunk, vagy már meg kellett barátkoznunk egy új jelenséggel, és ez a bűnök szervezetszerű elkövetése. Erre az új jelenségre, azt gondoljuk, indokolt egy új intézmény felállításával, illetve az eddig használt intézmények átalakításával reagálni. Végül is ez a törvénytervezet ezt a célozza, és erre a kormányprogram is nagy hangsúlyt helyez.
A bizottság vizsgálta a jelenlegi helyzetet. Könnyű volt megállapítani, és itt is már több előttem szóló megfogalmazta azt, hogy jelenleg tíz olyan szervezet van, amely felderítő vagy nyomozó tevékenységet végez, az ügyészséget természetesen ebbe a körbe nem beleértve. Ezeket a szervezeteket egyébként a törvény 10. §-a rögzíti. Mi az, ami jellemző az ő együttműködésükre? Kétoldalú megállapodások alapján kapnak egymástól információkat, így előfordulhat az az abszurd helyzet is, hogy egy szervezetnek kilenc másikkal kell kapcsolatba lépnie ahhoz, hogy a munkáját eredményesen elláthassa. Ez nyilvánvalóan időigényes, munkaigényes, pénzbe kerül, és a szervezet mégsem működik kellően hatékonyan.
A másik, ami a jelenlegi helyzetet jellemzi, hogy nincs egy olyan egységes nyilvántartási rendszer, ahol ez a tíz szervezet egymás munkájáról információkat kapna, ahol adatokat kapna. Vagyis párhuzamosan folyik és folyhat felderítés, és ez nyilvánvalóan költséges. A kormány nem egy új nyomozó hivatalt kíván felállítani, hanem egy speciális adatbázist akar létrehozni. Mi az, ami ennek az új intézménynek - ami egyébként egy központi hivatal, a kormány irányítása alatt működik, és elsősorban egy támogató, koordináló hivatal jönne létre - a feladatát jelentené? A bizottsági ülésen megfogalmazódott, hogy kétfajta feladata is lesz ennek az új hivatalnak. Egyrészt van a hivatalnak operatív feladata, az operatív feladat alatt adatszolgáltatást értünk, olyan adatszolgáltatást, amivel a napi bűnüldöző munkát segíti majd elő ez a kicsit létszámú hivatal. Ugyanakkor, ami legalább ilyen fontos, hanem fontosabb, hogy bizonyos elemzések és értékelések elkészítésével alapozza meg vagy egészítse ki azt a kormányzati stratégiát, amit a kormányprogram megfogalmazott akkor, amikor a választóknak azt ígérte, hogy hatékonyan kíván fellépni a polgári kormány a bűnelkövetőkkel, a szervezett bűnelkövetőkkel szemben is.
(13.00)
Az adatvédelmi kérdések az emberi jogi bizottsági ülésen mindig frekventáltan vizsgált kérdések. A bizottság úgy foglalt állást, hogy nem tekinti aggályosnak a szabályozást, sőt körültekintőnek tekintjük azt a szabályozást, amit a törvényalkotó végül is az asztalunkra letett.
Mi is azt gondoljuk, hogy kellő garanciális szabályok írják körül az adatkezelés célját, idejét és az abban feladat- és hatáskörrel rendelkezők személyét. Mi is azt gondoljuk, hogy adatkezelésre való hivatkozás soha nem lehet gátja annak, hogy a társadalom egészséges többsége érdekében fellépjünk a szervezett bűnelkövetőkkel szemben.
Végül is az emberi jogi bizottság nagyon nagy többséggel a törvényt általános vitára alkalmasnak tartotta, és azt elfogadásra javasolja az Országgyűlésnek.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz padsoraiból.)
