DR. HORVÁTH ZSOLT
DR. HORVÁTH ZSOLT
DR. HORVÁTH ZSOLT egészségügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Képviselő Asszony! Ígérem, többet nem fogok a hbcs-ről beszélni. Kérem, azt fogadja el, hogy a hbcs-vel a gyógyító-megelőző kasszából a hbcs visszanormálásával nem lehetne ezt kivonni. Az arra alkalmatlan eszköz. Tehát ne mondja azt, hogy ezzel onnan bárki bárhova eltett pénzt. Ez erre nem alkalmas, ez az egyik.
A másik: a hbcs tekintheti úgy ezt a visszanormálást, mint egy akadályt, amit a túl gyorsan futó elé tesznek. Mondhatja, szép hasonlat. Csak van egy probléma. Az év elején ismert az az összeg, amelyet az intézmények elkölthetnek, és ez év végén is garantálni kell a betegellátás biztonságát. Erről szól a hbcs. Arra vonatkozóan pedig, hogy az intézmények miért jelentenek nagyobb teljesítményeket, tételezzük fel, hogy a lakosság egészségi állapota ilyen rövid távon, egyéves időtartamban ilyen nagy mértékben nem változhat. Ez szinte bizonyos. Tehát 10-15 százalékos eltérés sem a romlás, sem a javulás irányába nincs. Ez egyértelmű és jól számolható. Miért jelent egy intézmény többet? Azért, mert amelyik intézmény többet jelent, mint a másik, az abban reménykedhet, hogy több pénzt szerez meg a kasszából, mint a másik. Az intézményeink egymás zsebében turkálnak, és ehhez egyfajta látszólagos, virtuális teljesítményjelentéseket adnak le.
(20.40)
Ez a rendszer önmagában véve működhetne jól is, nálunk valamiért nem működik tökéletesen, ezt talán meg kellene találnunk, hogy miért, de maga a hbcs valóban nem eszköze annak, hogy forrást vonjanak ki, vagy hogy akadályokat gördítsen az intézményekben a betegellátás elé.
Köszönöm szépen.
