GÖNDÖR ISTVÁN
GÖNDÖR ISTVÁN
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Az előző kétpercesekben voltak olyanok, akik azt vetették fel, hogy felesleges, indokolatlan. Azt gondolom - és előre elnézést kérek a miniszter úrtól -, hogy ha ebből a törvényjavaslatból nem lesz törvény, akkor is megérte. Megérte az a vita, amely zajlik több hónapja, mert ráirányította a figyelmünket jó néhány dologra. Ezekből mazsolázgatok néhányat a törvény kapcsán.
Az egyik maga a rendőrség - amiből kiderült a rendőrség problémája, kezdve az anyagi elismeréstől egészen a technikai felszereltségig, és ezeknek mind-mind külön szerepe van, ezekre majd külön visszatérek.
Ráirányította a figyelmet a szabályozórendszerre, magára a KRESZ-re, a KRESZ hibáira, a közúti infrastruktúránkra, és harmadik helyre hagytam magát a gépjárművezető-társadalmat. Tehát több millió emberről van szó, köztük rólunk, országgyűlési képviselőkről. Ezt azért emelem ki külön, mert szolgálatunkból eredően az átlagnál sokkal többet közlekedünk. Tehát nap mint nap gyűjtöttünk, gyűjtünk tapasztalatokat, és közben egy törvényjavaslatot kellene elfogadnunk, amely valójában egy újabb fenyegetettséget jelent mindenki számára, akinek valamilyen vezetői engedélye van.
Tehát adódik rögtön az első kérdés, hogy van már egy kialakult rendszer, és - Lezsák képviselő úr elmegy, de mondom, hogy nem negatív, pozitív értelemben fogom őt említeni (Lezsák Sándor az ülésterem ajtajából: Itt maradok!), neki része volt abban, hogy a szabálysértések díja lényegesen emelkedjen egy korábbi törvényalkotásnál.
(17.30)
Tehát a közúti közlekedésben mozgó embereket nem olyan régóta, nem olyan hosszú időre visszatekintően fenyegeti már ez a magasabb pénzbírság, ami - most kicsit rossz szóhasználattal élve, de engedjék meg nekem, hogy ezt mondjam - már egy ilyen halmazati büntetés. Tehát még valami pluszfenyegetettséget helyezünk kilátásba. Tesszük ezt akkor, amikor tudjuk, hogy komoly gond van az infrastruktúránkkal, és sok esetben a szabálytalanságaink, a kicsik, a kicsit nagyobbak és a nagyok is sokszor köszönhetők annak, hogy ilyenek az útviszonyaink, amilyenek. A szabályokat is lehetne változtatni, a tárgyalások során erről is szó esett.
Rögtön az elején hadd mondjam el, hogy e törvény kapcsán tapasztaltam azt a nyitottságot, hogy a kormány kész tárgyalni a parlamenti frakciókkal, véleményeket meghallgatni, ütköztetni, egyeztetni és megtalálni azt a minimumot, amely segíthet abban, hogy ebből a törvényjavaslatból a sok, nagyon kemény és jogos elsőkörös kritika után legyen egy konkrét törvény.
Meg vagyok győződve arról, hogy ez a törvény akkor lesz jó, ha nem azt eredményezi, hogy fél év múlva az autós társadalom fele vagy harmada vezetői engedély nélkül fog autózni. Mert ha azt érjük el, hogy tömegesen, pillanatok alatt elvesztik az emberek a jogosítványukat, akkor egyszerűen az új sikk az lesz, hogy neked sincs, nekem sincs, neki sincs, és mindannyian közlekedünk. Így egyszerűen tovább romboljuk mi magunk, vezetők a rendőrség tekintélyét, mert ennyi rendőrt aztán már végképp el sem lehet képzelni, hogy minden autós mellé külön állítsanak egyet.
Ugyanakkor, amikor a járművezetőkről beszélek, nem hallgatom el, hogy bizony mi magunk, a szubjektum is rendkívül fegyelmezetlenek vagyunk. Tehát hajlamosak vagyunk arra, hogy a legkisebb adandó alkalommal igenis szabálytalanul közlekedjünk. A személyes tapasztalatomból azt tudom leszűrni, hogy nem jó az a törvény, amelyik olyan szankciórendszert tartalmaz, amely vélhetően egy 200 kilométeres út megtételénél azt jelenti egy járművezető számára, hogy 100 kilométernél kiadhatja az ablakon a jogosítványát. Tehát ilyen előzetes gondolatok alapján mi a szocialista frakcióból mégis nagyon sok módosító javaslatot adtunk be, és valószínű, hogy még fogunk beadni indítványokat - nagyon széles skálán -, ezáltal is megteremtve azt a lehetőséget, hogy keressük egymás gondolataiban a jót, a jobbító szándékot.
De amiről mégis beszélni akarok, és talán szeretném érzékeltetni a jelen lévő képviselő urakkal, hogy milyen irányba mozog a mi gondolkodásunk. Az egyik, amit már Balogh László képviselőtársam a vezérszónoklatában elmondott. Mi nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy a törvényjavaslat olyan rendszer legyen, amely a szereplők számára azt a garanciát adja vagy sugallja kifelé, hogy a korrupciónak a legkisebb a lehetősége, a visszaélésnek a legkisebb a lehetősége. Ennek egyik sarokpontjának tekintjük azt, hogy a törvény szabályozza a pontokat, a kiróható pontok nagyságát. Ezen belül egyetértünk azzal, hogy a Btk.-ba tartozó cselekményeknél fokozott, tehát differenciált és súlyosabb pontokat kapjanak az elkövetők.
A másik oldalon viszont - pont a bevezetőmre hivatkozva - sokkal nyitottabbak lennénk, hogy a bevezetés időszakában egy-egy szabálysértés csak egy pontot érjen. Tudom, hogy ez most elsősorban azokat sérti, akik csak egy kis tilosban parkolást, rossz megállást jelentenek azokkal szemben, akik esetleg három vagy négy pontnak megfelelő szabálysértést követnek el egyszerre. De azt gondolom, hogy először el kellene indítani a rendszert, ki kell próbálni, bejáratni, és utána értékelni, és akkor lesz lehetőségünk dönteni arról, hogy milyen finomhangolást kell majd végrehajtani.
Ami nagyon fontos, és hiányzik a rendszerből, az a sértetti közrehatás. Az a meggyőződésünk, hogy amikor a vizsgálatok során a rendőri szervek megállapítják, hogy a sértettnek is igenis szerepe volt a baleset bekövetkezésében, akkor a járművezetőt valamilyen csökkentett mértékű pontokkal kellene büntetni.
Nagyon lényegesnek tartjuk azt, amiről az előző kétpercesekben hosszú polémia folyt. Tulajdonképpen a nagy szankció, a vezetői engedély elvonása mekkora időtartamú legyen, és milyen körülmények között kerülhet vissza majd a tulajdonosához? Ebben mi azon polemizálunk, hogy azok, akik a 18 pontjukat, mondjuk, csupa egypontos szankcióból gyűjtik össze, lehet, hogy számukra nem kell féléves eltiltás, és elképzelhető, hogy esetleg nekik nem kellene részt venni az utóképzésben.
A másik változat teljesen természetes, a súlyos, ahol nagy valószínűséggel az utánképzés számukra erős pszichikai és egyéb vizsgálatokat is jelent ugyanúgy, mint egy hivatásos járművezetői engedély megszerzésénél. Lehet, hogy az illető a génjeiben hordozza az agresszív vezetésre való hajlamot, ezért őket ebből ki kell szűrni.
Ugyanakkor hadd mondjam el itt, és azért rögtön indokolnám is, hogy miért gondolunk mi arra, hogy enyhébb szankciók. Aki Budapesten közlekedik, és csak este megpróbál parkolni a háztömb közelében, ahol lakik, az esetek 99 százalékában kényszerül arra, hogy a zebrára rálógjon, a sarkon ne tudja betartani az 5 méteres távolságot, vagy a járdán parkol. Tehát nem kell más, mint néhány százzal több rendőr, és a Budapesten autózók jelentős százalékának egy héten belül be lehet vonni a jogosítványát. Akkor itt még megjegyzem azt, hogy a rendszernek valahol olyannak kell lennie, hogy azonos fenyegetettséget jelentsen mindenki számára. Most ez így elég nehéz. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.)
Köszönöm szépen, elnök asszony, befejezem, és majd újra fogok szót kérni, mert van még néhány dolog, amit nagyon fontos lenne elmondani. Köszönöm.
