MOLNÁR LÁSZLÓ
MOLNÁR LÁSZLÓ
MOLNÁR LÁSZLÓ (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Köszönöm Csáky képviselőtársam felvetését az oktatás szóbahozásával, tekintettel arra, hogy ennél egy sokkal bővebb anyagot készítettem ezzel kapcsolatosan, csak sajnos az időkeret miatt nem tudtam ezt ismertetni.
Én tudom azt, hogy itt, a Magyar Köztársaság parlamentjében - és ez furcsán fog hangzani - két kőkemény lobbi működik saját véleményem szerint. Az egyik a jogászi lobbi, a másik pedig az oktatási. Én el tudnám fogadni ezt az oktatási kérdést, ha valaki bizonyos pontszámot begyűjt, és utána kötelező oktatásban kellene részesíteni. De ha mi tényleg azt akarnánk, hogy a közlekedés résztvevőinek az érdekében kellene ezt az oktatást végrehajtani, hogy tanulja meg, hogy egy kicsit legyen tisztában az új szabályokkal, akkor ez nem lehetne ingyenes? Ezt a néhány millió forintot nem tudnánk esetleg a költségvetésből fedezni annak érdekében, hogy esetleg vannak olyan szabálytalankodók, idősebbekre, nyugdíjasokra gondolok, akik koruknál fogva esetleg lassabban reagálnak a beállított piros lámpánál, mivel nem látják tisztán, hogy most mennyi ideje sárga, és esetleg átmegy a piroson, és pont ott van fölállítva az a berendezés, és ennek következtében összeszedi a pontokat, és utána kiderül, hogy az oktatáson részt kell venni, és az oktatás annyiba kerül, hogy esetleg a nyugdíjából ezt nem tudja kifizetni. Ugyanez vonatkozik esetleg más, szerényebb jövedelemmel rendelkező emberekre is. Ne felejtsük el, sajnálatos módon én nagyon szerettem ezt a típust annak idején az országban, de még nagyon sok embernek van Trabantja (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), és nem azért van Trabantjuk, mert nem szeretnének esetleg más, komolyabb kocsiban utazni, csak nem tudják megvásárolni.
Köszönöm szépen.
