DR. LENTNER CSABA
DR. LENTNER CSABA
DR. LENTNER CSABA (MIÉP): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormánypárti képviselők felszólalásaiban rendre visszatérő elem, hogy kifejezésre juttatják, mekkora nyereségadó-kedvezményt jelent ez a hitelkamat-kedvezmény, illetve az értékcsökkenési leírások korrekciója. 15 milliárd forint kedvezmény hangzik el rendre.
Azonban arra hívnám fel a figyelmet, tisztelt kormánypárti képviselők, hogy a vállalkozások szintjén azt a pozitív nyereségadó-alapot meg is kell termelni. Nyilván utána lehet csak az adókedvezmény lehetőségével élni. Azért vagyok kicsit pesszimista e tekintetben, mert ha Magyarországon a külső költséginfláció, tehát input oldali infláció gyorsabban növekszik, mint a vállalkozások által kibocsátott termékek árszínvonala, akkor a nyereségadó-alap nem nőni fog, hanem csökkenni fog. Így pedig nem lesz lehetőség arra, hogy az értékcsökkenési leírással, nyereségadó-kedvezményekkel, szerény kedvezményekkel a kis- és középvállalkozások élni tudjanak.
Az az inflációs intervallum, amelyet önök 2001-re és 2002-re terveznek - a 4, illetve 7 százalékos inflációs intervallumról van szó -, azt hiszem, ez a vágyak birodalmába tartozik, hiszen 2000. augusztus végén az infláció 9,6 százalékos volt, az üzemanyagárak drasztikus emelkedése, a világpiaci árrobbanás, a Brendt-olaj hordónkénti 37 dolláros tartományba történő felszökése azt vetíti előre, hogy év végére az infláció Magyarországon a 10 százalékot is meghaladhatja. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) 2001. január 1-jétől akkor miért volna alacsonyabb az infláció, tehát illuzórikus elem, amelyre önök hivatkoznak. (Kiss Andor tapsol.)
