DR. VERES JÁNOS

Teljes szövegű keresés

DR. VERES JÁNOS
DR. VERES JÁNOS (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Az első vitaszakaszban az ajánlás pontjai szerinti 16. ponttal kezdődő módosítócsomagról szeretnék beszélni. Ez az a módosítócsomag, amelyet képviselőtársaimmal közösen jómagam is jegyeztem, és amely a Magyar Szocialista Párt azon indítványait tartalmazza, amely indítványok véleményünk szerint azért szükségesek, hogy az adótörvények módosítása után olyan adószabály legyen Magyarországon elfogadva, amely a leginkább méltányosan tudja kifejezni az adózással kapcsolatos terhek egyetemes voltát, azaz mindenkinek adófizetési kötelezettsége van. Ugyanakkor tudja azt is méltányolni és értékelni, hogy a társadalomban eltérő jövedelmű rétegek vannak, és lehetőleg elkerüljük azt a problémát, amely az 1999-ben elfogadott adószabályok eredményeképpen a 2000. évi adózásnál már érzékelhetően feszültséget jelentenek. Nevezetesen azt a problémát, hogy az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező állampolgárok relatíve több adót kell hogy fizessenek, és ezt az adózás technikai módosításával korrigálni lehet.
Szeretnénk azt a problémát is elkerülni ezzel a módosító indítványunkkal, amely abból adódik, hogy a nagyjából a jövőre tervezett átlagjövedelem, tehát 96 ezer forint/hó bruttó jövedelem körül kereső személyeknél egy relatív adóteher-növekedés lépne be a mostani tervezet szerint. Ezért a korábbi kormányjavaslat szerint 1 millió 50 ezer forintos értékhatárnál már belépő legfelső adósávot, mi úgy gondoljuk, egy más értékhatárhoz kell kötni, nevezetesen a javaslatunk szerint 1 millió 200 ezer forintos értékhatárhoz kötnénk. Ez az 1 millió 200 ezer forintos értékhatár tudja azt biztosítani, hogy ne fordulhasson elő az az elfogadhatatlan állapot, hogy az átlagjövedelemmel kereső magánszemélyek 2001-ben már a legmagasabb adókulcs szerint is adóznának, azaz 40 százalékos adómérték után kellene az adót tőlük levonni, illetve befizetniük.
Úgy gondoljuk, hogy ez egy rendkívül fontos módosítás lenne. Láthatóan a kormánypártok is felismerték, hogy a beterjesztett adóhatárok elég komoly feszültséget okozhatnak az imént elmondott okokból, hiszen van önálló MDF-es indítvány erre a problémára, és van a Fidesz részéről két olyan indítvány, amely ezt az adósávhatárt próbálja feljebb tolni, lévén, hogy fideszes képviselőtársaink is feltehetően úgy ítélik meg, hogy ez a mérték, nevezetesen a 40 százalékos mérték mégsem lenne méltányos, ha az átlagjövedelemmel keresők számára befizetendő adót jelentene.
A másik része ennek az indítványnak, amelyről szintén szólni szeretnék, az az, hogy az adójóváírás mértékét - amelyet sajnálatos módon a jelenlegi kormány a hatalomra lépése után drasztikus mértékben csökkentett - olyan mértékben kívánjuk megnövelni, hogy lényegében az első adósávban, amelynek a határa a minimálbérhez kötődő jövő évi tervezett növekedések után azt érné el, amit a minimálbéren keresők egy évben jövedelemadó-kötelezettségként el kell hogy könyveljenek, tehát ezt a mértéket mi szeretnénk lényegében adófizetési kötelezettség nélkülivé tenni. Azaz a mostani indítványunk a kormány által javasolt 3 ezer forintos havonkénti értékről 8 ezer forintos értékre kívánja megnövelni. Azért tesszük mindezt, mert megítélésünk szerint a méltányosság, az arányosság és mindenfajta más indokok alapján szükséges, hogy a minimálbér körül kereső emberek a következő évben ne fizessenek, ne viseljenek tényleges adóterhet. Ezt, a jelenlegi adókonstrukció alapjait nem bántva, nem vitatva és nem fölrúgva, az adójóváírás mértékének általunk történt 8 ezer forintra emelésével, úgy gondoljuk, biztosítani lehet.
Ugyanakkor természetesen azt az átmenetet, amely már több éve szerepel az adórendszerben, mi is meg kívánjuk őrizni. Igaz, hogy a kormány által javasolt 200 ezer forintos határt mi 300 ezer forint értékben javasoljuk változtatni, azaz nem egy hirtelen történő elvételét ennek a bizonyos adójóváírásnak, hanem egy 300 ezer forintos értékhatáron belül történő fokozatos elfogyását vagy elapasztását javasoljuk. Úgy gondoljuk, hogy ez a javaslat, figyelembe véve a vélhetően 2001. január 1-jétől 40 ezer forintban meghatározott minimálbér összegét, mindenképpen méltányos, szükségszerű, hiszen az számunkra elfogadhatatlan, hogy a legalacsonyabb jövedelmű rétegeknek kifejezetten komoly arányú adóterhet kelljen viselniük.
Ugyancsak az szja-törvény módosítását érintő azon szabályozás elhagyását javasoljuk, amely lényegileg megváltoztatná a társasházak adózási szabályait. Úgy gondoljuk, hogy azon közösségek, amelyek társasházi formában a jövő érdekében sok-sok lépésre tartalékolnak forrásokat, semmiképpen nem büntetendők, büntethetők azzal, ami jelenleg a tervezetben van. Ezért mi ezt a szabályozást elvetjük, javasoljuk, hogy hagyja el az Országgyűlés a döntéshozatala során.
Rendkívül fontos momentumnak tartjuk azt is, hogy a kormány által javasolt, igaz, hogy a kormány javaslatában érdemben csak 2003. évben igénybe vehető adókedvezmény, nevezetesen a beruházási hitelek kamata utáni adókedvezmény a mi javaslatunk szerint ne egy jelképes, 20 százalékos mértékű legyen, mint ahogy a kormány javasolja, hanem ettől magasabb mértékű: mi 60 százalékos mértéket javasolunk.
(8.10)
Az is természetes, úgy gondolom, hogy ha már kétéves költségvetést és az adótörvények változtatását is két évre tervezi a kormány, akkor ne az ezt követő harmadik évben belépő kedvezményről beszéljen a kormány, hanem már a következő években igénybe vehető adókedvezményről legyen szó. Azaz nyilvánvalóan javaslatunkkal a hatálybalépés idejét is előre kívánjuk hozni. Azért kívánjuk előre hozni, hogy abban a két évben, amelyre a kormány most beterjeszti javaslatát, legyen igénybe vehető a beruházási hitelek kamata utáni adókedvezmény mind a személyi jövedelemadó rendszerében, mind pedig a társadalmi adó rendszerében.
Ha valóban segíteni akarja a kormány a kis- és középvállalkozásokat az adótörvényeken keresztül is tevékenységükben, akkor nem 2003-ra kell ígérni, egy bizonytalan időszakot követően a beruházási hitelek kamata után adókedvezményt, hanem tessék a 2001. és a 2002. években is ezt az adókedvezményt biztosítani a kis- és középvállalkozások számára. Megítélésünk szerint ez elengedhetetlen, ha valóban úgy gondolja a kormány, hogy ezt a lépést meg kívánja lépni.
Szeretném megemlíteni azt is, kapcsolódva a személyi jövedelemadó, illetve a társaságiadó-törvényekhez: javaslatunkban szerepel annak a gondolatnak a megvalósítása is, amely már az elmúlt években is többször vita témája volt. Erről képviselőtársaim majd hosszasabban is fognak beszélni, én csak megemlítem, hogy a Szocialista Párt által benyújtott komplex adómódosítási csomagnak fontos része, hogy ha a kormány azt mondja, hogy minden gyermek ugyanannyit érjen, minden gyermek legyen egységes elbírálású az állami gondoskodás szempontjából, akkor kérnénk szépen azokra a gyerekekre is gondolni, akiknek szülei nem a gyermekek hibájából, de nem tudják igénybe venni a kormány által most beterjesztett javaslat szerinti adókedvezményeket, családi adókedvezményt. Tehát ezen gyermekek esetében mi javasoljuk a következő évtől kezdődően megteremteni annak lehetőségét, hogy az ilyen családok esetében az adóhivatal a Szociális és Családügyi Minisztérium számára adjon arról információt, mely családoknál nincs meg az a lehetőség, hogy igénybe tudják venni a családi adókedvezményt, és ezt követően a Szociális és Családügyi Minisztérium a költségvetésbe beterjesztendő javaslatunk eredményeképpen vagy következtében adja meg a kiegészítő családi pótlék intézményén keresztül a családok által igénybe nem vehető adókedvezmény mértékét ezen családoknak.
Úgy gondoljuk, hogy az a szlogen, ami sokszor elhangzott már e Ház falai között és nyilván a mai nap során is sokszor fogjuk még hallani, nevezetesen, hogy minden gyermek érjen ugyanannyit az állami gondoskodás, a költségvetés szempontjából, ilyen eszközzel, ilyen módon és csak így valósítható meg, és nem úgy, ahogy a kormány beterjesztette a javaslatát.
Ennyiben kívántam volna röviden összefoglalni az szja-hoz, társaságiadó-törvényhez benyújtott fontosabb indítványainkat. Képviselőtársaim a továbbiakban még néhány sarokponton ki fogják ezeket egészíteni.
Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem