LENÁRTEK ANDRÁS
LENÁRTEK ANDRÁS
LENÁRTEK ANDRÁS (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A következő két év adótörvényeiben a kisvállalkozásokat segítő kedvezmények - például a tb-járulékteher csökkenése, a 10 millió forint nyereség alatti adókedvezmény és a kisvállalkozások adminisztratív feltételeinek javítása - mellett képviselőtársaimmal pár módosító indítványt nyújtottunk be, melyekkel célunk az volt, hogy ahol lehetséges, további segítséget nyújtsunk a vállalkozások számára.
(8.30)
A T/2977/205. számon beterjesztett módosító javaslatunkkal pontosítani szerettük volna az előterjesztőnek azt a szándékát, hogy ha a vállalkozás költségeket fordít arra, hogy dolgozóit képezze, akkor ezeket a juttatásokat ne kelljen az egyes kedvezményezetteknek leadózniuk. Szándékunk egybeesik azzal a kormányzati szándékkal, hogy a gazdaság folyamatos fejlődése érdekében - a közelgő uniós csatlakozás kihívásával szemben - a vállalkozásoknak növelniük kell a technológiai és műszaki színvonal mellett az egyes alkalmazottak képzettségi szintjét is. Módosító indítványunk pontosítaná az eredeti szándékot azzal, hogy egyrészről olyan képzést lát célszerűnek elismerni, amelyikből a vállalkozás valóban profitál, valamint figyelembe kell venni azt a szokásos feltételt, hogy ehhez a vállalkozással tanulmányi szerződést célszerű kötni, melyben jogilag is rendeződhet mind az alkalmazott, mind a vállalkozó feltételrendszere.
Ennek a módosító indítványunknak a második eleme az, hogy elsősorban az uniós csatlakozásra gondolva fontos és szükséges az alkalmazottak nyelvtanulása. Ezt a típusú képzési költséget is szeretnénk módosító indítványunkban személyi jövedelemadó-mentessé tenni.
A törvényjavaslat 13. §-ának módosítását is javasoljuk úgy, hogy a szociális gondozói díjként feltüntetett összeg ne csak 30 ezer forinttal, hanem 48 ezer forinttal csökkentse a számított adót. A szociális gondoskodást szeretnénk ezzel a módosító indítványunkkal elismertebbé és anyagilag is érdekeltebbé tenni.
A T/2977/206. számon beterjesztett módosító indítványunkkal azon átalányadózó egyéni vállalkozók helyzetén, anyagi körülményein szeretnénk javítani, akik vállalkozásuk mellett egyúttal munkaviszonyban állnak. Módosító indítványunkkal lehetősége nyílna az egyéni vállalkozónak megbontani a jövedelmét a vállalkozói tevékenységre és a munkaviszonyból származó jövedelemre, úgy, hogy ez a kétféle adózás nem kizárná egymást, hanem együttesen alkalmazható lenne.
A 208. számon beterjesztett módosító javaslatunkban a törvényjavaslat 203. §-a (3) bekezdéséhez teszünk ajánlatot további módosításra. Ez ugyancsak az átalányadózó egyéni vállalkozókról szól. Az eredeti javaslat szerint az átalányadózó egyéni vállalkozó elismert költséghányada 35 százalékról 40 százalékra változna alapvető szabályként, amennyiben pedig az egyéni vállalkozó ezt kiegészítő tevékenységként végzi, akkor 15 helyett 25 lenne az elismert költséghányad.
Fontosnak tartjuk, hogy az egyéni vállalkozói kört minél kevesebb adminisztrációs kötelezettség sújtsa. A kormány javaslatával összefüggően ez akkor javítható, ha az egyszerű eljárásrendű átalányadózás kedveltebbé válik az egyéni vállalkozók számára az előző évihez képest. Ennek az egyik módszere például a törvényjavaslatban is szereplő módszer, az elismert költséghányadok emelése. Az eredeti javaslathoz képest módosító javaslatunkban további emelést látunk indokoltnak. Javaslatunk szerint az alaphelyzetben 45 százalék lenne az elismert költséghányad, amennyiben ezt a vállalkozó kiegészítő tevékenységként végzi, úgy pedig 30 százalék lenne az igazolt költség. Véleményünk szerint ekkor több vállalkozó élne ezzel a lehetőséggel, kevesebb időt kellene fordítaniuk az adminisztrációra, összességében kevesebb ellenőrzési költséggel is járna, és talán tisztulna a gazdaság is, mivel nem érné meg a számlákkal való manipuláció.
A 198. számon beterjesztett módosító javaslatunk a kormány előterjesztésében szereplő kis- és középvállalkozásoknak nyújtott társaságiadó-kedvezmények közül a beruházásokhoz igénybe vett hitelek után fizetett kamatok adócsökkentési lehetőségén szeretne még tovább javítani. Javaslatunk szerint már a jövő év január 1-je után megkötött beruházások után is élni lehetne az adó-visszatérítés és adócsökkentés lehetőségével, általános mértékben 20 százalékos, elmaradott térség esetében a javaslat szerinti 40 százalékos mértékben. Ez elsősorban azokon a kisvállalkozásokon segítene, melyek az elmaradott térségekben, például az észak-magyarországi régióban már a jövő évben terveznek beruházásokat, és mint tudjuk, ebben a régióban a tőkeszegénység a vállalkozásokra igen jellemző. Az egyéb beruházásokat segítő kedvezmények, beruházási támogatások mellett így még nagyobb lehetőségük nyílna ezen vállalkozásoknak fejlesztéseik megvalósításához.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)
