TÓTH ANDRÁS
TÓTH ANDRÁS
TÓTH ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Most ez után a kalandozás után, amit tett képviselőtársam a délutáni programban, szeretnék visszatérni az 1. vitaszakaszhoz, és szeretnék a társasági adóval foglalkozni általánosságban. Szeretném érinteni a 72., 73., 74., 76., 79., 82., 83., 86., 87., 90., 103-107. ajánlási pontokat.
Lentner Csaba képviselőtársam idézett a kormányprogramból, azt hiszem, nem haszontalan, ha kicsit bővebben, de én is megteszem ezt. Tehát az idézet a kormányprogramból, annak is a kis- és középvállalatok esélyegyenlőségéért szóló fejezetéből: a kormány nagy hangsúlyt helyez a kis- és középvállalatok működési feltételeinek javítására annak érdekében, hogy ezek a vállalatok az eddigieknél nagyobb mértékben járulhassanak hozzá a növekedéshez. Ehhez szükség van az adórendszer módosítására, a kis- és középvállalkozások hitelfelvételei lehetőségeinek bővítésére, az adminisztráció csökkentésére, az információs és tanácsadói rendszer fejlesztésére. Különös figyelmet kell fordítani a kis- és középvállalkozásoknál folyó kutatás, fejlesztés és innováció támogatására.
Először is szeretném áttekinteni, hogy mennyire teljesül ez a kormányprogramban megfogalmazott cél, és szeretnék vitatkozni Tardos Mártonnal, aki azt mondja, hogy az adótörvény változtatása egyáltalán nem érinti ezt. Szeretném bemutatni, hogy igenis érinti.
Ugyan '99-ben a kiszámítható adózási környezet biztosítása érdekében a társasági adó és az osztalékadó szabályai nem változtak, a stabilitás és a lehetőség szerinti minél kisebb változtatás igénye jellemzi a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény módosításának 2001-2002. évekre vonatkozó előterjesztését is. A javasolt módosítások jelentős hányada a számviteli törvény változásából következő, annak szabályozásához igazodó változásokat fogalmaz meg. Tartalmi változást többnyire nem jelentenek ezek a változások, vagy ha igen, azok sem jelentős mértékűek és a vállalkozások számára kedvező irányúak.
A kormány előterjesztésében szereplő társaságiadó-változások mintegy 15 milliárd forinttal csökkentik jövőre a vállalkozások társaságiadó-fizetési kötelezettségét. Tehát igenis van itt változás.
Az általánosan kimutatható adóteher-csökkenésnél nagyobb mértékű a kis- és középvállalkozások adómegtakarításának aránya, a 15 milliárd forintból 9 milliárd forintnyi ezen vállalkozások terheit csökkenti majd, már az előterjesztésben is. Tehát itt már egyértelműen tetten érhető a választott preferencia, a kisvállalkozások támogatása.
Közel 6 milliárd forintnyi adóteher-csökkenést jelentenek az értékcsökkenés elszámolásában és érvényesítésében bekövetkező változások. A korábbi 30 ezer forintos értékhatár helyett a jövőben az 50 ezer forintnál kisebb bekerülési értékű tárgyi eszközöknél, immateriális javaknál lehet érvényesíteni az egy összegben történő leírást. Az adóalap meghatározásánál szélesebb körben érvényesíthető a számviteli törvény előírásai szerint megállapított terv szerinti értékcsökkenési leírás. Ez a kör kiterjed a legfeljebb 200 ezer forint értékű tárgyi eszközökre a korábbi 100 ezer forint helyett; tenyészállatokra, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokra, valamint a kizárólag kutatás-fejlesztési célra használt tárgyi eszközökre.
Több értékcsökkenési leírási kulcs változik, például 4 százalékról 10 százalékos mértékre nő a gőz-, forróvíz-, termálvízvezeték, földgázvezeték, termálkút leírási kulcsa. Ezen változások hatása közel 4 milliárd forinttal csökkenti a vállalkozások társaságiadó-fizetési kötelezettségét.
A törvényjavaslat a kutatás-fejlesztés ösztönzése érdekében - ami a kormányprogram újabb kiemelten kezelt tétele - az alapkutatást, alkalmazott kutatást vagy kísérleti fejlesztést megvalósító adózóknál a jelenlegi közvetlen költségek 20 százalékának megfelelő adóalap-csökkentési lehetőséget 100 százalékosra emeli. Ezzel gyakorlatilag az ilyen jellegű költségek kétszeres érvényesítését teszi lehetővé. A vállalkozások ilyen jogcímen történő adómegtakarításának becsült összege mintegy 3,6 milliárd forint.
Jelentős változást jelent a jövőben, hogy a reprezentációs költségekhez nem kapcsolódik adóalap-növelési kötelezettség. Ebből eredően mintegy 2 milliárd forintos társaságiadó-megtakarításuk lesz az adózóknak.
A kis- és középvállalkozásokra oly sokszor jellemző alultőkésítettségen próbál segíteni, illetve a beruházásokat kívánja ösztönözni az a rendelkezés, ami lehetővé teszi a beruházási hitelek megfizetett kamata 20 százalékának vállalkozási övezetben, illetve kiemelt térségben vagy kedvezményezett térségben megvalósult beruházás esetén 40 százalékának adókedvezményként történő érvényesítését.
A kisebb vállalkozások likviditási helyzetét javítja az adóelőleg-fizetési szabályokhoz kapcsolódó értékhatárok növekedése. A jelenlegi 3 millió forintos értékhatár helyett ezután 5 millió forint feletti adókötelezettség esetén lesz havi adófizetési kötelezettség. Ezek mind olyanok, amelyek igenis változást jelentenek már az előterjesztésben is, és arra tekintettel, hogy ezekhez gyakorlatilag nemigen jött be módosító indítvány, úgy gondolom, hogy ezeket valamennyi parlamenti frakció el tudja fogadni és támogatni tudja.
Tisztelt Képviselőtársak! Szóltam róla, hogy az előterjesztés a társasági adó vonatkozásában 15 milliárd forintos adócsökkentést jelenthet a vállalkozásoknak. Ez a Fidesz-frakció számára kevés, ahogy ezt már az általános vitában is elmondtuk. Mint az már számtalanszor elhangzott ennek a Háznak a falai között, a magyar gazdaság növekedése európai, de világviszonylatban is kiemelkedő ütemű. A 2000. év első félévének adataiból látszik, hogy a Fidesz választási programjában megfogalmazott és ellenzéki képviselőtársaink által badarságnak tartott évi 7 százalékos gazdasági növekedés elérése immár kézzelfogható közelségbe került. Ennek a kiemelkedő gazdasági növekedésnek köszönhetően lehetőséget látunk arra, hogy adókedvezmény formájában teremtsünk lehetőséget arra, hogy a megtermelt jövedelem nagyobb hányada maradhasson a vállalkozásoknál.
Az említett kiemelkedő gazdasági növekedés motorjai jelenleg elsősorban a multinacionális nagyvállalatok. Szükségesnek tartjuk, hogy a hazai mikro-, kis- és középvállalatok is egyre jelentősebben kapcsolódhassanak be a növekedésbe. Ennek érdekében mintegy pozitív diszkriminációként született meg az a koalíciós képviselőtársaim által megfogalmazott, a kormány által is támogatott módosító indítvány, amelyre a mai vitában már többször is hivatkoztunk, és ami elég nagy bosszúságot okozott az ellenzéki képviselőtársaink számára. Ezzel a már szintén tárgyalt, szabad demokrata képviselőtársaink által jegyzett, 226. számon beterjesztett, elsősorban a nagyvállalkozások további adókönnyítését javasoló indítvánnyal szemben a koalíciós pártok kifejezetten a mikro- és kisvállalkozások megerősítéséhez szeretnének hozzájárulni ebben a 197. sorszámon beterjesztett módosító indítványban. Nyilván az ajánlási pontokat most nem akarom felsorolni, ez többet is érint.
Azt hiszem, érdemes még egyszer visszatérnünk, hogy mit is tartalmaz ez a módosító indítvány, hogy egyértelmű legyen ellenzéki képviselőtársaink számára is, és egyáltalán, bizonytalanság van ebben a kérdésben. Tehát az adózás előtti eredményt csökkentheti az adóév utolsó napján a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény előírása szerint a mikro- és kisvállalkozásnál a korábban még használatba nem vett műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolható tárgyi eszköz, illetve tenyészállat, építmény, erdő, ültetvény üzem behelyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értéke. Ez egyértelmű, itt semmi bizonytalanság nincs. Egyébként írásban is megvan, úgyhogy lehet olvasgatni, képviselőtársak.
A kedvezményt az adózó abban az adóévben alkalmazhatja, amely adóév egészében valamennyi tagja kizárólag magánszemély volt. Ezt a feltétel azért szükséges hangsúlyoznunk, hogy itt szeretnénk elsősorban a családi vállalkozásokat támogatni. Az adóalapot csökkentő összeg nem haladhatja meg az adózás előtti eredményt, és nem lehet több 10 millió forintnál. Ebben megint kifejeződik az a preferenciánk, hogy szeretnénk a kisebb vállalkozásokat támogatni.
A módosítás likviditási könnyítést is jelent, erre is már többször hivatkoztunk. Gyakorlatilag amit vitattak ellenzéki képviselőtársaink - és nem volt igazuk ebben a kérdésben -, már 2001. január 1-jétől kezdődően azzal, hogy nem kell megfizetni ezután a 10 millió forint után a társaságiadó-előleget (Keller László: Ha beruház!) - nem ha beruház, ez általánosságban így van leírva, tehát ha már csak a beruházási szándék megvan, akkor sem kell már megfizetni. Ez gyakorlatilag likviditási könnyítést jelent a vállalkozások számára.
Szeretnék még néhány olyan adómódosítást is megemlíteni, amire eddig nem terjedt ki a figyelmünk. A törvényjavaslat a megváltozott értékcsökkenési leírási szabályokat csak a 2000. december 31-e után üzembe helyezett tárgyi eszközökre és immateriális javakra engedné alkalmazni. A 200. sorszámon beterjesztett kormánypárti javaslat a korlátozó rész elhagyására tesz javaslatot, ezzel kívánja lehetővé tenni azt, hogy a kedvezőbb leírási kulcsok már a 2000-ben üzembe helyezett eszközökre is érvényesíthetőek legyenek, tehát egy kedvező intézkedés már visszamenőlegesen is érvényesíthető legyen.
Korábban szóltam róla, hogy a kis- és középvállalkozónak minősülő adózók a tárgyi eszköz beszerzéséhez pénzintézettől felvett hitel kamata után adókedvezményt vehetnek majd igénybe. Szintén született olyan módosító indítvány, ami a korábban tervezett, 2001. december 31-e után kötött szerződésekre vonatkoztatta volna ezeket a kedvezményeket, ez egy évvel a módosító indítvány értelmében előrébb tolódik.
(10.40)
Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Az idő rövidségére tekintettel nem szeretnék most már további módosító indítványokkal foglalkozni, mert azok igazán csak technikai és kismértékű kiegészítő korrekciós módosításokat tartalmaznak. Kérem önöket, hogy a társasági adóra vonatkozó részt, illetve a már többünk által előterjesztett módosító indítványokat is szíveskedjenek támogatni.
Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiból.)
