DR. KISZELY KATALIN
DR. KISZELY KATALIN
DR. KISZELY KATALIN, az FKGP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy mielőtt a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló '96. évi LXII. törvény, valamint a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény módosításáról szóló törvénytervezet egyes rendelkezéseit ismertetném vagy azokról szólnék, hadd beszéljek egy kicsit arról, hogy mi tette szükségszerűvé ezt a jogszabály-módosítást, illetve ennek a törvénytervezetnek a tisztelt Ház elé való terjesztését.
Természetesen a jogszabály-módosítás, a törvénytervezet hátterében, a jogalkotói szándék hátterében Magyarországnak az Európai Unió pénzügyi rendszeréhez való csatlakozásáról van szó, és ennek a jogintézményi hátteréhez tartozik jelen törvényjavaslat is.
Az Európai Unióhoz való pénzügyi rendszerbeli csatlakozásunk szükségessé teszi, hogy a magyar gazdaság és társadalom olyan felkészültségi szintet érjen el a közösségi jogszabályok és politikák átvételében és alkalmazásában, valamint a gazdasági szereplők versenyképességének javításában, amely lehetővé teszi a zökkenőmentes kapcsolódást az Európai Unió egységes piacához.
Ez azt jelenti, hogy ezen szint eléréséhez Magyarországnak teljes mértékben meg kell felelnie az úgynevezett koppenhágai kritériumoknak. Ezeket a kritériumokat 1993-ban a koppenhágai csúcs alkalmával határozta meg az Európai Unió a csatlakozni kívánó országok számára. A koppenhágai kritériumok nem jelentenek más, mint működő piacgazdaságot, versenyképes termelési szerkezetet és a jogharmonizáció magas szintű megvalósítását, amely nem zárja ki, hogy Magyarország korlátozott körben és időre átmeneti intézkedések alkalmazását kérje és kapja meg a közösségi jogi előírások, direktívák alkalmazása alól.
Valamennyi társult ország közül Magyarországon kezdődött el leghamarabb a bankrendszer reformja, a pénzügyi áramlások korlátainak felszámolása, a bankok konszolidációja. A bankok privatizálása, illetve külföldi kézre kerülésének mértéke nemcsak regionális, hanem nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő, az intézményrendszeri átalakulás gyorsasága és ereje mellett.
(9.00)
A pénzügyi rendszer működési zavaraira, gyenge hatásfokára utal - sajnos még jelenleg is - a bankok betéti és kihelyezési kamatszínvonala közötti rendkívül nagy rés, a jelentékeny bankok pénzügyi helyzetének gyakori megingása, illetve csődje, a bankcsődök következményeinek elhárításához szükséges költségvetési kiadások, az úgynevezett kvázi fiskális költségek nagysága, a bankok gazdaságszervező tevékenységének - sajnálatos módon még jelenleg is így van ez - gyengesége.
A pénzpiacok működési zavaraiban sűrítve tükröződnek az országos és a térségi helyzet objektív tényezői, átlagosnál jóval nagyobb gazdasági kockázatai, tartalékképzési költségei, a pénzintézetek működésében tapasztalható szakmai és technikai felkészületlenség üzemgazdasági veszteségei, valamint a piaci folyamatokon kívüli politikai ráhatások következményei.
A nemzetközi pénzmozgások további liberalizálódása, a pénzpiaci verseny kiéleződése az elkövetkezendő években Magyarországon is fel kell hogy számolja a pénzügyi rendszer kevésbé hatékony képviselőit. A bankok és a pénzintézetek körül kialakuló helyzetek kedvezőtlen következményeinek tompítására, illetve a pénzpiacok működőképességével összefüggő uniós aggályok eloszlatására adott tulajdonviszonyok mellett szükségszerű a kormányzat részéről a pénzpiaci és a bankfelügyelet erősítése, és az állami tulajdonban lévő pénzintézetek helyzetének folyamatos és állandó figyelemmel kísérése.
A gazdasági folyamatok áttekinthetőségét, előreláthatóságát, a gazdálkodási biztonság erősítését makroökonómiai szempontból, szakmai és politikai szempontból hiteles közép- és hosszú távú programok, az uniós felkészülés nemzeti stratégiája alapozza meg. Jelen törvénytervezet célja, miután a hitelintézetekre vonatkozó szabályozás átfogó újrakodifikálására utoljára 1996-ban került sor, az, hogy hazánk európai uniós csatlakozásával az európai egységes piac által támasztott magas következményekhez hitelintézeti szektorunk minél hamarabb alkalmazkodni tudjon.
Nyilvánvaló, az egységes piacon alapvetően más piaci környezetben kell helytállniuk a magyar piaci szereplőknek. Az alapelvek közé tartozó egyik leglényegesebb szabadságjog, a szolgáltatások szabad áramlásának elve megköveteli, hogy a valamely európai uniós tagországban letelepedett, ott engedéllyel rendelkező szolgáltatók számára teljes mértékben liberalizáltak legyenek a határon átnyúló szolgáltatások, illetőleg a fióknyitás lehetősége.
Mindez azt jelenti, egyben követelménnyé is teszi, hogy a magyar szabályozás ne legyen szigorúbb, mint a közösségi szabályozás, ez ugyanis komoly versenyhátrányt jelenthet a magyar piaci szereplők számára, nemcsak a külföldi piacokon, hanem itthon is. Ez utóbbi a fő szempont, amely indikálja a jelen törvénytervezet megalkotását, és természetszerűleg kívánalom ennek a jogszabálynak az eurokonformitása is.
A teljesség igénye nélkül, miután elég nagy terjedelmű, több mint 155 paragrafusból álló jogszabályról van szó, néhány paragrafus lenne az, amelyet kiemelnék, ilyen a 3. §. A törvénytervezet ezen szakasza a pénzügyi és a kiegészítő pénzügyi szolgáltatások pontosítását tartalmazza. A polgári törvénykönyvvel történő összhang megteremtése miatt szükségessé vált a hitel- és a pénzkölcsönnyújtás fogalmainak a kettéválasztása, ez utóbbi, tehát a pénzkölcsönnyújtás a hitelezési tevékenységnek csupán résztevékenysége. Újdonság ezen törvényhelynél a pénzügyi szolgáltatások bővítése, a magánnyugdíjpénztár részére történő vagyonkezelés biztosításának a lehetőségével. Ugyanezen szakasz alapján megszűnik a bankközi piacon végzett ügynöki tevékenység kizárólagossága, és az európai uniós tevékenységi listával összhangban ezen tevékenység a hitelintézetek számára is végezhető tevékenységgé válik.
Szeretném elmondani, hogy gyakorlatilag e törvénytervezet megalkotásával számos európai uniós direktívát... - tehát aminek európai uniós csatlakozásunkkal a magyar jogrendszer részévé kell válnia, a magyar jogrendszernek integrálnia kell ezeket a direktívákat, és ezen direktívák közül soknak az átvétele történik meg jelen törvénytervezet megalkotásával.
Az 5. § az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkkal lép majd hatályba. Az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet, valamint pénzügyi vállalkozás fióktelepének Magyarországon való letelepedéséhez, valamint tevékenységének végzéséhez nyújt lehetőséget ezen törvényhely. E törvényhely kimondja, hogy Magyarországon az ilyen jellegű tevékenységhez természetszerűleg nem kell külön engedélyt szerezni, miután az Unión belül - és ez egy európai uniós irányelv - érvényesül az egyszeri engedély gyakorlata.
A 6., 7. § a hitelintézet fogalmát és szervezeti formáit szabályozza, eszerint hitelintézet az a pénzügyi intézmény, amely a pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatások közül legalább betétet gyűjt, vagy a nyilvánosságtól más visszafizetendő pénzeszközt fogad el, továbbá hitelt és pénzkölcsönt nyújt.
A hitelintézet tevékenységi köre is módosul, hasonlóképpen ezen paragrafus módosítja a bank által végezhető tevékenységeket is, valamint új módon határozza meg a pénzügyi vállalkozás fogalmát is.
A 12., 13. § ugyancsak az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkkal válik hatályossá. Az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet letelepedéséhez, valamint tevékenységének végzéséhez Magyarországon nem kell külön engedély, ez is az előbb általam említett európai uniós irányelvnek, tehát az egyszeri engedély megadása irányelvének a következménye. Ez a rendelkezés vonatkozik arra is, hogy pénzügyi vállalkozás korlátozás nélkül alapíthat fióktelepet más európai uniós tagállamban, illetve nyújthat határon átnyúló szolgáltatást.
Meg kell jegyeznem, hogy a fióktelephely létesítésére európai uniós irányelv vonatkozik, tehát a hitelintézetnek a fióktelepítés létesítésének szándékát be kell jelentenie, és ezen bejelentésnek mindazon információt, a fióktelep szervezeti felépítését, irányítására, ellenőrzési rendjére vonatkozó dokumentumokat, üzleti terveket... - tehát ennek a bejelentésnek ezt tartalmaznia kell. Ez a lényegét tekintve az európai uniós irányelv lényegi tartalma.
A jogalkotó a pénzügyi vállalkozás tőkekövetelményét 50 millió forintban határozza meg, önkéntes kölcsönös biztosítópénztár részére, mármint magánnyugdíjpénztár részére történő vagyonkezelés esetén, 2 milliárd forint kezelt pénztári vagyon felett legalább 500 millió forint jegyzett és befizetett tőkét ír elő. Ez is az uniós szabályok átvétele. Az e törvénytervezetnél megjelenő uniós jogszabályok egyébként a versenyjog körébe tartozó irányelvek egy részét is tartalmazzák.
A 29. § - ugyancsak európai uniós irányelv teszi indokolttá szabályozását, ez az úgynevezett versenyjogi irányelv, a fúziós irányelv, amely a csatlakozással Magyarország számára is kötelezővé teszi a vonatkozó irányelvekben meghatározott kérdésekben az Európai Unió Bizottságával való együttműködést, nagy cégek fúzióját az Európai Bizottságnak jóvá kell hagynia, oda be kell jelenteni ezen tényt.
A 34., 35. § a cégjegyzéssel kapcsolatos szabályokon változtat, a szövetkezeti vagy a részvénytársasági formában működő hitelintézetre vonatkozóan, ezek esetében a pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos kötelezettség vállalására két igazgatósági tag, illetve két ügyvezető együttesen jogosult, az együttes aláírási jog azonban átruházható.
Meghatározza a 36. §-ban a törvény az üzleti titkot, pontosítja, kiterjeszti, igazodva a '96. évi LXII. törvényben használt fogalomhoz. Újrafogalmazza a jogszabály a banktitok fogalmát, szabályozza azt a kört, mikor adható ki, hogyan adható ki.
(9.10)
Bevezeti a jogszabály az egységes évzárlat ugyancsak versenyjogi irányelvét. A 68. § pedig európai uniós irányelv alapján a magyarországi hitelintézetek versenyhátrányának elkerülése érdekében megtiltja harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe számára, hogy az alapnál magasabb mértékű betétbiztosítást alkalmazzon betéteire. A 77. §-tól a 91. §-ig a törvényjavaslat az önkéntes alap megalakításával, az alapokmánnyal, az igazgatóság, valamint a felügyelőbizottság megválasztásának szabályaival foglalkozik.
E rövid áttekintés után az idő nem enged többet számomra, és nem teszi lehetővé, hogy a jogszabály további részeit, szakaszait ismertessem. Elmondhatjuk, hogy a jogszabályalkotó, a jogalkotó célja a jogszabálytervezet megalkotásával nem más, mint e jogterület jogintézményi rendszerének az európai uniós normákhoz való igazítása, tehát e terület jogharmonizációja, amely részét képezi uniós felkészülésünk nemzeti stratégiájának.
Részét képezi e jogszabály-módosítás az úgynevezett gazdaságkifehérítésnek is, mely területen látható eredményeket kell felmutatnunk az Európai Unió irányába, a feketegazdaság kizárására utalnék. E jogszabály-módosítás valószínűleg javítani fogja országunk európai uniós megítélését, amelyre e területen manőverkritikaként megállapítható, hogy az elmúlt években előterjesztett felkészülési programunk (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) a kidolgozottság, a szakmai hitelesség, a személyi, szervezeti, pénzügyi megalapozottság szempontjából nem volt megfelelő.
Kérem a tisztelt Házat, hogy fogadja el és szavazza meg a jogszabálytervezetet.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)
