VARGA MIHÁLY
VARGA MIHÁLY
VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Négy éve, hogy a tisztelt Ház újraszabályozta a pénzügyi intézményekre vonatkozó törvényi rendelkezéseket, amellyel nagymértékben hozzájárult a szektor biztonságos működéséhez, versenyképességének javításához. A törvény elfogadását követően több kisebb technikai jellegű módosítás mellett a törvény egy nagyobb, átfogó jellegű módosítása történt, amikor 1998-tól német mintára lehetővé vált a hitelintézetek számára a befektetési szolgáltatások teljes körű végzése, az úgynevezett univerzális banki tevékenység gyakorlása. Ezzel párhuzamosan az OECD felé történt vállalásunknak megfelelően lehetővé tettük, hogy a külföldi pénzügyi intézmények Magyarországon fióktelepet is működtethessenek.
A tisztelt Házhoz jelenleg benyújtott törvényjavaslat rendelkezéseit is alapvetően két nagy csoportba lehet osztani. Az első csoportba azok a rendelkezések tartoznak, amelyek Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása érdekében a csatlakozási tárgyalásokon vállalt jogharmonizációs kötelezettségünkből adódnak, a másik csoportba pedig döntően a jogalkalmazás, a szabályozási környezet folyamatos változása miatt kikényszerített rendelkezések tartoznak.
A jogharmonizációval kapcsolatban mindenekelőtt rögzíteném, hogy a már hatályos hitelintézeti törvény is jelentős részben megfelel az Unió joganyagának. Így a hatályos szabályozásunk már tartalmazza a pénzügyi szolgáltatások biztonságos végzésére, a piacra jutásra vagy a felügyeleti tevékenységre vonatkozó főbb közösségi szabályokat. Ennek megfelelően a jelenlegi javaslatban a teljes jogharmonizáció érdekében jellemzően ezen szabályok finomítása történik, amelynek elsődleges célja, hogy a pénzügyi szektor minél hamarabb felkészülhessen az egységes európai piacra. Fontosnak tartjuk, hogy a hazai hitelintézeti rendszert ne megfelelő átmenet, felkészülési idő nélkül tegyük ki az uniós versenynek, ezért a módosítással arra törekszünk, hogy már most teljes mértékben megteremtsük a jogharmonizációt.
Az egységes piac lényegéhez kapcsolódó két alapvető uniós norma, nevezetesen az egyszeri engedélyezés - közkeletű szóhasználattal az egységes európai útlevél - elve, valamint a székhely szerinti ország felügyeleti hatósága kizárólagosságának elve, illetve az ezekből levezethető szabályok a törvényben szerepelnek, de csak a csatlakozáskor léptethetők hatályba. Ezért arra törekedtünk, hogy a törvényjavaslatban a jelenlegi ismereteink szerint teljes mértékben harmonizáljuk jogszabályainkat, ugyanakkor ezt a folyamatot sem tekintjük lezártnak, még akkor sem, ha most minden ismert elemét átvesszük a közösségi jogrendnek. Ez a jogrend is a maga természetéből adódóan folyamatosan változik, finomodik.
Tisztelt Országgyűlés! A hatályos törvény, tekintettel arra, hogy a jelenlegi szabályok szerint Magyarországon csak az itt letelepedett, bejegyzett cégek nyújthatnak pénzügyi szolgáltatásokat, a törvény hatályát e tevékenységgel határozza meg. A törvényben az intézményi hatály csak közvetve, a felügyeleti tevékenység részeként jelenik meg. A jövőben ez nem lesz elégséges, mivel a határon átnyúló szolgáltatások lehetővé tételével, valamint az Európai Unió egységes piacán érvényes működési felügyeleti hatáskörök alkalmazásával elválik egymástól a letelepedett intézmény és a tevékenységvégzés, illetőleg a felügyeleti hatáskör nem esik egybe az ország területével. Mindezek miatt a törvény hatályának a jelenleginél részletesebb kifejtése szükséges.
További hatálybővülést tesz szükségessé az összevont felügyelet alkalmazása annak érdekében, hogy a felügyelet hatásköre a bankcsoportok, pénzügyi holdingok, illetőleg vegyes tevékenységű holdingok nem pénzügyi intézmény tagjaira is kiterjedjen, természetesen csak olyan mértékig, amit a csoporthoz tartozó pénzügyi intézmények prudenciális felügyelete indokol.
Tisztelt Ház! A magyar pénzügyi piacon is egyre erősebben érvényesülő tendencia olyan vállalatcsoportok létrejötte, amelynek tagjai részben pénzügyi szolgáltatásokat nyújtanak. A vállalatcsoportoknak több típusa létezik. Elsőként olyan csoportok jöttek létre, amelyekben egy hitelintézet áll a csoport csúcsán, és ennek tulajdonában van egyéb különböző pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó intézmény vagy akár intézmények. A másik típus, amikor egy holdingtársaság, amely maga nem hitelintézet, egy vagy több hitelintézetet és egyéb vállalkozást tulajdonol. Nálunk a szabályozás miatt nem jellemző, de más országokban gyakori az úgynevezett vegyes tevékenységű holding is, amikor olyan vállalkozás többségi tulajdonában van legalább egy hitelintézet és esetleg még néhány pénzügyi vállalkozás, befektetési vállalkozás, illetve biztosító társaság, amely maga más jellegű tevékenységet folytat.
Ezek a csoportok azért érdemelnek kitüntetett figyelmet, mert a csoport tulajdonosi struktúrája miatt fokozott kockázatot hordoznak. Mivel végső soron azonos tulajdonos áll több vállalkozás mögött, lehetőség van arra, hogy a csoporton belül a kockázatokat átcsoportosítsák. Ha a felügyelet csak a pénzügyi intézményekre terjed ki, a felügyelő hatóságok elől a kockázatokat elrejtve tudják alakítani az elszámolásokat. A jelen törvényjavaslatban ezért volt feltétlenül szükséges a felügyelet hatáskörét a csoport egészére kiterjeszteni.
Meg kellett határozni, milyen intézménycsoportokra terjed ki az összevont alapú felügyelet, elő kellett írni a csoport tagjaira a felügyelet számára történő információnyújtási kötelezettséget, meg kellett határozni a prudenciális szabályok csoport szintű alkalmazását. A hatályos hitelintézeti törvény tartalmaz ugyan előírásokat a bankcsoportok összevont alapú felügyeletére vonatkozóan, ezek a szabályok azonban csak arra az esetre vonatkoznak, amikor egy hitelintézet tulajdonában, illetőleg ellenőrzése alatt más hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások, befektetési vállalkozások, illetőleg biztosító részvénytársaságok vannak.
(8.10)
A konszolidált felügyeletről szóló közösségi jogszabály ezeken túl előírja az összevont alapú felügyelet követelményét arra az esetre is, amikor az anyavállalat, illetőleg az irányító vállalat nem hitelintézet, hanem holdingtársaság, valamint a vegyes holdingokra is. Ezen előírások átvétele a magyar jogszabályokban eddig még nem történt meg, ezért a felügyeletnek jelenleg nincs lehetősége valamely csoporthoz tartozó, nem pénzügyi, illetve befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató vállalkozásoktól információkat kérni, holott erre a hatékony felügyeleti munka érdekében mindenképpen szükség lenne.
Tisztelt Országgyűlés! A betétbiztosításra vonatkozó szabályoknál a leglényegesebb módosítást a biztosított összeghatár felemelése jelenti, a jelenleg 1 millió forintos szintről az Európai Unióban megkövetelt 20 ezer eurós, a csatlakozás időpontjára várhatóan 6 millió forintos szintre. Ezen emelésre egy lépcsőben, a csatlakozás időpontjában kerülne sor. A vonatkozó közösségi irányelv alapján a törvényben bevezetjük az önrészesedést, ami azt jelenti, hogy az esetlegesen bekövetkező kártalanítás legfeljebb 10 százalékát a betétes viseli.
Az elmúlt évek során számos kezdeményezés történt arra, hogy a banktitokhoz, illetőleg üzleti titokhoz hozzájutni jogosult intézmények körét bővítsük. Miután ez indokolt, a javaslat szerint a jövőben az üzleti, illetőleg banktitokra tekintettel sem lesz korlátozható a közérdekű adatok nyilvánossága, többek között a központi költségvetés készfizető kezességvállalásával kapcsolatos, a költségvetésre vonatkozó adatok tekintetében. Én már előre örülni fogok annak, amikor egy interpellációs válaszban a tisztelt ellenzéki képviselőtársaimat is tájékoztatni tudom arról, hogy milyen adatok vannak bankoknál olyan tekintetben, amelyek érintik a központi költségvetés kiadásait is.
Tisztelt Országgyűlés! Az Európai Unió pénzmosás megelőzéséről szóló irányelve szerint minden ügyfelet azonosítani kell, amikor kapcsolatba kerül a hitelintézettel. A takarékbetétről szóló törvényerejű rendelet jelenleg megengedi az úgynevezett bemutatóra szóló, anonim takarékbetétben történő pénzelhelyezést; ezen változtatni szükséges. A javaslat szerint ezen változtatás szintén csatlakozásunk időpontjában lépne hatályba, megtiltva új bemutatóra szóló takarékbetét, valamint nem névre szóló fenntartásos, például jeligés takarékbetét nyitását, továbbá a meglévő, nem névre szóló takarékbetétkönyvbe történő újabb befizetést. A meglévő bemutatóra, illetve nem névre szóló takarékbetétek azonban természetesen nem szüntethetők meg, így ezek kifutása várhatóan több évet fog igénybe venni.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A pénzügyi intézmények biztonságos működéséhez nélkülözhetetlen az erős, megfelelő hatáskörrel rendelkező felügyelet. A felügyeleti hatáskörök, eszközök meghatározásakor különösen arra kell törekedni, hogy alkalmasak legyenek az esetlegesen kialakuló problémák előzetes feltárására és kezelésére. A piac folyamatos változása miatt ezért kiemelkedően fontos, hogy a felügyelet is folyamatosan alkalmazkodjon az újonnan jelentkező kockázatokhoz, képes legyen azokat megfelelően kezelni, végső soron hatékonyan felléphessen a betétesek, befektetők védelmében. Ennek egyik eszköze lehet, hogy a felügyelet meghatározott területre szabályozási-rendelkezési jogot kapjon, aminek alapján a felügyelt intézmények számára kötelező előírásokat fogalmazhasson meg. Ezen jogosítvány egyben fontos része a bázeli Bankfelügyeleti Bizottság által kidolgozott bankfelügyeleti alapelveknek is, amelyekben a szabályozási jogosítvány megléte egyben a hatékony felügyeleti munka előfeltétele. A rendelkezésalkotási jogosultság biztosításához ugyanakkor a jogalkotási törvényt is módosítani kell, új elemként megjelenítve az állami irányítás egyéb jogi eszközeként a pénzügyi felügyeleti rendelkezést. Mindezeken túl számos pontosítást javaslunk a prudenciális szabályozásban, a felügyeleti intézkedési eszköztárban.
Tisztelt Országgyűlés! Összegzésként elmondható, hogy a javaslat nagyobb biztonságot, stabilitást eredményez a pénzügyi szektorban, valamint az Európai Unió vonatkozó irányelveinek teljes átvételével hozzájárul az egységes piachoz történő alkalmazkodáshoz. Kérem ezért önöket, hogy a beterjesztett törvényjavaslatban foglaltaknak megfelelően a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény módosításának törvénybe iktatását támogassák.
Köszönöm a figyelmet. (Taps.)
