DR. HENDE CSABA
DR. HENDE CSABA
DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Az önök előtt lévő törvényjavaslat a bírósági joghatóságra, továbbá a külföldi határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó szabályok módosítására irányul. A két említett kérdéskör a nemzetközi polgári eljárásjog területére tartozik. A joghatóság szabályai rendezik, hogy mely ügyek tartoznak magyar bíróságok eljárására. A külföldi határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó szabályok pedig meghatározzák azt, hogy milyen feltételek mellett fűződhet belföldön bármiféle joghatás egy külföldi bíróság által hozott határozathoz, és milyen feltételek mellett kerülhet sor a végrehajtás elrendelésére a külföldi határozat alapján.
A joghatóságot és a külföldi határozatok elismerését, valamint végrehajtását Magyarországon átfogóan a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. számú törvényerejű rendelet szabályozta első ízben. Ez a maga idejében korszerű kódexnek számított. A hazai szabályozás azonban az elmúlt évtizedek viszonylagos politikai és gazdasági izolációja következtében elmaradt a nemzetközi polgári eljárásjog Nyugat-Európában és világviszonylatban is végbement korszerűsödésétől. A két évtizeddel ezelőtti nemzetközi magánjogi kódex a jogalkalmazás során a kilencvenes évek első fele óta került egyre inkább előtérbe. A gazdasági kapcsolatok, az utasforgalom és a migráció bővülése folytán ugyanis rohamosan nő azoknak a jogeseteknek a száma, amikor magyar bíróságok külföldi elemet tartalmazó tényállással szembesülnek, illetve amikor külföldi bíróság határozatát belföldön kell végrehajtani. Mindez felvetette a nemzetközi magánjogi kódex korszerűsítésének igényét, elsősorban a most tárgyalandó előterjesztés tárgyait illetően.
A kérdéses jogterület is egyre inkább felértékelődik az Európai Unióban. Ezt jelzi az is, hogy az 1997-ben aláírt amszterdami szerződés a tagállamok közötti polgári ügyekre vonatkozó igazságügyi együttműködést beemelte a szűkebb értelemben vett közösségi jogba. Ez lehetővé teszi azt, hogy a határozatok kölcsönös elismerését és végrehajtását, valamint a joghatóság szabályait a jövőben az Unió tagállamai nemzetközi egyezmények helyett közösségi jogforrásokkal, vagyis rendelettel és irányelvvel szabályozzák. A tagállamok között már régóta átfogó egyezmények szabályozzák a bírósági joghatóság kérdését, illetve az egyik tagállam bírósága által hozott határozat másik tagállamban való érvényre juttatásának rendjét. Ezek növelik a polgári és kereskedelmi jogvitás ügyekben az igényérvényesítés kiszámíthatóságát. Emiatt szerves elemét képezik a kiépülőfélben lévő egységes európai jogi térségnek.
Az Európai Unió vonatkozó szabályait tartalmazó brüsszeli és luganói egyezmények kihívást jelentenek hazánk számára is. Alapvető követelmény ugyanis, hogy a joghatóságot és a külföldi határozatok elismerését, végrehajtását szabályozó hazai joganyag legyen összhangban az Unió jogintézményeivel. Ezért a jelen törvényjavaslat messzemenően figyelembe veszi az Unió tagállamai közötti két, fentebb említett egyezmény szabályait.
Tisztelt Országgyűlés! Magyarország alapvető törekvése, hogy mielőbb részesévé váljon az Európai Unió tagállamai bírósági ítéletei szabad forgalmának, azaz a kölcsönös elismerést és végrehajtást garantáló korszerű rendszernek.
(11.10)
Ezért vonatkozó hazai szabályaink reformja integrációs szempontból is jelentős lépés. Minderre figyelemmel kérem önöktől, hogy szavazataikkal támogatni szíveskedjenek a javaslatot.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
