DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS
DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS
DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS (FKGP): Elnök asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Az üzletrész milyenségével és keletkezésével kapcsolatban néhány gondolatot legyen szabad megfogalmaznom. A szövetkezeti vagyon üzletrészekre való osztását mintegy tizenegy évvel ezelőtt tették meg, az első ütemben a szövetkezeti vagyon 50 százaléka került üzletrész-meghatározás alá, majd három év múlva a vagyon második része. Az üzletrész - most beszélünk külső üzletrész-tulajdonosokról - ma is egyforma és azonos a felosztás időpontjában volt üzletrésszel. A felosztás feltételei mellett az akkori rendelkezések úgy szóltak, hogy aki nem tagja a felosztás évében, tehát a felosztáskor a szövetkezetnek, már kívülálló volt - annak ellenére, hogy a vagyonfelhalmozás részese lehetett korábban tíz évig vagy tizenöt évig is -, ezek az emberek vagy volt tagok nem kaptak tulajdonrészt.
Mikor kezdődött a kívülálló tulajdonosokra való megosztás? Ha a felosztáskor azonos volt - csak tagok kaptak vagy alkalmazottak, akik a szövetkezetben dolgoztak -, akkor nem az üzletrészben van a különbség, hanem a tulajdonosokban. Mégpedig az idők folyamán külső tulajdonosokká azok váltak, akiknek a szülei elhaltak, hozzátartozóik elhaltak, és öröklés útján szerezték meg az üzletrésztulajdont. Én azt hiszem, az üzletrész ma is azonos, ugyanúgy, mint ahogy az áfészeknél; nem nézik azt, hogy a Kis Józsi vagy a Nagy Józsi bácsi tulajdonát képezi az a bizonyos vagyonjegy vagy érték.
Kérem tisztelettel, nem értem azt a nagy vitát. Annak idején, ha a szövetkezetben azok a tagok (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), akik kívülállók voltak a felosztáskor, nem kaptak vagyonrészt, akkor a későbbiek során, akiknek még a szülei tovább dolgoztak (Az elnök ismét csenget.), a vagyonrészükhöz miért ne tudnának hozzájutni?
Köszönöm szépen. (Taps a Független Kisgazdapárt soraiból.)
