SIMON JÓZSEF
SIMON JÓZSEF
SIMON JÓZSEF (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ugyan Orosházi György képviselőtársam hozzászólásához akartam kapcsolódni - aki a tüneti kezelésre hívta föl a figyelmet -, elmondandó azt, hogy itt nem arról van szó, hogy a betegség tüneteit legalább kezeljük. Arról van szó, hogy lelőjük a lovat, amelyiknek tünetei vannak.
Atyánszky képviselőtársam jól feladta a végszót. Tulajdonképpen nekünk nem a szövetkezeti üzletrész körüli problémákról kellene beszélni, hanem erről a törvényjavaslatról, ami előttünk van, ami - (Atyánszky György felé:) ha elfogadom azt a számot, amit voltál szíves említeni - arról szól, hogy több százezer embert semmizne ki ez a törvényjavaslat abból, hogy valamihez is hozzájusson a külső üzletrész-tulajdonos jogán. (Atyánszky György: Nem a törvényre mondtam.) Ez a törvény ebben a gazdasági helyzetben ezt eredményezi.
Én a 15 perces hozzászólásom keretében szerettem volna ezt a kérdést kifejteni, de tartok tőle, ha így haladunk, akkor erre - legalábbis az általános vita mai szakaszában - nem fog sor kerülni.
Ezért megpróbálom világossá tenni, tisztelt képviselőtársaim, hogy ha ez a törvényjavaslat törvényerőre emelkedik, annak a következménye az lesz a mai agrárgazdaság mai helyzetében, a vagyon ilyen leterheltsége közepette, a jövedelmezőség mai szintjén, a hitelezők sorbanállása okán, az a több százezer ember, akiket most a törvényjavaslat kapcsán a kisgazdák kielégíteni gondolnak, azt fogja konstatálni, hogy na, szépen elszámoltak velünk, bebizonyították, hogy egy fillér értéke nincs a vagyonunknak.
Márpedig én azt állítom, hogy amíg ez a vagyon működik - akár kritikával is, mint amit voltatok szívesek itt elmondani, természetesen ez a kritika megfogalmazható az összes agrárvállalkozó szájából, hiszen a magyar agrárgazdaságban nemcsak a szövetkezetek gazdálkodnak veszteségesen, ez tökéletesen nyilvános adat -, nem fognak hozzájutni semmihez. És ez az, ami elfogadhatatlan.
Köszönöm szépen.
(13.10)
