TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A költségvetési és pénzügyi bizottság augusztus 30-án megtárgyalta az előterjesztést, a törvényjavaslatot. Több mint három órán át vitatkozott a bizottság, és úgy gondolom, komoly tanulságokkal szolgált a vita. (Bauer Tamás: Bizony, bizony!)
Két dolgot emelnék ki, ami a vitát jellemzi. Az egyik az, hogy általában a többség, tehát a kormánypártiak, akik végül is általános vitára alkalmasnak találták a törvényjavaslatot, általában szakmai érveket mondtak, ugyanakkor pedig az ellenzéki képviselők általában politikai érveket sorakoztattak fel. (Derültség az MSZP soraiban.)
A másik fontos tanulsága volt a dolognak, hogy olyan kényelmes helyzetben voltak a kormánypárti, a többségi képviselők, hogy elég volt talán a törvényjavaslatot ismertetni, ugyanakkor pedig általában a kisebbségi véleményt elmondók olyan dolgokat fogalmaztak meg, amelyek nincsenek a törvényjavaslatban, tehát amit hiányoltak vagy éppen nem találtak a törvényjavaslatban. Én elfogadom, hogy nagyon-nagyon sok ilyen dolog van, de ez a törvényjavaslatok egyik gyengéje. Hogy ezt alátámasszam, szeretnék a bizottság jegyzőkönyvéből felolvasni, ezt nem más mondta, mint a bizottság szocialista elnöke, Szekeres Imre: "Még egyszer mondom, nem a tartalmáról beszélek, nem azért tartom általános vitára alkalmatlannak, mert ilyen vagy olyan megoldásokat tartalmaz, hanem amilyen módon ez a kérdés a költségvetési bizottság elé került." (Keller László: A többségi véleményről beszélj!) Uraim, egyértelmű a dolog! A bizottság ellenzéki elnöke nem a törvényjavaslat tartalmát bírálja, hanem valami mást, azt, hogy milyen módon - majd talán egyszer ki fog derülni. (Kuncze Gábor: Mesélj! - Bauer Tamás: Ott is kiderült!)
Miért mondhatta ezt a bizottság elnöke, hogy a tartalmával nincsen problémája? (Bauer Tamás: Ezt nem mondta!) Azért mondhatta, mert megismerte a törvényjavaslatot és abban alapvetően három dolgot fedezett fel. Az egyik legfontosabb az volt, hogy nem talált a törvényjavaslatban olyan részleteket, amelyek a társadalom egy-egy csoportját összességében hátrányba hoznák, annál többet találhatott olyat, és ezért mondta azt, ami a társadalmi csoportoknak, rétegeknek, vállalkozóknak, családoknak kedvező. Lássuk, mik ezek!
A törvényjavaslatot alapvetően három módon lehet jellemezni. Az első, hogy megfelel a külső és belső jogharmonizációnak, a külső jogharmonizáció természetesen az európai uniós elvárásoknak. Több helyen találhatunk a törvényjavaslatban ilyen tartalmú megfogalmazásokat. A másik, amit már az államtitkár úr is elmondott: vélhetően a számviteli törvény holnapi elfogadása azt eredményezte, hogy több adótörvényt, gazdasági törvényt kellett terjedelmesen módosítani, így a társaságiadó-törvényt, a személyi jövedelemadó-törvényt és az adózás rendjéről szóló törvényt. Egyébként a törvényjavaslat terjedelmét alapvetően ez indokolja. A harmadik kérdés pedig az, hogy alapvetően csökken az elvonás a nemzetgazdaságban. Ezt az bizonyítja, hogy a 2001. évben 40 százalék alá fog kerülni a GDP-arányos elvonás, és így több mint 200 milliárd forinttal kevesebb lesz az elvonás az elkövetkezendő évben, 1,3 százalékkal fog arányosan csökkenni. (Bauer Tamás: Ne viccelj!) Ugyanez a folyamat fog 2002-ben is bekövetkezni.
A törvényjavaslat talán legjelentősebb változása a személyi jövedelemadózás terén mutatkozik, hiszen láthatjuk, tapasztaljuk, hogy a személyi jövedelemadó-törvény tekintetében csak pozitív változás lesz: az adósávok változtatása, a családi adókedvezmény növelése, az egyéni vállalkozások tekintetében az adókedvezmények, a vállalkozási adó meg nem fizetése; és ugyanez érződik a társaságok tekintetében is, hiszen jelentős könnyítések, egyszerűsítések lesznek az adótörvényben, de talán ami a legfontosabb, hogy jelentős adókedvezmények lesznek. Ezek közül csak egyetlenegyet szeretnék kiemelni, ami a bizottsági ülésen is elhangzott, és ma a miniszterelnök úr is megerősítette (Keller László közbeszól.), szeretném kiemelni, hogy a Ház elé fog kerülni az a javaslat (Keller László: Miről beszélsz?), ami a 10 millió forint alatti nyereségű cégeknek beruházási kedvezményt fog adni, és így mintegy 50 milliárddal fogja javítani a kisvállalkozások helyzetét.
Összességében megértem az ellenzéki képviselőket, én ezt a költségvetési bizottsági ülést úgy tudnám jellemezni (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), hogy a kormánypártok részéről a győzelmet nem kell megmagyarázni. (Taps a kormánypártok soraiból. - Derültség az MSZP soraiban.)
