DR. FENYVESSY ZOLTÁN
DR. FENYVESSY ZOLTÁN
DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP): Elnök úr! Tisztelt Ház! Ha ironikusan akarnám kezdeni a hozzászólásomat, akkor azt mondanám, hogy egy páratlan közigazgatási kísérlet tanúi lehetünk. Vagyis működhet-e egy közgyűlés polgármester nélkül? A jelek szerint igen, hiszen az 1999 elején válságköltségvetéssel küszködő várost a közgyűlés működteti, mégpedig sikeresen. Megjegyezném: ennek fordítottját láthatjuk Budapesten, ahol a város annak ellenére is működik, hogy van főpolgármestere. (Derültség, taps a MIÉP és a Fidesz padsoraiban.)
De az iróniát félretéve, Hódmezővásárhely esetéhez visszatérve a határozattervezet szerint azért van szükség a közgyűlés feloszlatására, mert alkotmányellenesen működik. Akkor vizsgáljuk ezt meg! Az állásfoglalásra felkért Alkotmánybíróság nem bocsátkozott tényvizsgálatba, csupán véleményt nyilvánított. Ebben leszögezte, hogy a választópolgárok által közvetlenül megválasztott polgármestert a helyi képviselő-testület önkényesen - ezt aláhúzom, önkényesen - nem korlátozhatja a feladatai ellátásában.
(20.40)
Kimondta azt is, hogy a helyi képviselő-testületnek meg kell indítania, és ésszerű időben le is kell zárnia azokat az eljárásokat, amelyek alkalmasak a konfliktusok kezelésére és megszüntetésére. Az indokolatlan késlekedés - itt az "indokolatlan" szót húznám alá - az ésszerű határidőn belüli döntésre vonatkozó kötelezettség megszegésének minősül, és ez a késlekedése, mulasztása önkényesnek, alkotmányellenesnek minősül csakúgy, mint ha ésszerű indok nélkül nem zárja le késedelem nélkül az általa indított fegyelmi eljárást akkor, ha erre külön előírt határidő nem is kötelezi.
Azt is kifejtette az Alkotmánybíróság, hogy mit ért a polgármester önkényes akadályozásának annak megbízatása teljesítésében. Azt mondja, hogy mindenkor önkényes az akadályozás abban az esetben, ha annak jogszerű indokai nincsenek - itt is aláhúznám: "ha annak jogszerű indokai nincsenek" -, és a felfüggesztésnek nem állnak fenn a törvényekben írt feltételei. Végül megállapítja, hogy ő maga, az Alkotmánybíróság nem bocsátkozott tényvizsgálatba, mert "az Országgyűlést illeti meg a képviselő-testület jogkörei alkotmányellenes, önkényes gyakorlásának, az alkotmányellenes működés egyedi, esetenkénti megállapításának a joga". Ez utóbbi megállapítás szöges ellentétben áll egyes képviselőtársaim azon okfejtésével, hogy nem kell vizsgálni, hogy melyik fél felelős a jelenlegi helyzet kialakulásért, hanem kialakult egy helyzet, és az csak egy módon oldható meg: mégpedig a képviselő-testület feloszlatásával és új választás kiírásával.
Mivel az Alkotmánybíróság tényvizsgálatot nem folytatott le, hanem azt az Országgyűlés hatáskörén belül határozta meg, szerintem az Országgyűlésnek kötelessége lenne e vizsgálat lefolytatása, épp az Alkotmánybíróság határozata alapján - természetesen nem az előreláthatóan kudarcra ítélt olajügyek vitájának mintájára, hanem a parlament erre illetékes önkormányzati bizottsága előtt. Ott lehetne, sőt kellene vizsgálni, hogy valóban nincsenek-e jogszerű indokai a polgármester működése akadályozásának; a felfüggesztésnek valóban nem állnak-e fenn a törvényes feltételei; ki a felelős a fegyelmi ügyek lezárásának elhúzódásáért. Azt még az előterjesztő képviselője is elismerte az alkotmányügyi bizottság ülésén, hogy a polgármester felfüggesztésének megvan a jogi alapja, csupán azt tudta a képviselő-testület terhére róni, hogy még nem fejezte be a fegyelmi eljárásokat. Hogy miért, az már más kérdés. Hogy a polgármester ellen egy bírósági eljárás lefolytatását éppen az Országgyűlés akadályozta meg azzal, hogy nem függesztette fel a mentelmi jogát; hogy a másik fél mit tett a fegyelmi eljárások lefolytatásának akadályozása érdekében; hogy jelenleg is bírósági eljárás folyik a polgármesteri tisztség megszüntetése érdekében - mindezt az előterjesztő és a tisztelt kormánypárti képviselők nem vették figyelembe, talán nem véletlenül.
Vajon mi lehet az igazi oka a képviselő-testület feloszlatási szándékának? Arra ugyanis semmi garancia nincs, hogy ezzel a probléma valóban megszűnne, hiszen igen könnyen előfordulhat, hogy a most felfüggesztés alatt álló polgármestert újra megválasztják. Mivel vele szemben meglehetősen széles pártskála található, ezért az is könnyen előfordulhat, hogy a mostanihoz nagyon hasonló összetételű lesz a következő képviselő-testület is. A probléma tehát maradhat, egy alapvető különbséggel: a képviselő-testület feloszlatásával egyidejűleg automatikusan megszűnnek az önkormányzat által a polgármester ellen indított perek, és a képviselő-testület által ellene indított fegyelmik, a polgármester tehát tisztán állhat a következő választáson a polgárok elé.
(Az elnöki széket dr. Szili Katalin, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
"Sem fegyelmi, sem bírósági eljárás velem szemben nincs", ami igaz lesz, mint ahogyan az is igaz, hogy az Országgyűlés vele szemben másodszor akadályozza meg az igazságszolgáltatás működését; az első esetben egy közvádas ügyben - ennyiben ellentétes a mandátum felfüggesztését megtagadó döntések zömével, amelyek általában magánvádas, többnyire rágalmazási ügyek.
És vajon igaz-e az előterjesztés indokolásának az az állítása, hogy a probléma megoldásának egyetlen módja a képviselő-testület feloszlatása? Szerintünk nem, mert azon kívül, hogy a képviselő-testület is feloszlathatta volna magát, például a polgármester is lemondhatott volna, és így is megoldódott volna ez a probléma, de mi elsősorban nem ezt tartjuk a megoldásnak. Van ennél egy sokkal könnyebben elfogadható, törvényes eszköz is: mégpedig az igazságszolgáltatásra bízni a döntést, bármilyen meglepő is. Talán Magyarországon még a legfelsőbb igazságszolgáltatási szerv a bíróság és nem a parlament. A parlament jogalkotásra van elsősorban teremtve, a bíróság meg jogszolgáltatásra. Mivel a bírósági eljárás már folyamatban van, és a hírek szerint ebben a hónapban várható az elsőfokú ítélet, a másodfokú eljárásra pedig soronkívüliséget lehetne kérni az Országos Igazságszolgáltatási Tanácstól az olajügyek mintájára, ezáltal gyorsan jogerős ítélet születhetne a polgármesteri tisztség megszüntetése tárgyában így vagy úgy, és ehhez a döntéshez igazíthatná a fegyelmi ügyek lezárását a képviselő-testület. Igen, ésszerű határidőn belül, szerintem ugyanis az ésszerű határidő számítása a jogerős bírósági ítélettől kell hogy kezdődjön.
(A jegyzői széket Kapronczi Mihály foglalja el.)
Minden jogi eljárásban bevett jogi gyakorlat az, hogy egy alacsonyabb szintű eljárásban folyó ügyben magasabb szintű bírósági eljárás indulása esetén, annak jogerős befejezéséig az alacsonyabb szintű eljárást felfüggesztik, majd azt követően folytatják, és ésszerű határidőn belül be is kell fejezni. Megítélésem szerint a polgármesternek is érdeke, hogy az igazságszolgáltatás előtt tisztázza magát a vádak alól - én a helyében valószínűleg ezt kérném a frakciómtól -, és a következő választáson, akármikor is legyen az, a választópolgárok tisztán láthassanak. Egyébként az Alkotmánybíróság is kimondta, hogy az Országgyűlésnek nem indokolt élni a képviselő-testület feloszlatására vonatkozó jogkörével addig, amíg más törvényes eszközök rendelkezésre állnak. Márpedig most ez a helyzet, folyik a bírósági eljárás.
A bizottsági ülésen az előterjesztő képviselőjétől az is elhangzott, hogy a feloszlatás megadja a választópolgároknak a választás lehetőségét. Ez igaz, de egy dolgot nem ad meg: a tisztánlátás lehetőségét, ez pedig a választásoknál alapvetően fontos lenne. Csak nem az a cél, hogy megvonjuk a polgároktól a tisztánlátást? Enélkül hogyan választanak majd felelősen a polgárok?
A bevezetőmben jeleztem, hogy szerintem az Alkotmánybíróság állásfoglalásának három kategorikusan fontos pontja van: a képviselő-testület önkényesen lépett-e - kiderült, hogy nem, hiszen jogilag megalapozott; indokolatlan volt-e a késlekedés - szerintem nem volt indokolatlan, hiszen mint jeleztem, bírósági eljárás van folyamatban, jog eljárásban az a szokás, hogy meg kell várni annak befejezését; jogszerű indokai vannak-e a felfüggesztésnek vagy nincsenek - kiderült, hogy a felfüggesztésnek jogszerű indokai igenis vannak. Tehát nem megalapozott az, hogy alkotmányellenesen működik, és csak egy módon lehet ezt megszüntetni.
A fentiek alapján a Magyar Igazság és Élet Pártja nem támogatja az előterjesztést, sőt magát ezt az előterjesztést tartjuk joggal való visszaélésnek, nem azt, amit Salamon képviselő úr mondott. Szerintem ha a parlament feloszlatja a képviselő-testületet, akkor él vissza a jogával.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a MIÉP soraiban.)
