DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER
DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER
DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (FKGP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Valóban, a most előttünk álló kérdés és vita rendkívüli a parlament eddigi működésében, ilyen kérdésről még nem tárgyalt a parlament. Bár a kétperces hozzászólások folytán belekerültünk rögtön a dolgok sűrűjébe, de éppen azért talán, mivel rendkívüli dolgot tárgyalunk, én még azt is megkockáztatom, hogy nem árt erről a kérdésről akár pátosszal kezdeni a mondandót, hiszen az önkormányzatiságról van szó. És ha rendszerváltozásról beszélünk, akkor én biztos vagyok benne, hogy itt, ebben a kérdésben, a közigazgatásban, a helyi közigazgatásban valódi és igazi rendszerváltozás következett be 1990-ben.
Ez az alkotmányból is kiolvasható, amikor világosan leszögezi az alkotmány, hogy a helyi közösségeket, a helyi választópolgárokat megilleti az a jog, hogy ügyeiket ott, abban az adott helységben önállóan intézzék, és ezt kétféleképpen tehetik: közvetlenül és közvetve; közvetve választott képviselőik útján, közvetlenül pedig népszavazás, népi kezdeményezés során. Ennek azért van jelentősége, mert soha nem lehet elmulasztani, hogy megemlítsük és hangsúlyozzuk, hogy tulajdonképpen az önkormányzatiság, a helyi önkormányzatiság a választópolgárokat, a helyi választópolgárokat illeti meg; a képviselő-testület csak helyettük és nevükben végzi tulajdonképpen ezt a feladatot. Tehát igen komoly, felelősségteljes, rendkívüli ügyről van szó.
Az alkotmány arról is rendelkezik, mint ahogy itt elhangzott, hogy a képviselő-testületet a polgármester vezeti. A polgármester korábban, 1990 és 1994 között nem közvetlenül volt választva, a közvetlen választásával még legitimebbé vált a polgármester; de az is benne van az önkormányzati törvényben, hogy a polgármester a megválasztásával a képviselő-testület tagjává válik, és pontosan felsorolja az önkormányzati törvény, hogy milyen feladatai, milyen jogai vannak a képviselő-testületben, vezeti a képviselő-testületet, összehívja, javaslatára alpolgármestert választ a képviselő-testület, önkormányzati feladatokat, sőt még bizonyos esetekben hatósági feladatokat is ellát.
(19.40)
Tehát pontosan, részletesen meghatározza a feladatát, ami azt jelenti, hogy egy polgármesternek elengedhetetlen a léte egy képviselő-testület működésében. Az igaz, azt is mondja az önkormányzati törvény, hogy a polgármester helyettesítésére és bizonyos önkormányzati feladatok ellátására, de a polgármester javaslatára, a képviselő-testület alpolgármestert választ, illetve alpolgármestereket választhat, amiből az következik, hogy egyet mindenképpen köteles választani, de választhat többet is, de ott van, hogy: helyettesítésére. Az igaz, hogy az önkormányzati törvény, de más sem részletezi, hogy ez a helyettesítés tulajdonképpen mennyi ideig tarthat. Az általános értelmezés szerint, akár ha az értelmező szótárban is megnézzük, tudjuk, hogy a helyettesítés csak és kizárólag időleges lehet, nem tarthat hosszú ideig. Még csak az ésszerű kifejezést se használnám, egyszerűen időleges, nem tarthat hosszú ideig. Nem lehet arra bazírozni, hogy majd valahogy félreállítom a polgármestert, és mivel a törvény szerint a helyettesítését az alpolgármester is elvégezheti, így polgármester nem is szükségeltetik, hiszen az alpolgármester alkotmányosan majd el fogja végezni mindazt a feladatot, amit a polgármesternek kellene - nem így van! Már csak azért sem, mert az alpolgármester a polgármester irányításával végzi a feladatait, ha pedig ez a helyettesítés nem időleges, hanem hosszú idő, akkor a polgármester még ezzel az irányító feladatával sem tud élni. Amennyiben a helyettesítés valóban időleges, mert beteg, mert külföldön van és a többi, és a többi, akkor még az irányítását is meg tudja oldani, akár úgy, hogy előre megmondja, hogy egy adott kérdésben mit kell tenni, mikorra hívja össze a képviselő-testületet és így tovább.
Nos, ebből a gondolatmenetből levezethetően egyértelmű, hogy polgármesternek ugyanúgy lennie kell, mint képviselő-testületnek. Ha akár az egyik nincs, akár a másik nincs, akkor a képviselő-testület működése rendellenes. Nem is használom még azt a kifejezést, hogy alkotmányellenes, de egyszerűen rendellenes.
Ilyen rendellenes működés viszont a gyakorlatban van, tudjuk; nemcsak akkor, ha konfliktus keletkezik a polgármester és a képviselő-testület között, hanem ha a képviselő-testületen belül van valami rendellenesség, mert mondjuk, egálban vannak a pártok, nem tudják biztosítani a szavazattöbbséget, és ezért nem tudják elvégezni a képviselő-testület feladatait, nem tudnak rendeletet alkotni. Tehát semmi olyat nem tudnak tenni, amit egyébként tenniük kellene, mert nem fogják megszavazni. Biztos, hogy ilyen esetben is alkotmányba ütköző módon, rendellenesen működik a képviselő-testület. Mit lehet ilyenkor tenni? Ilyenkor valóban, a tisztességes képviselő-testület kéri a saját feloszlatását, mert ott lebeg a feje fölött, hogy mindazt, amit tenne, a választópolgár helyett és nevében teszi, nem a maga nevében. Ezért tehát az a "tisztességtelen" kifejezés, amely elhangzott, szerintem helyénvaló.
Aztán valóban van az, amikor a polgármester és a képviselő-testület között van valamiféle konfliktus, mert a polgármester tesz valamit vagy nem tesz valamit, ezért megfelelő szankciókkal lehet élni, hiszen benne van az önkormányzati törvényben, hogy a polgármester munkáltatója a képviselő-testület. Tehát fegyelmi jogkört gyakorol, s a többi, s a többi, s mindazt megteheti, amit ilyen esetben tennie kell - de tennie kell! Itt az a kérdés, hogy tett-e. Tett egy-két dolgot; volt, amit a bíróság előtt elvesztett, volt olyan, amit függőben hagyott. Végül is másfél év után így került ez a hódmezővásárhelyi helyzet oda, hogy az Alkotmánybíróság véleményét kellett kérni, még az előtt, mielőtt az Országgyűlés döntene erről a kérdésről.
Nos, az Alkotmánybíróság ezt meg is tette. Igaz, hogy kimondta, ő nem Hódmezővásárhellyel foglalkozik, hanem általánosságban foglalkozik a kérdéssel. De általánosságban foglalkozott vele, és egyértelműen kijelentette, leírta - nem akarom persze felolvasni az egészet, csak egyetlen mondatot -, hogy ez a késlekedése, mulasztása önkényesnek - nem mondja, hogy Hódmezővásárhelyé; egy képviselő-testületé, amely ebben a szituációban ezt tette vagy nem tette -, alkotmányellenesnek minősül, csakúgy, mintha ésszerű indok nélkül nem zárja le késedelem nélkül az általa indított fegyelmi eljárást, ha erre külön előírt határidő nem is kötelezi.
Az igaz, hogy azt is mondja aztán az Alkotmánybíróság, hogy az Országgyűlést illeti meg a képviselő-testület jogkörei alkotmányellenes, önkényes gyakorlásának, az alkotmányos működés egyedi, esetenkénti megállapításának a joga. Igen, itt általános dologról beszél, most pedig Hódmezővásárhelyről van szó.
Vagyis az Országgyűlésnek szerintem azt valóban meg kell állapítania, hogy ez az alkotmányellenesség, amit leír az Alkotmánybíróság... - tehát valóban, nem nekünk kell szembeállítani a képviselő-testületet a polgármesterrel, hogy síróbabacukrot a saját pénzén vett vagy nem a saját pénzén, semmi közünk hozzá, nem ez a dolgunk! Nekünk azt kell megállapítani, hogy amit az Alkotmánybíróság leír, az a késedelem, amit megállapított az iratok alapján, amit alkotmányellenesnek minősített, megáll vagy nem áll meg - ezt kell meghatároznunk.
Ezt pedig nagyon egyszerű meghatároznunk, mert nézzük meg: az egyik ügyet márciusban indították, amikor is felfüggesztették, azt ugyan a bíróságnál elveszítették, de újabb ügyet indítottak, ott is felfüggesztették, és a fegyelmit be se fejezték - végül is ez így van 1999. március 3-ától, illetve a fegyelmi döntés nem született meg tavaly május 6-a óta. Akkor nem lehet mást mondani, mint hogy ez a hódmezővásárhelyi tényállás pontosan megfelel annak, amit az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősít! És ezzel vége minden további vitának.
Én nemcsak hogy azt gondolom, hogy ez az előterjesztés általános vitára alkalmas, de döntésre is alkalmas, arra a döntésre, hogy az Országgyűlésnek igenis precedensszerűen ki kell mondania az adott önkormányzatnak a feloszlatását, hogy ilyen eszközökkel ne lehessen teljesen kizárni esetleges más önkormányzat működését.
Köszönöm. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
