DR. VITÁNYI ISTVÁN
DR. VITÁNYI ISTVÁN
DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Mielőtt felszólalásomat elkezdeném, három dolgot szeretnék előrebocsátani. Egyetértek Répássy képviselőtársammal, valamint Szentgyörgyvölgyi képviselőtársam azon állításával, miszerint itt nem egyes cselekményeket kell vizsgálnunk, hanem az Alkotmánybíróság határozatának megfelelően azt az absztrakt megfogalmazást kell erre az egyedi ügyre alkalmaznunk, miszerint meg kell azt állapítanunk, hogy alkotmányellenes helyzet van-e Hódmezővásárhelyen, avagy nem.
Viszont kénytelen vagyok néhány példát felhozni Hódmezővásárhely két alpolgármesterének leveléből, amelyben foglaltakat már az alkotmányügyi bizottság ülése előtt a kormány képviselője tételesen cáfolt, de néhány ügyet szeretnék kiragadni belőle, és tekintettel arra, hogy előrehaladott az idő, csak egy-két esetet szeretnék bemutatni.
Az ominózus levél azt állítja, hogy sem a Belügyminisztérium, sem más szerv az ügyben tényvizsgálatot nem folytatott le. A levelet a képviselő-testület nevében aláíró alpolgármesterek nyilván tisztában vannak azzal, hogy az országban közigazgatási hivatalok működnek, és a Belügyminisztérium ezeken keresztül látja el az önkormányzatok törvényességi felügyeletét. Ezért nagyon jól tudják, hogy a Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal folyamatosan megtette törvényességi észrevételeit, végül 1999. november 29-én kelt nyolcoldalas átiratában a tények leírásával és a jogi helyzet értékelésével megismételte törvényességi észrevételeit, azzal, hogy 1999. december 14-éig tájékoztatást kért az alkotmánysértő helyzet megszüntetéséről, mert ellenkező esetben a Magyar Köztársaság Belügyminisztériumánál kezdeményezi a közgyűlés feloszlatásával kapcsolatos eljárást.
A levél szerint a fegyelmi eljárások befejezését a polgármester akadályozta meg azzal, hogy a meghívó ellenére nem jelent meg a meghallgatáson. Az elkövető azonban a fegyelmi tárgyaláson nem köteles megjelenni, különösen akkor, ha jogi képviselője jelen van, az esetleges elfogultsági kifogás elbírálása pedig távolról sem időigényes feladat. Egyébként a polgármesternek nyilvánvalóan nem érdeke a fegyelmi eljárások elhúzása, hiszen fegyelmi büntetésként a tisztségéből nem lehet elmozdítani.
A levél szerint nem igaz az előterjesztés azon állítása, hogy a képviselő-testület által eddig meghozott mindkét határozatot a bíróság jogerős ítélettel hatályon kívül helyezte. Az emlékezet felfrissítése érdekében: a 214/99. számú határozatot a Szegedi Munkaügyi Bíróságnak a Csongrád Megyei Munkaügyi Bíróság Mf. 21913/99. számú ítéletével helyben hagyott M. 136/1990. számú ítélete, a 647/1999. számú fegyelmi határozatot pedig a Szegedi Munkaügyi Bíróság első fokon jogerőre emelkedett M. 361/1999. számú ítélete helyezte hatályon kívül, és akárhogy számolom, ez két fegyelmi határozat és két hatályon kívül helyezés.
Az aláírók a Csongrád Megyei Munkaügyi Bíróság M. 68/2000. számú helybenhagyó ítéletére hivatkoznak, és ebben csupán annyi a valótlan, hogy a megjelölt számon a Szegedi Munkaügyi Bíróság hozott elsőfokú, a polgármester által fellebbezéssel megtámadott, és így nem jogerős ítéletet.
Az aláírók hivatkoznak a polgármesteri tisztség megszüntetése iránti perre, csupán azt hagyják el, hogy a közgyűlés feloszlatása rémétől félve ezt a pert csak a 2000. januári, a feloszlatás kezdeményezéséről meghozott kormánydöntés után indították meg, és a keresetlevélben, a fegyelmi eljárásokban, valamint a bűnvádi feljelentésekben megjelölteken kívül más tényre nem hivatkoztak.
Ezzel kapcsolatosan még azt szeretném megjegyezni, amit itt több képviselőtársam is hangsúlyozott, hogy a képviselő-testület időhúzó taktikát alkalmazott, és mindig az utolsó pillanatban terjesztette elő a kérelmeket. Ennek ékes bizonyítéka az is, hogy az alkotmányügyi bizottság ülése előtt egy nappal küldték meg az alkotmányügyi bizottságnak - és gondolom, a többi bizottságnak is - azt a levelüket, amelyben a tényeket cáfolták. Itt is arra számítottak, hogy az ellenzék javaslatára levesszük napirendről ezt a kérdést addig, amíg az általuk előadott tényeket meg nem ismerjük. Tehát egyértelmű az a magatartás, amely arra irányul, hogy az eljárást elhúzza.
Az aláírók kifogásolják, hogy a polgármester a Csongrád megyei bíróságok ellen elfogultsági kifogást jelentett be, mert érthetően azt szeretné, ha az elmérgesedett ügyben megyén kívüli bíróságok járnának el. Ugyanakkor említést sem tesznek arról, hogy ők viszont elfogultsági kifogást terjesztettek elő a Csongrád Megyei Ügyészség Nyomozó Hivatala ellen, és valójában ez a kifogás akadályozza meg a polgári perben a bíróság által elrendelt iratok beszerzését. Egyébként korábban a tárgyalások elhalasztására nem a polgármester miatt, hanem a felperes által részletekben előterjesztett bizonyítási indítványok hiánya miatt került sor.
(20.30)
Tehát tetten érhető minden eljárásban a közgyűlés mulasztása, illetve halogató taktikája és időhúzása. Ennek a szép kis valótlansághalomnak a tetején legszívesebben megkérdezném az aláírókat és a testület tagjait, hogy miért félnek a választástól, és ugyanakkor miért nem fél a polgármester. Tudomásom szerint ugyanis a polgármester most negyedszer is vállalná a megmérettetést, és ismételten felajánlotta az együttes lemondást. Illő tisztelettel szeretném tehát megtudni, hogy vajon miért nem vállalja a testület is ezt. Hiszen a választás tudná jutalmazni az 1999. március 4-én megkezdett, a városnak nyilván rengeteg hasznot és dicsőséget hozó tevékenységet, a lakosság elárasztaná kitüntető bizalmával, ünnepelné a hősöket, akik megszabadították a várost a bűnözőnek kikiáltott polgármestertől. Vajon miért félnek az őket megválasztó polgároktól? Csak nem azért, hogy a megtévedt polgárok a polgármestert megint megválasztják, őket pedig hálátlanul elzavarják?
Őszintén szeretném, ha a tisztelt képviselőtársaim ebben a kényes és kiélezett ügyben a vitathatatlan tények és nem érzelmek alapján, attól függően döntenének, hogy szeretik-e Rapcsák Andrást vagy nem.
Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz padsoraiból.)
