POKORNI ZOLTÁN
POKORNI ZOLTÁN
POKORNI ZOLTÁN oktatási miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Rogán Antal frakcióvezető-helyettes úr napirend előtti felszólalásában megfogalmazott gondolatokkal, célokkal egyetértek. Az általa fölvetett gondok nagy részét is ismerem, részben azért, mert hallgatók minket is megkeresnek levelekkel, részben pedig azért, mert itt a Házban az elmúlt év során néhány képviselő ez ügyben már interpellált, és személyesen is megígértem, szavamat adtam, hogy ez ügyben lépni fogunk, szabályozni fogjuk ezt a kérdést.
Négy különböző dologról van szó. A felsőoktatási törvény ma már egyértelműen kimondja azt, hogy nappali képzésben első nappali képzését államilag finanszírozott hallgató a képesítési követelményekben rögzített tanulmányi kötelezettségének teljesítéséhez semmilyen egyéb szolgáltatásra, díjra nem kötelezhető. Ha az egyetem ezen túl nem az alapképzéshez kötődő dolgokhoz kér pénzt, ezt megteheti, de nem kötelezheti erre a hallgatót. Ezt is csak úgy teheti meg, ha időben, előre, a felvételi tájékoztatóban közli ezt. A másik - úgy látom, hogy ez ma már rendben van -, még ma is érkeznek hírek egy-egy találékony főiskoláról vagy egyetemről, amelyik a jegyzetmásolásért vagy raktározásért térítési díjat akar fölszámolni a hallgatóknak. Minden esetben, ha úgy tetszik, személyesen jártam el és szüntettük meg ezt a lehetetlen állapotot.
A másik ügy, amikor alapítványi vagy magánintézményekről van szó, hiszen itt a '96-os törvénymódosítás lehetővé tette, hogy azok után a hallgatók után, akiket az állam egyébként finanszíroz, az egyetem még plusz térítési díjat kérjen. Nem méltányos ez, hiszen az itt tanuló 7582 hallgatóból 5370 az államilag finanszírozott, körülbelül 300 ezer forintot fizetünk mi, a költségvetés, a köz ezek után a gyerekek után; méltánytalan, igazságtalan, ha még 100 ezer forintokat szednek be tőlük. Ezt idén nyáron az önök bölcs döntése a felsőoktatási törvény módosításával megszüntette, jövő év szeptemberétől erre végre nem lesz módja az intézményeknek.
A harmadik kérdés az, amiről frakcióvezető-helyettes úr beszélt. A kormány augusztus 1-jén úgy döntött, szigorú szabályokat állapít meg az önköltséges képzésben részt vevő hallgatók számára megállapított térítési díjaknál. Ugyanis valóban előfordult az, hogy mintegy becsalogatják a hallgatókat egy igen kedvező térítési díjjal, 40-50 ezer forinttal, majd egyik évről a másikra megduplázzák azt, miután már a főiskolán, egyetemen hallgat a fiatal ember. Ezt a hallgatók védelmében korlátok közé szorítjuk, oly módon, hogy csak a KSH által megállapított infláció mértékéig lehet évről évre emelni a már bent lévő hallgatók térítési díját. Jelentős körről van szó. Talán kevesen tudják, hogy ebben az évben, most szeptemberben több mint 110 ezer fiatal ember kezdhette meg a tanulmányait az első évfolyamon. Ebben a nappali, esti, levelező képzésben vagy a távoktatásban részt vevők egyaránt benne vannak, s ennek közel fele önköltséges képzésben finanszírozza saját maga a tanulmányait. Tehát valamennyi évfolyamra számolva ez 150 ezer fiatal embert érint, akiket az augusztus 1-jei kormánydöntés véd.
S egy negyedik ügy: a kormány szintén ezen a napon úgy döntött, hogy a gyermeküket otthon nevelő kismamák, illetve férfiak - talán a "kispapák" kifejezést nem jó használni; férfi emberek -, amennyiben gyereket nevelnek, gyes, gyed ellátásban részesülnek, és emellett vállalnak tanulmányokat, az ő tandíjukat és költségtérítésüket a költségvetés állja, az Oktatási Minisztérium juttatja el az intézményekhez. Több ezer fiatal emberről van szó szerencsére. Csatlakozik, támaszkodik ez a döntés a kormány következetes családtámogatási politikájára. Összességében közel félmilliárd forintot szánunk erre a célra, hogy ne kelljen választania egyetlenegy fiatal embernek sem a gyermekvállalás vagy a karrier, a továbbtanulás lehetősége között.
Összegezve, ezekkel az adatokkal, információkkal szerettem volna kiegészíteni mindazt, amit frakcióvezető-helyettes úr a napirend előtti hozzászólásában elmondott.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
