DOMOKOS LÁSZLÓ
DOMOKOS LÁSZLÓ
DOMOKOS LÁSZLÓ, Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország az elmúlt két évben különlegesen eredményes szakaszt zárt. A gazdaság lendületesen növekszik, a pénzromlás közel a felére csökkent, százezerrel többen jutottak munkalehetőséghez, a gyermeket vállaló családok minden korábbi esztendőnél nagyobb jövedelmet tarthattak meg maguknak, alapvetően javult az otthonteremtés lehetősége, miközben az ország nehéz örökségként ránk hagyott adósságállománya tovább apadt. Az államháztartás hiánya és a központi költségvetés hiánya jelentősen csökkent, a folyó fizetési mérleg hiánya a Magyar Nemzeti Bank szerint háromnegyede az előző évinek, minden jel szerint a gazdasági növekedés stabil és fenntartható.
A magyar gazdaság 2000-ben is jó ütemben, a sokak által elképzelhetetlennek tartott 7 százalékos növekedéssel fejlődik, így a kormány optimistán tervezhet. Ennek megfelelően a következő két esztendőre előretekintve további dinamikus, 5-6 százalékos gazdasági növekedéssel lehet számolni, az infláció 2001-ben 6 százalékra, míg 2002-re 5 százalékra csökken.
Az adózás elsődleges célja, hogy jövedelmet teremtsen a kormány számára a kiadások finanszírozására, a jövedelmek újraelosztására és egyes társadalmi, politikai célok megvalósulása érdekében. A Fidesz-Magyar Polgári Párt gazdaságpolitikájának célja a növekedés dinamikus fenntartása, a családok, a kis- és középvállalkozások támogatása. A cél olyan stabil környezet kialakítása, melyben tervezhetővé válnak a családok, a vállalkozások mindennapjai és érezhetővé a gazdasági növekedés eredménye a polgárok számára.
Valódi, mindannyiunk életminőségében jelentkező gazdasági fellendülés a közterhek méltányos szintje mellett lehetséges. A reális mértékű járulékokat és adókat a vállalkozók, a bérből élők sem tartják megfizethetetlennek. Az ország egészének terhei akkor válnak érthetővé, értelmesen vállalhatóvá és mindenki számára viselhetővé mértékűvé, ha azokért mindannyian együtt állunk helyt. A pénzügyi keretek fontosságát elismerve, ésszerűségét fenntartva kell irányítanunk a gazdaság fejlődését. A tapasztalat azt mutatja, hogy a helyesen végrehajtott adó- és járulékcsökkentés a több bevallott jövedelem révén nem feltétlenül csökkenti, hanem akár növelheti is az állam bevételeit. Annak az államnak, amely megbízik polgáraiban, ilyen adópolitikát kell gyakorolnia. (Bauer Tamás közbeszól.) A polgári koalíció kormánya a bizalomra és együttműködésre építi politikáját - olvasható a kormányprogramban. (Bauer Tamás: Bezzeg a gyakorlat!)
Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! A megtermelt jövedelem ott van a legjobb helyen, ahol azt létrehozták. Az új évezred állama az esélyteremtésről szól. Érvényesülnie kell a megőrizni-meghaladni elvnek, megőrizni azon intézkedéseket, melyek csökkentik az állami elvonás mértékét, és meghaladni is azokat. Az ilyen intézkedések nemcsak bevezetésük évében hatnak, hanem az azt követő időszakban is. Fontos annak meghatározása, hogy az ország jövedelmének mekkora hányadát vonja el az állam. A polgári koalíció kormányának kezdetektől célja, hogy a javakból egyre több maradjon az emberek, a családok, a munkát, megélhetést teremtő vállalkozások kezében. A jövedelemelvonások szintje a kormány költségvetési tervei szerint 2001-ben a GDP 39,8 százaléka, 2002-ben a 38,4 százaléka lesz. Ez azt jelenti, hogy két év múlva a megtermelt érték közel 62 százaléka felett előállítói rendelkeznek.
Az önök előtt fekvő adó- és járulékmódosítási javaslatok a kormány számait figyelembe véve 2001-ben összességében 190 milliárd forinttal csökkentik a központi elvonás mértékét. Versenyképes, erőteljesen növekvő gazdaság, csökkenő munkanélküliség, mérséklődő állami elvonások feltételei az adórendszer kiszámíthatóságának, és stabilitásának hangsúlyosabbá válása megfelelő alapot és lehetőséget teremt a megkezdett munkánk folytatásához, céljaink megvalósításához. Az adók leginkább a számok nyelvén beszédesek. A következő hetekben százalékos kulcsokról, sávokról, tételes összegekről szól majd a vita; nem csak a parlament falai között, hiszen a közteherviselés közvetve vagy közvetlenül mindannyiunkat érint. A számok rengetegében az ember hajlamos megfeledkezni az őket életre keltő célokról, szándékokról vagy éppen az adatok közti összefüggésekről.
Vizsgáljuk meg, milyen adópolitikai eszközökkel tervezi megvalósítani az elérni kívánt társadalmi és politikai célokat a Fidesz-Magyar Polgári Párt országgyűlési képviselőcsoportja!
(9.30)
Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! A kormány elfogadta a jövő évi, valamint a 2002-es évre javasolt személyi jövedelemadó-táblát. A kiszámíthatóság jegyében a személyi jövedelemadóhoz tartozó adókulcsok nem változnak. A jövedelmek növekedésének figyelembevétele mellett szükséges a sávhatárok módosítása a tehernövekedés elkerülése érdekében. Eszerint jövőre 480 ezer forint jövedelemig 20 százalék, 1 millió 50 ezer forintig 30 százalék, 1 millió 50 ezer forint felett 40 százalékos kulccsal kell adózni.
Két év múlva változatlan kulcsok mellett 600 ezer, illetve 1 millió 200 ezer forintra módosulnak a jövedelmi határok. Az átlagos adóteher csökken, a tervezett 20,7 százalék átlagos adóterhelés 0,1 százalékponttal lesz alacsonyabb az ez évi 20,8 százalékos előirányzatnál.
A társadalom minden tagját érintő kedvező változásokon túl a Fidesz-Magyar Polgári Párt támogatja a kormányt, hogy a társadalom terheiből többet vállaló családok és a gazdasági növekedést munkájukkal közvetlenül segítő kis- és középvállalkozások kiemelten részesüljenek a gazdasági növekedés előnyeiből.
A polgári koalíció kormánya: a családok kormánya. A családok mindennapjainak javítása érdekében folytatódik az adórendszerben a családi elemek erősítése. A családtámogatási rendszer továbbfejlesztése, az 1999-ben bevezetett, gyermekek után járó adókedvezmény további jelentős bővülése talán az egyik legfontosabb változás a 2001. és 2002. évekre. A javaslat szerint mintegy 86 milliárd forint fordítható a gyermekes családok támogatására, továbbá a polgárok adóterhelésének csökkentésére a személyi jövedelemadóban.
Továbbra is úgy ítélem meg, hogy a családi adókedvezmény a leghatékonyabb támogatási forma, amely a családokhoz eljut, hiszen a munkabér kifizetésének napján hozzájut a gyermeket nevelő család. Azoknak a munkavállaló családoknak ad hatásos ösztönzést a gyermekvállalásra, akik korábban anyagiakban való szűkösség miatt erről kénytelenek voltak lemondani.
Az általunk bevezetett családtámogatási rendszer első eredményeit látszik bizonyítani a Központi Statisztikai Hivataltól származó adat, miszerint idén 1300-zal több gyermek született a tavalyi év hasonló időszakához képest.
A kormány tervei szerint a gyermekek után havonta járó adókedvezmény összege jelentősen emelkedik. Jövőre egy gyermek esetén 2200 forintról 3 ezerre, két gyermek esetén 2200 forintról 4 ezer forintra emelkedik a kedvezmény mértéke. Három és több gyermek esetén pedig több mint háromszorosára, 3 ezerről 10 ezer forintra nő a havi kedvezmény eltartott gyermekenként. Ez azt jelenti, hogy az egygyermekes családok 400 ezer, a kétgyermekesek 642 ezer, a háromgyermekesek pedig 1 millió 350 ezer forintig adómentesek lesznek az év során. Összességében a családi kedvezmény az idei 51 milliárd forintról 86 milliárd forintra nő 2001-ben.
Új eleme a támogatási rendszernek, hogy azok a családok, ahol az egyik gyermek főiskolán vagy egyetemen továbbtanul, a másik két fiatalabb családtag után továbbra is a három gyermek után járó adókedvezményben részesülnek. Változást jelentene, hogy a nagykorú, de felsőfokú intézményekben tanuló gyermekek is beleszámítanának az eltartottak számába, bár utánuk nem lehetne kedvezményt igénybe venni.
Tisztelt Országgyűlés! A versenyképesség növekedésének, a foglalkoztatás elősegítésének, a kis- és középvállalkozások, illetve az egyéni vállalkozások működési feltételei javításának összetett célrendszeréhez az elmúlt évekhez hasonlóan a következő két évben is jelentős adó- és járulékpolitikai eszközöket kívánunk mozgósítani.
A vállalkozások sikere az ország sikere is, ennek a tudatában a vállalkozások még nagyobb szabadságot kapnak saját gazdálkodásuk intézésében, és egyre kisebb terhet ró rájuk az állami elvonás. Az előző két év gyakorlatának megfelelően a következő két esztendőben is tovább csökkenti a kormány a gazdálkodók társadalombiztosítási terheit. A kormány javaslata szerint a jelenlegi 33 százalékos járulékteher 2002-re 27 százalékra zuhan, így az 1998-as kormányzati starthoz képest 12 százalékponttal kisebb teherrel kell megküzdeniük a munkaadóknak a kifizetett munkabérek után. Ennek hatására tovább javulhat a hazai vállalkozások versenyképessége, és jövőre 110, 2002-ben pedig 123 milliárd forint többletforrással számolhatnak.
A Fidesz-Magyar Polgári Párt üdvözli a miniszterelnök úr tegnapi beszédében elhangzottakat, a kis- és középvállalkozások megerősödését, feltőkésítését megcélzó tervet, amely 10 millió forintig adómentességet biztosítana az 50 főig foglalkoztató cégeknek. Ezt a képviselőcsoport felvállalja. Ennek a programnak a beindítása mintegy 70 milliárd forintot juttatna fejlesztésre, beruházásra és piaci pozíciók erősítésére.
Az állam beruházó szerepe - bár jelentősen befolyásolja a nemzetgazdaság egészét - önmagában nem elegendő a foglalkoztatás kérdésének megoldásához. Úgy tudunk további munkahelyeket teremteni, ha támogatjuk a kis- és középvállalkozásokat. A foglalkoztatottak jelentős hányada keresi e vállalkozásoknak köszönhetően a mindennapi kenyerét. A kis- és középvállalkozások - mint az egyik legfontosabb munkaerő-felszívó és -megtartó tényező - erősítése is széles körű intézkedéseket igényel az állam részéről. Fontos, hogy támogató partnerre találjanak a kormányban.
Az adózási szabályok tervezett változásában fellelhetők mindazok az elemek, melyekkel javul a helyzetük, versenyképességük. Főként a társasági és osztalékadóról szóló törvény módosításainak köszönhetően 16 milliárd forint tehercsökkenésre lehet számítani a vállalkozások körében. Hogy a számos kedvező elem közül egyet említsünk: az átalányadózást választók köre lényegesen bővül. A jövőben bármely tevékenységet végző egyéni vállalkozó választhatja ezt az adózási formát, ami kizárólag csak bevételi nyilvántartási kötelezettséget jelent. Ebben az esetben nem kell tételes könyvelést vezetnie, könyvelőt, adótanácsadót fizetnie. Az eddig erre fordított időt, energiát, pénzt saját vállalkozásában kamatoztathatja.
A növekedés motorja, a versenyképesség előmozdításának alfája és ómegája a fejlesztés. A kutatás-fejlesztés ösztönzésének támogatása érdekében 120 százalékos elszámolhatóság helyett a felmerülő kutatási és fejlesztési költségek 200 százalékát lehet elszámolni, ami lényegében százszázalékos adókedvezményt jelent, hiszen az adóalapnál kétszeresen lehet elszámolni. A kis- és középvállalkozások fejlesztési forrásainak bővítése érdekében adókedvezményt érvényesíthetnek a beruházási hitelre fizetett kamat után. Ennek mértéke az adóévben fizetett kamat 20 százaléka lehet.
A 2001. és a 2002. évi adó- és járuléktörvények a kiszámíthatóságot, a stabilitást célozzák meg. Ha az emberek tudják, mire számíthatnak, könnyebben tervezik meg saját személyes életüket. A kiszámíthatóságot szolgálja, hogy nem változik, ami már bevált. Így nem változik a társasági adó sem, amelynek 18 százalékos mértéke európai viszonylatban is igen alacsonynak, a vállalkozók szemszögéből kedvezőnek mondható. A jövedéki adók átlagosan csak az inflációt követő mértékben emelkednek, ugyanakkor az egészségre súlyosan káros égetett szeszes italok és a cigaretta adója ezt meghaladó mértékben emelkedik majd, összefüggésben az európai uniós csatlakozásra való felkészüléssel.
Tisztelt Országgyűlés! A kormány első költségvetésében a foglalkoztatók kifizetett bér utáni járulékfizetési kötelezettsége jelentősen, 7 százalékponttal csökkent, így mintegy 115 milliárd forinttal növekedett a kezükben maradó, munkahelyteremtésre és fejlesztésekre fordítható összeg. A járulékmérték a 2001. évben és 2002-ben újabb 3-3 százalékponttal, 30, illetve 27 százalékra csökken, amit a vállalkozóknak kell alkalmazottaik bére után kifizetniük.
Van egy érdekes pontja ennek a gondolatnak: a mérleg egyik serpenyőjében a gazdasági növekedés, a másikban pedig az egészségügyi ellátás és a nyugdíj kérdése van. Ha csökkentjük a társadalombiztosítás címén az elvonás mértékét, sérül-e az ellátás? A válasz: nem.
(9.40)
A rendszer logikája szemléletmódváltást feltételez. Ha összehasonlítjuk az elmúlt évek elvonásának mértékét és a szolgáltatás minőségét, érdekes megállapításra juthatunk. A múltat az elvonás magas mértéke és rossz, leépülő ellátás, csökkenő nyugdíj jellemezte. Napjainkban csökkent az elvonás mértéke, a gazdaságban hagyott pénz táplálja a növekedést, ami többletbevételt jelent. A tapasztalat azt mutatja, hogy a növekedés hatására a bevétel abszolút értékben nem csökken, az egészségügyi ellátás színvonala nem romlik, a nyugdíjak reálértéke folyamatosan nő.
Meg kell jegyeznem, hogy ugyanakkor nem szabad megfeledkezni arról, hogy a társadalombiztosítási bevételekből származó ellátásokhoz továbbra is megfelelő fedezetet kell találni. Ennek biztosítása érdekében egyidejűleg sor kell hogy kerüljön az egészségügyi hozzájárulás minimális mértékű emelésére. Így a tételes hozzájárulás mértéke a havi 3900 forintról jövőre 4200 forintra, két év múlva pedig 4500 forintra emelkedne egy fő alkalmazott után.
A két intézkedés eredménye a vállalkozások egészére nézve pozitív. A két intézkedés hatására a foglalkoztatók járulékterhelése jövőre mintegy 100 milliárd forinttal, két év múlva pedig mintegy 110 milliárd forinttal csökken, s ennyivel több marad egyúttal a további fejlesztésekre a vállalkozásoknál.
A gazdaság igazolta elképzeléseinket. A gazdaság szereplői teszik a dolgukat, s jól teszik a dolgukat, mert a dinamikus növekedés alapot teremt arra, hogy a kormány adópolitikájával, a gazdaságpolitika fontos eszközével a jól működő gazdaság további növekedésének feltételeit javítsa, vagyis csökkentse az adóterheket, ösztönözze a beruházásokat, az új munkahelyek létrehozását, a tartós és dinamikus gazdasági növekedést. Az adó kedvező változása a gazdaság képességét, hatékonyságát növeli. Amennyiben a növekedés üteme fennmarad, lehetővé válik az adóterhek további csökkentése, a legkedvezőbb mértékre való beállása.
A növekedést ösztönző adórendszer csökkenti az állami elvonások mértékét. A növekedés eredményéből a következő években vissza kell forgatni az egészségügyi és a nyugdíjrendszerbe, s javítani lehet az ellátás színvonalát, de ez már a költségvetés dolga lesz.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A tárgyalt adó- és járuléktörvény újdonsága, hogy most érkezett el az a kedvező pillanat, amikor minden adózó polgár jelentősen részesedik a gazdasági növekedésből. A következő két évben méltányos és teljesíthető lesz az adóváltozás, és a változással a társadalom összességében nyer. A Fidesz-Magyar Polgári Párt számot adhat Magyarország polgárainak, hogy választási programjának, az adók és járulékok módosítására tett ígéreteinek teljesítése felé halad, annak megvalósítását szolgálják az intézkedések, amikor a kormány kétszer egyéves adó- és járuléktörvény-javaslatát támogatja.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
