KOVÁCS KÁLMÁN

Teljes szövegű keresés

KOVÁCS KÁLMÁN
KOVÁCS KÁLMÁN (SZDSZ): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenekelőtt fontosnak tartjuk, hogy Magyarország csatlakozzon, és a magyar parlament ratifikálásával erősítse meg ezt a csatlakozási szándékot, és így segítse elő, hogy legalább 14 ország parlamentjének ratifikálásával ez az egyezmény hatályba is lépjen, kötelező formában bekerülve az egyes országok jogalkotásába.
Fontosnak tartjuk, mert a korrupció elleni tevékenység, a korrupció elleni közös fellépés mindannyiunk érdeke. Fontosnak tartjuk, mert globalizálódó világunkban a határokon átnyúló szervezett vagy szerveződő bűncselekmények, megvesztegetések, korrupciók száma jelentősen nőtt, és azt gondolom, hogy ennek a térségnek érdeke, hogy minél tisztább politikai és gazdasági viszonyok alakuljanak ki.
Fontosnak tartjuk, mert az állami és köztisztviselői szféra, valamint a gazdasági szféra szereplői között, elsősorban a bér- és életszínvonali különbségek miatt igen nagy a csábítás különböző korrupciós cselekvésekre, és azt gondoljuk, hogy egyéb eszközök mellett a jog eszközével is kordában kell tartani ezt a folyamatot.
Fontosnak tartjuk, mert a magánszférában tevékenykedők körében igen nagy csábítást jelent az elsősorban állami és közösségi megrendelések lehetősége, és ilyen módon sajnos ez is elősegíti a korrupció létrejöttét. Ez az egyezmény e pontokat kizárja, és ezért melegen üdvözöljük ezt, és örülünk, hogy a magyar parlament ilyen nagy igyekezettel, lehetőség szerint ötödikként - ha a mai napon elfogadjuk - ratifikálja ezt az egyezményt.
Dicséretes tehát a kormány törekvése, hogy ide hozta elénk, és sietve. Ugyanakkor nem tagadhatjuk el azt az aggodalmunkat, hogy örülnénk, ha a hazai gyakorlat és a nemzetközi deklaráció összhangban lenne. Örülnénk, ha az elmúlt két esztendő is nemcsak a nemzetközi deklarációs relációban - ha szabad ilyen csúnyán mondanom -, hanem a hazai gyakorlatban is azt tükrözné, hogy a kormány a maga területén, a maga erejével és a politika minden területen, a köz érdekében megtisztulna a korrupciótól.
Mi nem ezt tapasztaljuk. Mindezek tükrében, amit nem tapasztalunk, hanem amit éppen megtapasztaltunk az autópályák ügyében, a nagyberuházások ügyében, most már az eltitkolt augusztusi tűzijátékra is mondhatnám; de nagyon sok mindenre, a Postabank-konszolidáció 100 milliárdjaira, amiről nincs információnk, és ahol mind-mind felvetődik a korrupció gyanúja. Azt gondoljuk, hogy mindezek tükrében megérte volna egy érdemi parlamenti vita, hogy foglalkozzunk azokkal a kérdésekkel, hogy miért pont azt a bizonyos három pontot kérte a magyar kormány, hogy ne kerüljön be a ratifikációba, Magyarország miért élt azzal a fenntartási joggal.
Melyek ezek a pontok, tisztelt képviselőtársaim? Az egyik pont így hangzik: "Minden fél megteszi azokat a jogalkotási és egyéb intézkedéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy nemzeti joga szerint bűncselekménnyé nyilvánítsa - amennyiben szándékosan követik el -, ha valamely állam köztisztviselője vagy valamely állam jogalkotási vagy közigazgatási funkciót gyakorló közgyűlésének tagja közvetlenül vagy közvetve, magának vagy bárki másnak jogtalan előnyt kér vagy fogad el, vagy ilyen előny ígéretét vagy felajánlását elfogadja azért, hogy funkciója gyakorlása során valamit tegyen vagy ne tegyen."
Hasonlóképpen azt kéri tőlünk a kormány - a parlamenttől -, hogy úgy fogadjuk el ezt az anyagot, hogy a 8. cikkelyt a külföldi személyek vonatkozásában ne ratifikáljuk, ez pedig így szól: "Minden fél megteszi azokat a jogalkotási és egyéb intézkedéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy nemzeti joga szerint bűncselekménnyé nyilvánítsa - amennyiben üzleti tevékenység keretében, szándékosan követik el -, ha egy magánszektorban lévő egységet irányító vagy abban dolgozó külföldi közvetlenül vagy közvetve, magának vagy bárki másnak jogtalan előnyt kér, fogad el..." és a többi.
Azt gondolom, hogy a hazai gyakorlat azt tükrözi (Az elnök csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), hogy e tárgyban is legalább egy parlamenti vitát kellett volna tartani, hogy vajon egyetértünk-e ezekkel a felpuhításokkal.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem