DR. TORGYÁN JÓZSEF
DR. TORGYÁN JÓZSEF
DR. TORGYÁN JÓZSEF földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Köszönöm az interpellációját Barkóczy Gellért képviselőtársamnak. Rossz hírrel kell kezdenem a válaszadást: nem fog sor kerülni erre a kijelölésre, mert én úgy gondolom, hogy az igen tisztelt képviselőtársam úgy a földtörvény rendelkezéseit, mind az ezzel kapcsolatban kiadott minisztériumi állásfoglalást csak részben ismeri, és annak azokat az előírásait, amelyek e kérdés helyes megítéléséhez szükségesek, elmulasztotta megismerni.
Miről van itt szó? Mindenekelőtt szeretném rögzíteni: ezt az egész kárpótlási folyamatot én egy rendkívül szerencsétlen, igazságtalan, nemkívánatos eseményként értékeltem. Nem hinném, hogy lenne még valaki a Házban, aki ennyiszer felszólalt volna ez ellen a Magyar Köztársaság Országgyűlésében. De végül is ez a törvény él, rendelkezik, tehát nekem ezzel kapcsolatban felvilágosítást kell adnom.
Szeretném felhívni a figyelmét arra, ön helyesen idézte, hogy a megyei kárrendezési hivatalok által az erdőgazdaságok számára megállapított aranykorona értékű termőföldet, így az erdőt is ki kellett jelölni, de ön nem ezzel kapcsolatban fogalmazta meg a kérdését, és nem erre vonatkoztak a perek sem, amelyeket lebonyolítottak. Ön az alkalmazotti földalapról beszélt, márpedig ugyanez az FVM-rendelet világosan szól arról, hogy az alkalmazotti földalapot az erdőgazdaságoknál kijelölni nem kell. Azért nem, mert a kijelölés időpontjában, '92-ben hatályos, földről szóló '87. évi I. törvény 1. §-a szerint a törvény hatálya kiterjed az erdő kivételével - tehát az erdő kivételével! - az ország területén fekvő minden földre. Az erdőre az 1961. évi VII. törvényt mint speciális szabályt kellett alkalmazni.
Legyen szabad külön felhívnom a figyelmét, hogy az állami erdőgazdaságok alkalmazottai kaptak ugyan illetményföldet, de soha sem kaptak illetményerdőt.
Nagyon fontos azt is tudni, hogy az elmúlt időszakban az alkalmazotti földalap kérdésében számos per indult, részben egyének indították, részben szakszervezeti támogatással indultak ezek a perek. Ezek a perek jogerős ítélettel lezárultak, és ennek értelmében ilyen földet nem kellett kijelölni. A Legfelsőbb Bíróság több eseti döntésében is kifejtette, hogy a mezőgazdasági és az erdőgazdasági tevékenység, bár tartalmaz hasonló elemeket, de mégsem azonos, és azt hiszem, nem kell igen tisztelt képviselőtársamnak bizonygatnom, hogy nem is lehet azonos, mert a termőföldön minden évben megújuló termelés folyik, az erdőgazdaság pedig harminc-százhúsz évig terjedő időre szóló lehetőségeket teremt. A kettőt összetéveszteni tehát nem szabad, ezért a kárpótlási törvény 17. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján, amint azt a Legfelsőbb Bíróság is megállapította (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), az erdőgazdasági alkalmazottakat alanyi jogon (Az elnök ismét csenget.) termőföld tulajdonjoga nem illeti meg.
Ezért tehát igen tisztelt képviselőtársam kérdésére nemleges választ kell adnom.
Kérem a válaszom elfogadását. Köszönöm. (Szórványos taps.)
