DR. JÁRAI ZSIGMOND
DR. JÁRAI ZSIGMOND
DR. JÁRAI ZSIGMOND pénzügyminiszter: Tisztelt Képviselő Úrhölgy! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Sajnos azt tudom mondani röviden, hogy én sem látok a jövőbe. A tény valóban az első hét hónapban 9,5 százalékos átlagos inflációt mutat. Ez magasabb, mint amit a kormány korábban várt. Magasabb alapvetően négy ok miatt:
Az olajárak tartósan 30 dollár fölött alakulnak a világpiacon, s az import energia ára nagymértékben növeli a magyarországi inflációt is. Magasabb részben az euró gyengesége miatt, az euró a dollárhoz képest legalább 15 százalékot romlott egy év alatt, s Magyarország külkereskedelme döntően euróban van, de a nyersanyagbeszerzésekért dollárban fizetünk. Harmadrészt magasabb azért, mert az Európai Unióban is magasabb az infláció, a tervezett 1 százalékos európai uniós infláció helyett pillanatnyilag 2,5 százalék az uniós infláció, így magasabb inflációt is importálunk. Negyedrészt azért, amit képviselő asszony is említett: az agrártermékek ára lényegesen meghaladja a korábbi évek agrártermékárait részben azért, mert a külkereskedelmi árak nagymértékben megnőttek, ez kedvező lehetőséget teremtett a magyar mezőgazdasági termelőknek is az árak emelésére.
Ennek ellenére azt tudom mondani, hogy a külső hatásokat kiszűrő úgynevezett maginfláció folyamatosan csökken, s a kormánynak továbbra is kiemelt célja marad, hogy az inflációt leszorítsa. Az ön által említett fogyasztói kosárral kapcsolatos eltérésben igazat adok, tehát nyilván különböző fogyasztói rétegeknek különböző az inflációja. Amit mi kiszámoltunk, a nyugdíjas és az aktív népesség közötti fogyasztói árindexeltérés, és érdekes módon azt találtuk, hogy tíz év átlagában nincs lényeges eltérés a két csoport inflációja között. Vannak olyan termékek, amik egy-egy évben gyorsabban nőnek... A számításokat oda tudom adni (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), próbáltunk egy nyugdíjas fogyasztói kosarat létrehozni. Köszönöm szépen.
