DR. KIS ZOLTÁN
DR. KIS ZOLTÁN
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Én valamennyi egyeztető tárgyaláson részt vettem. Ezt a szakvéleményt, amelyre ön hivatkozik, az érintettek nem fogadták el, egyedül az Évizig képviselői fogadták el, hiszen az ő érdekükben állt egy ilyen végeredmény meghozatala.
Hogy mikor és hogyan takarították és hogyan hanyagolták el a patak medrét, azt meg az Évizig szakembereitől tudom, akik elismerték azon a tárgyaláson, hogy bizony, évtizedek óta nem jutott rá pénz, hogy azt kellő állapotban, megfelelő karbantartásban részesülhessen. Ezek után nem értem azt a jogi csűrcsavart, hogy az FVM-hivatalra tesznek kísérletet. Az FVM-hivatal pedig azt mondja, hogy ők nem állnak ezért helyt, mert ez nem belvíz-, hanem árvízkár; az Évizig, illetve a minisztérium meg azt mondja, hogy ez nem árvízkár, hanem belvízkár.
Ha a kormány azt ígéri, hogy odaáll a bajba jutottak mögé, ha ennek a több száz embernek segíteni akar, akkor ne jogi csűrcsavarokat, ne pert helyezzen kilátásba, és ne kényszerítse őket olyan útra, amelyet nem képesek önmaguktól vinni, hanem tartsa magát azokhoz az ígéretekhez, hogyha nem is 100 százalékos kártérítést, de valami kártalanítást legalább (Az elnök csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) ezeknek az embereknek nyújtson!
Nem tudom elfogadni a választ, tisztelt elnök úr. (Taps az SZDSZ soraiban.)
