VARGA MIHÁLY
VARGA MIHÁLY
VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony!
Először is kérem, hogy nyugodjon meg. (Derültség és taps a kormánypártok padsoraiban. - Zaj.) Elöljáróban engedjen meg annyit, hogy nem miniszter, hanem államtitkár vagyok. (Közbekiáltás a Fidesz padsoraiból: Úgy van!). Másodszor: nagyon tisztelem és becsülöm a csákvári polgárokat, de én egy másik választókörzetben vagyok egyéni képviselő, Karcagon, úgyhogy ha metró kerül szóba, először talán Karcagra gondolnék és nem Csákvárra. (Derültség és taps a kormánypártok padsoraiban.)
(14.10)
Engedje meg, hogy az interpellációban feltett kérdéseire is válaszoljak.
Úgy gondolom, hogy a kiindulási pont, vagyis a borpiacon a nagy mennyiségű hamis bor forgalomba kerülésével az utóbbi években kialakult áldatlan helyzet megoldása minden kormányt lépéskényszerbe kellett hogy hozzon. Ezt tette a kormány is. A hamis bor jelenléte, a hamisbor-forgalmazás nagyságrendje nemcsak a költségvetést, az állami bevételeket kurtítja meg, hanem óriási kárt okoz a magyar bor jó hírének megítélésében, a magyar bor piaci lehetőségeiben, nemzetközi versenyképességében.
Teljes egyetértés volt tehát abban - akár a bortermelők, a borelőállítók, akár a kormányzat képviselői között -, hogy a helyzetre valamilyen megoldást kell találni, és ennek legegyszerűbb formáját a bor jövedéki adó alá vonása, a borra a jövedéki szabályozás érvényesítése kínálta.
Az egyetértést, a konszenzus keresését bizonyítja, hogy csak a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának 1999. májusi ülésén hozott állásfoglalását követően kezdődött meg a jövedékiadó-törvény szabályrendszerének adaptálása a borágazatra, s került a törvényjavaslat múlt év augusztusában az Országgyűléshez beterjesztésre. Több mint féléves egyeztetés előzte meg tehát, tisztelt képviselő asszony, azt, hogy egyáltalán törvényjavaslat formájában ez ide, a Ház elé kerülhetett.
A bor jövedéki szabályozása elkészült, azt az Országgyűlés elfogadta, és 2000. augusztus 1-jétől ez működik. A termelők az új rendszerbe bejelentkeztek, a készletek átvezetése megtörtént, a szüret és a bor előállítása már az új szabályok szerint kezdődött meg és folyik.
Természetesen abban egyetértek önnel, tisztelt képviselő asszony, hogy egy új rendszer kiépítése és megindítása mindig hoz magával problémákat, hiszen ehhez a termelőknek alkalmazkodniuk kellett, és ez minden ilyen nyűgöt magával hozott. Igen, vannak olyan elemek, amelyek módosításra szorulnak, vannak olyan részek ebben a törvényben, amelyek a termelőket felesleges adminisztrációra kényszerítik, de van mód arra, hogy ezt a törvényt korrigálni tudjuk. Mint képviselő asszony is tudja, több módosító indítvány is szerepel a Ház asztalán. A Pénzügyminisztérium elindított egy módosítási kezdeményezést, a termelőkkel egyeztetve fogjuk azokat a szükséges korrekciókat megtenni, amelyek vagy a törvény módosítását, vagy pedig az időközben kiadott rendelet módosítását teszik szükségessé.
Ami az ön kifogásait illeti, hadd mondjam el, hogy a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa egyhangúlag támogatta azt a törvényjavaslatot, amelyet az idén az Országgyűlés asztalára letettünk. Tehát nem lehet azt állítani, hogy szakmai konszenzus nélkül került volna ez a törvényjavaslat a tisztelt Ház elé.
Azt tudom tehát önnek válaszolni, tisztelt képviselő asszony, hogy a jövedéki szabályozás legfontosabb célja az, hogy ez a folyamat a termelőtől, a szőlőtől a vendéglátó egységekig, a borforgalmazó helyekig ellenőrzött, szabályozott keretekben történjen meg, mert ekkor van mód arra, hogy kiszűrjük a hamisítást és a visszaéléseket. S ez ad módot és lehetőséget arra, hogy a magyar bor azt a hírnevét, azt a méltó megbecsülését visszanyerje, amit az elmúlt években eltékozoltak.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)
