ROZGONYI ERNŐ
ROZGONYI ERNŐ
ROZGONYI ERNŐ (MIÉP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezzel a megmaradt kicsiny, de drága és áldott magyar földdel, mint valami különös adománnyal, örökséggel kellene sáfárkodnunk. Meg kellene becsülnünk nagyon. Ez még a miénk - lehetne.
A magyar paraszt az egész nemzet óriási szerencséjére még makacsul ragaszkodik a földhöz, szeretettel és sok munkával műveli, használja, éli. Mégis a magyar agrárium teljesítménye az 1980-as évekhez viszonyítva 40-50 százalékos, mezőgazdasági tevékenységből tisztességesen megélni szinte lehetetlen, hiszen évek óta még az önköltség, a ráfordítás sem térül meg a bevételből. A magyar mezőgazdaság, inkluzíve élelmiszeripar potenciálisan legalább 40 millió embert tudna eltartani, s mivel a kapacitásokat ki kell használni, a mai teljesítmény egyben hihetetlen pazarlás is.
Milyen politikai döntéssorozat vezetett a jelenlegi állapotokhoz? Az idő előtti átgondolatlan szövetkezeti átalakulási törvény és a társasági törvény. Ezek általában is lehetővé tették az úgynevezett spontán privatizációt, meg ilyen módon lehetett földet, jószágot, felszerelést, azaz vagyonokat átmenteni országló urainknak, kivonni a felosztás alól. A mezőgazdaság átalakítását a földkiadási törvényhez és a mindenkit becsapó kárpótláshoz kötötték, szemben az egyetlen ésszerű megoldással, nevezetesen a reprivatizációval összekötött földreformmal. Mivel ezeket a törvényeket az ellenérdekelt felek hajthatták végre, még ezen belül is a legdurvább csalások, zsarolások, az emberek megfélemlítése és félrevezetése övezte ezeket az aktusokat. De kit érdekelt ez? Még ma sem érdekel senkit tapasztalataim szerint.
Idő előtt kritikátlanul elfogadták kormányaink az ellenérdekeltek, a globális nemzetközi tőke és a rosszhiszemű gyarmatosítók minden kívánságát, így a barterkereskedelem azonnali megszüntetését, miközben például Svájcnak megéri; a mezőgazdaság állami támogatásának drasztikus leépítését, miközben a bölcs tanácsadók a magyar támogatás tízszeresével támogatják a saját mezőgazdaságukat; a vámok teljes lebontását, miközben mindenki más vámokkal és egyéb módon védekezett a magyar termékek ellen. A teljesen szabad, szabályozatlan piac szent nevében megnyitották az importot, sőt ösztönözték azt. Ezzel is jót rúgtunk a saját belső piacunkba és a termelőkbe! A felvásárlást átadtuk kufároknak, a banki háttérmegbízottaknak, szélhámosoknak, ezzel ugyancsak kiszolgáltatták parasztságunkat. Aztán kihúzták alóluk a biztos hátteret jelentő élelmiszeripart, a feldolgozóipart, a világ legaljasabb és legostobább öngyilkos privatizációja során. Megvette és tönkretette a konkurencia a kapacitásainkat, de leginkább megvette a piacot. Az újsütetű gazdákat egy fillér állami támogatás, kedvezményes hitel nélkül hagyták, hadd gebedjenek meg! Újra kezdhetitek - mondták. Ha ennyire kellett nektek, tessék, ennyi nem elég? Hihetetlen, hogy ez megtörténhetett. Közben - ha törvényes, ha nem - veszik idegenek bagóért a kifulladtak földjeit, a magyar földet. Kit érdekel?
(9.00)
Sorolhatnám még napestig, de öt perc erre nem elég. Egy dolog tény: a Németh-kormánytól napjainkig csak olyan intézkedések születtek, hogy abban a mezőgazdaság garantáltan tönkremegy. Ez pedig a butaság mellett szégyenletes. A magyar mezőgazdaság szétverése - mivel ennyi ostobaság nem lehet véletlen, ebből következően - tudatos és szándékos politikai cselekedetek sora, elsősorban a liberálbolsevik, avagy neoliberális erők sugallatára, ösztönzésére, hosszú távú idegen érdekek céljából. Ez a globalizmus tarvágásának előkészítése, ami a magyar agráriumot teljesen át fogja alakítani. Nagyüzemek, külföldi és belföldi kápótulajdonban uralják majd ezeket, és bérmunkásokkal idényszerűen fognak dolgoztatni. A vevők és részben a tulajdonosok is globális élelmiszer-ipari világcégek lesznek. A parasztság mint olyan megszűnik létezni - egyébként ez is cél: gyökértelen, fogyasztói massza kell.
Nem valami rémlátomás ez, hanem kiszámítható jövő, bár sokan ezt még ma sem akarják elhinni vagy tudomásul venni. Mi meg, magyarok ezt eltűrni nem akarjuk. Történhet-e valami más? Legközelebb erről szeretnék szólni.
Köszönöm türelmüket. (Taps a MIÉP soraiból.)
