VARGA MIHÁLY
VARGA MIHÁLY
VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Engedje meg, hogy azért én is hozzáfűzzek néhány gondolatot az ön által elmondott napirend előtti hozzászóláshoz. Bár megtisztel, hogy megelőlegezi azt, hogy mit fogok mondani, de engedje meg, hogy azért még némileg szabadon fűzzem a gondolataimat.
Én nagyon örülök annak, hogy újra, itt napirend előtt is válaszolhatok a kétéves költségvetéssel kapcsolatos felvetésekre. Ez is azt igazolja, hogy még el sem kezdtük a költségvetés vitáját, de már van alkalma a parlamentnek arra, hogy erről a költségvetésről beszéljen. És én azt gondolom, hogy az ön állításával szemben még nagyon sok alkalma lehet, hogy gazdasági vagy gazdaságpolitikai kérdésekről a tisztelt Ház érdemben cseréljen vitát. Rendelkezésre áll a politikai vitanap kezdeményezésének lehetősége, bármikor lehet interpellációt, kérdést intézni a kormány tagjaihoz (Bauer Tamás: Háromhetente!), és bármikor lehet napirend előtt vagy napirend után ezekről a kérdésekről is majd vitatkozni. Én tehát nem tartok attól, hogy mi esetleg 2001-ben nem fogunk gazdasági kérdésekről a parlamentben beszélgetni, szerintem nagyon is sokszor fogunk.
Ami a lényegét illeti az ön által elmondottaknak, én azt hiszem, hogy egy nagyon komoly szakmai vita előzte meg ezt a kormánydöntést, és én nagyon nagy megbecsüléssel gondolok azokra a képviselőkre, akiknek a vita megkezdésekor más volt a szakmai álláspontja. A Kisgazdapárt képviselői részéről nagyon sok szakmai érv hangzott el, de azt gondolom, hogy vitatkozni azért vitatkozunk, hogy meggyőzzük egymást, és a vitában valamikor dönteni is kell, és az egy emberi nagyságot tükröz, egy emberi nagyságot fejez ki, ha ebben a szakmai vitában valaki hajlandó elfogadni a másiknak a szakmai érveit. Én ennek tehát, önnel ellentétben, örülök.
Annak már kevésbé tudok örülni, hogy a frakcióvezető úr szavaiból az derül ki, hogy nem örül annak, hogy az agrár- és vidékfejlesztés egy jóval nagyobb támogatással gazdálkodhat majd 2001-ben és 2002-ben. Higgye el, frakcióvezető úr, hogy annak a több mint nyolcmillió állampolgárnak, aki a vidéki Magyarországon él, és annak az igen jelentős népességnek, aki még az agrárvertikumban dolgozik, akár közvetve, akár közvetlenül, ez a támogatás mindenképpen jól fog jönni, és azt gondolom, hogy az FVM-ben (Bauer Tamás közbeszól.) olyan hosszú távú, hat-, nyolc- és tízéves programok készültek el, amelyek mindenképpen segítik, hogy az ország európai uniós csatlakozását megelőzően az agrár- és vidékfejlesztés egy komolyabb támogatást kapjon, a lemaradásunkat érdemben is tudjuk csökkenteni.
Ami a kétéves költségvetésnek a lehetőségét illeti, én azt hiszem, hogy a helyzet megváltozott az 1990-es évek elejéhez képest. Talán emlékszik még rá a frakcióvezető úr, pont ön volt miniszterelnök-helyettes, amikor még egy jelentős gazdasági hanyatlással, visszaeséssel vagy magasabb inflációval számolhattunk. 1995 júniusában még, ha jól emlékszem, 31 százalék fölötti volt az infláció (Kuncze Gábor: Rosszul emlékszel!), azóta nagyon sok víz lefolyt a Dunán, és megváltozott a helyzet. Emlékezzen vissza az elmúlt két esztendőre, 1999 elején, amikor 1998 őszét követően a kormány egy jóval ingatagabb helyzetben tervezett az 1999-es évre, önök követelték, ellenzéki képviselők, hogy a kormány egy kiigazítást hajtson végre (Kuncze Gábor: Megint nem mondasz igazat, hát ez borzasztó!), főként az MSZP részéről, de volt néhány önmagát függetlennek nevező gazdasági szakértő is.
Tehát önök ezt követelték, és a kormány azt mondta, hogy uraim, várjuk meg legalább a féléves eredményeket, és aztán, hogy, hogy nem, 1999-ben egy jóval bizonytalanabb helyzetben év végére az infláció két számjegy alatti lett, a hiány jóval kisebb lett, még a kormány által vártnál is, 4 százalék helyett 3,9 százalékos államháztartási hiány. Azt gondolom tehát, hogy ha a magyar gazdaság egy bizonytalanabb helyzetben, természeti katasztrófák közepette, koszovói háború közepette és orosz fizetésképtelenség közepette (Közbeszólás az SZDSZ soraiban: Meg árvíz is volt!) tudja teljesíteni az előre elvárt vagy tervezett számokat, akkor igenis, van mód arra, hogy kettő esztendőre előre tekintsünk. És ha kettő esztendőre előre tervezünk, és azt mondjuk, hogy mind az adótörvényeket, mind az állami kiadásokat rögzíteni tudjuk, akkor az mindenképpen jó a gazdaság szereplőinek. És ha jó a gazdaság szereplőinek, akkor pedig jó az egész országnak. Én azt gondolom tehát, hogy emiatt is van arra remény, hogy egy ilyen nagyobb kitekintéssel a stabilitást, a folyamatosságot, a kiszámíthatóságot a kormány egy kétéves költségvetésben előre tudja tervezni. (Közbeszólás az SZDSZ soraiban.)
Tisztelt Frakcióvezető Úr! Hogy az ön egyik frakciótársával szóljak, ő mindig azt kérdezi, hogy hiszi, vagy csak mondja, én azt gondolom, hogy ön most ebben a kérdésben inkább csak mondta azt, amit mondott, de kevésbé van meggyőződve talán mint közgazdász szakmailag arról, hogy ez az ország nem tud vagy nem képes megcsinálni egy kétéves költségvetést. (Kuncze Gábor: Az ország tud, csak ti nem tudtok, ez a baj!) Meggyőződésem, hogy mindenképpen tud, és mindenképpen képes a parlament is arra, hogy egy olyan törvényt alkosson, amely két évre előre tervezheti a gazdaság szereplőinek életét.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
