DR. TURI-KOVÁCS BÉLA
DR. TURI-KOVÁCS BÉLA
DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (FKGP): Köszönöm, elnök asszony. Nincs abban különbség közöttünk, azt gondolom, hogy megelőzés; nincs abban különbség közöttünk, hogy társadalmi elutasítottság; nincs abban köztünk különbség, hogy mindazt, amiről itt szó esett, végre kell hajtani. De úgy gondolom, hogy azért valamiben mégiscsak ellent kell mondjak. Az utolsó négy év statisztikája szerint az, ami az Egyesült Államokban egy, az eddiginél is drasztikusabb és sokkal keményebb küzdelmet jelentett a drog ellen, az eredményeket hozott! És én messze nem azt kívánom sem ebben, sem a gazdaságban, sem másban, hogy okvetlenül másoljuk az Egyesült Államokat, hanem inkább azt gondolom, hogy az egy olyan hatalmas példa és olyan hatalmas, azt kell mondanom, rossz példa, sok szempontból nagyon rossz példa, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni. Úgy gondolom, hogy az Egyesült Államokban is valahol egy nagyon megengedő módon indult valami, és eljutott egy nagyon-nagyon súlyos helyzetig, ahol nem lehetett mást tenni, mint kemény eszközöket használni.
Én nem a kemény eszközök kizárólagossága mellett törtem lándzsát, s messze nem egyezne ez az én nézeteimmel; de azt sem szabad hagyni, hogy a büntetőjog eszközei felpuhuljanak. Ebben az esetben ugyanis ezek nem hatékonyak. Ebben az esetben ezek alól könnyedén ki lehet bújni, és netalántán valami szerepe ennek is lehet abban, hogy mindaddig, amíg ezek a szigorítások be nem léptek, úgy gondolom, itt Magyarország egyre-egyre rosszabb helyzetbe került, és ezt a helyzetet meg kell fordítani.
Ehhez mindegyik eszközt használni kell, valamennyit, amelyik a stratégiában jelentkezik, s valóban azért jó a stratégia, meggyőződésem, mert egyensúlyt akar teremteni ezen a téren. Mi ezt támogatjuk. (Taps az FKGP padsoraiban.)
