DR. VERES JÁNOS
DR. VERES JÁNOS
DR. VERES JÁNOS (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Én is annak számbavételével kezdeném, hogy mit ígértek, és mit nem teljesítettek. Az ígéret úgy szólt, hogy egyszeri, nagyarányú személyi jövedelemadó-csökkentést hajtunk végre, majd a kormányprogramban a kormány fokozatosan csökkenti az adó- és járulékterheket.
Ezzel szemben mi teljesült? Az teljesült - ahogyan a Pénzügyminisztérium adótörvényekhez benyújtott tájékoztató anyagából láthatjuk -, hogy 1998-hoz képest 2000-ig mintegy 1,5 százalékponttal növekedett a főbb adó- és adó jellegű bevételekben kimutatott adóelvonási mérték. Igaz, hogy 2001-re 2000-hez képest némi csökkentést tervez a kormány, azonban ez még mindig nem fogja elérni azt a mértéket, amely 1998-ban volt az átlagos elvonás mértéke. Különösen igaz ez a személyi jövedelemadó tekintetében, amelynél az átlagos elvonási mérték 1998-ban csak 20,3 százalék volt, 2000-ben 20,8 százalék, és a kormány tervei szerint ez majd csökken 20,7 százalékra 2001-ben. Tehát nyilvánvaló, hogy e kérdéskörben az ígéret szép szó, de nem tartották meg.
A második kérdéskör, amellyel foglalkozni szeretnék - az előttem szóló hozzászóló is érintette -, hogy hogyan fognak javulni a vállalkozások működési feltételei. Ezzel szemben mit állítok én? Azt állítom, hogy 2001-re a most benyújtott, úgynevezett kétéves adócsomagban semmi olyan intézkedés nincs, amely kedvezőbb lenne a kisvállalkozások működési feltételeihez. Az a bizonyos adókedvezmény, amelyről itt már napok óta szó van, a parlamenthez benyújtva írásban nem történt meg, ebből következően erről vitatkozni a plenáris ülésen nem lehet mindaddig, amíg nem ismerjük ennek a feltételrendszerét. Ráadásul a kormányfő, az államtitkár úr, a fideszes képviselők más-más tartalommal ismertetik ezt az általuk tervezett adókedvezményt. Úgy gondolom, hogy addig erről csak PR-szinten lehet vitatkozni, és szakmai vitát folytatni nem lehet, ameddig ennek írásos változatát nem látjuk.
Természetesen a magunk részéről üdvözöljük és örülünk annak, hogy ha olyan adókedvezmény bevezetésére kerül sor, amely a beruházásokat segíti, zömében a kis- és középvállalkozásoknál. Szükség is van erre az adókedvezményre, hiszen a benyújtott változtatások mit is eredményeznek a kis- és középvállalkozások esetében? Azt eredményezik, hogy hozzávetőlegesen tizenegynéhány milliárd forinttal meg fog növekedni ezen vállalkozások adóterhelése, hiszen a reprezentációs költség elszámolhatóságának megváltozása okán a személyi jövedelemadó-teher 16 milliárd forint - megint csak mondom, a kormány által benyújtott tájékoztató számsorából kiindulva.
Ugyancsak növekedni fog a hazai kis- és középvállalkozások terhe amiatt, ha a majdani megállapodás révén feltehetően érvénybe lépő 40 ezer forintos minimálbér bevezetésre kerül; ezt követően nyilvánvalóan döntően a hazai kis- és középvállalkozások számára fog többlet járulékfizetési terhet jelenteni ezen minimálbér-növekedés, amit természetesen megint üdvözlünk, csak látni kell, hogy ezen vállalkozói kört ezt kifejezetten többletteherrel fogja érinteni.
Szeretnék megemlékezni arról is, hogy itt ugyan érintették már a képviselőtársak az egészségügyi hozzájárulás növekedését. Teljesen nyilvánvaló dolog, hogy a fix összegű egészségügyi hozzájárulás növelése fajlagosan lényegesen nagyobb tehernövekedést okoz a hazai kis- és középvállalkozásoknak, mint ahogyan azt okozná azon vállalkozói körben, amelynél lényegesen magasabb átlagjövedelmekre van lehetőség, és lényegesen magasabb jövedelmeket tudnak fizetni.
(9.40)
A következő kérdéskör, amit érinteni szeretnék, az alultőkésítés megváltozott szabályaira vonatkozik. A törvényjavaslatban olvashatjuk, hogy ezen a területen szigorítások bevezetése szükséges, majd a törvényjavaslat indoklásának 11-es mellékletében az szerepel, hogy az alultőkésítés miatti változás 0,2 milliárd forintos többletterhet eredményez, melyből a kis- és középvállalkozások többletterhe 0,0 milliárd, azaz mintha őket ez nem érintené.
Azt gondolom, mindannyiunk számára teljesen nyilvánvaló dolog, hogy ez egy elhibázott pénzügyminiszteri számítás eredménye lehet csak, hiszen ha valami érinti a hazai kis- és középvállalkozásokat, akkor az alultőkésítés érinti, s nyilvánvalóan számukra fog többletterhet jelenteni, ebből következően ez a bizonyos 11-es melléklet a kiegészítésben megbízhatatlan számokat tartalmaz, nyugodtan ki lehet ezt is jelenteni.
Szeretném megemlíteni azt is, hogy a személyi jövedelemadó-változások sem jelentenek teljes mértékben pozitív hatást a vállalkozások és a magánszemélyek tekintetében. A kormány által benyújtott tájékoztató is tartalmazza, hogy a jövőre átlagjövedelmet keresők körében, ha nincs két gyermekük, az adóterhelésük növekedni fog. Azt hiszem, hogy a 40 százalékos adókulcs alsó jövedelemhatárának a meghatározását korrigálni kell a vitában. Ha ez nem következik be, akkor nyilvánvalóan a két gyerekkel nem rendelkező és átlagjövedelmet Magyarországon elérő - jövőre nagyjából 90 ezer forint körül kereső - polgárok rosszabbul fognak járni.
Ugyancsak rosszabbul fognak járni azok, akik azért, mert pályakezdők, vagy azért, mert nem sikerült családot alapítaniuk más okokból, nem rendelkeznek gyermekkel. Nem gondolom, hogy ez célszerű lenne, hogy ezen lakossági körnek - a fiatal pályakezdőkre, huszonévesekre gondolok, akik még nem jutottak el addig, hogy családot tudjanak alapítani, és megfelelő képzettséggel rendelkeznek és olyan munkahelyet találtak maguknak, ami az átlagjövedelem körül tudja a bérüket biztosítani - ezt könnyű lenne megmagyaráznia a jelenlegi kormányzatnak.
Éppen ezért azt gondolom, hogy ehhez a jövedelemhatárhoz a vita alapján módosítással célszerű hozzányúlni, addig a mértékig, amilyen mértéket engednek a bevételi korlátok. Hogy melyek ezek a bevételi korlátok? Persze ezt most senki sem tudja a jelenlévők közül hitelesen. Talán az államtitkár úr ismerheti a teremben ülők közül egyedül azt, hogy vajon a kormány milyen bevételi értékekkel számol a költségvetés bevételi oldalán - sajnos velünk ezt nem ismertették meg. Sem a tájékoztatóban nem szerepel, sem a 2001. évi költségvetés tervezetét nem kaptuk meg. Ebből következően most olyan kétéves adótörvény-javaslatokról kell vitatkoznunk, amelynél nem tudjuk, hogy mi a vége a kormány számításának, azaz hány száz milliárd forintos bevételt kell produkálnia a személyi jövedelemadóból és egyéb adófajtákból.
Még egy kérdéskörről szeretnék szólni. A kormány rendkívül nagy mértékben emeli a gyermekkedvezményt. Ez sok vitát váltott már ki a köreinkben. A költségvetési bizottság általános vitára vonatkozó előkészítő megbeszélésén is jelentős vita alakult ki közöttünk a tekintetben, hogy vajon a magyarországi gyermekek hány százaléka után tudják igénybe venni a családi adókedvezményt. Be kell jelentsem, hogy erre nézve a kormány képviselői mind a mai napig nem tudtak megfelelő választ adni, azaz olyan módon tervezik emelni ennek a kedvezménynek a mértékét, hogy maguk sem tudják, mekkora lesz majd ennek az igénybevétele, mekkora lesz ennek az aránya.
A költségvetési bizottság ülésén a kormány képviselője megígérte, hogy hétfőig elkészülnek a számítások és rendelkezésre fognak állni. Akkor már 94 százalékos feldolgozottsági szintű volt az 1999. évi jövedelemadó-bevallás az APEH-nél. Sajnálatos módon mind a mai napig ezt nem kaptuk meg.
A mai napon kaptunk ugyan ezzel kapcsolatban egy tájékoztatást, azonban ez nem a kérdésre adott válasz volt, hiszen a tájékoztatás pusztán csak azt tartalmazza, hogy a családok 83 százaléka tudott igénybe venni valamilyen mértékben a gyermekek után adókedvezményt. Egyrészt ebből az következik, hogy a családok 17 százaléka semmilyen mértékben nem tudta igénybe venni a családi adókedvezményt; másrészt az következik, hogy a 83 százalékból valamilyen arány szintén nem tudta teljes mértékben igénybe venni. Hogy milyen arány nem tudta igénybe venni, erre nézve próbálok segíteni a kormánynak, lévén, hogy van egy olyan KSH-adatsor, amely KSH-adatsor alapján erre következtetni lehet, ha pontosan nem is lehet meghatározni. Ez pedig a következő KSH-adatsor:
A három- vagy többgyermekes családok 1999. évi átlagos családi jövedelme 594 ezer forint volt, 594 ezer forint. Kérdezem én, hogy az 1 millió 200 ezer forintos adómentes határt a három- és többgyermekes családok közül akkor vajon hány család tudja igénybe venni?! Ha elgondolkodnak kormánypárti képviselőtársaim, akkor remélem, minél hamarabb meg fogják tudni válaszolni az általános vita szakaszában azt a kérdést is, hogy vajon akkor ez a családi adókedvezmény a családok nagy többségének avagy nem túlságosan nagy többségének ad kedvezőbb lehetőségeket a gyermekek neveléséhez.
Én még egy kérdésről szeretnék befejezésül szólni: a kormány, amikor nagyfokú szociális érzékenységéről tesz tanúbizonyságot a családi adókedvezmény jelentős emelésénél, főleg a háromgyermekes családok esetében, sajnálatos módon megfeledkezik arról, hogy a családokon belül nemcsak egészséges gyermekek, hanem fogyatékosok is vannak. Rendkívül szomorúnak tartom azt, hogy a fogyatékosokkal ilyen, hogy is mondjam, nem megfelelő mértékben foglalkozik a kormány, hiszen ha van a képviselőknek a választókerületükben, ismeretségi körükben olyan fogyatékos gyermeket nevelő család, amelynek ismerik a költségszerkezetét, akkor könnyen beláthatnák, hogy sokkal-sokkal több terhe van egy fogyatékos gyermeket nevelő családnak, és azt gondolom, ezt méltányolni kellett volna már a benyújtott javaslatban is.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)
