DANKA LAJOS
DANKA LAJOS
DANKA LAJOS (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Az a feladatom, hogy ismertessem a Független Kisgazda-, Földműves és Polgári Párt frakciójának álláspontját a személyi jövedelemadó és a társasági adó kérdéseiben, ami az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló T/2977. számú törvényjavaslat része.
Frakciónk örömmel konstatálja, hogy a nagyobbik koalíciós párt magáévá tette a Független Kisgazdapárt irányvonalát, és végrehajtani szándékozik pártunk választási programját: az adóterhelés csökkentése, a családi adózás bevezetése, a kis- és középvállalkozások közterheinek a csökkentése, feltőkésítésük elősegítése, a magyar mezőgazdaság versenyképessé tétele és a vidék felzárkóztatása.
Amiben problémát látunk, az a végrehajtás módja. A családi adókedvezmény rendszerének kialakítása a családi adózás egyik lehetősége, hiszen már figyelembe veszi, ha mást nem is, az eltartott gyermekeket, ami előrelépést jelent az előző rendezéshez képest. Azért tudjuk támogatni ezt az alternatívát, mert tisztában vagyunk vele, hogy a családok támogatásának az a legolcsóbb módja, ha az adót a családoknál hagyjuk, hiszen a beszedés és az újravisszaosztás pluszköltség, az adminisztráció és az apparátus pénzbe kerül. Ennek ellenére vannak fenntartásaink.
Az adókedvezmények ilyen mértékű növelése a gyermekes családok egy részénél valóban terheléscsökkentésként jelentkezik, azonban hiányérzetünk van, mivel nem látjuk azon szociális intézkedéseket, amelyek a rosszabb jövedelmi viszonyok között élők helyzetét javítanák. Például hogyan segíti az állam a szociális ellátás keretében azokat a családokat, amelyek nem tudják igénybe venni az adókedvezményt? (Taps az MSZP padsoraiból.)
A kormány részére készült előterjesztés egy mondata teljesen meglepett bennünket. Nem tudjuk, ki gondolja komolyan, hogy a terhesgondozási könyvbe, amely különböző egészségügyi adatokat tartalmaz - AIDS, nemi betegségek, rendellenességek s a többi -, az APEH beletekinthessen, hiszen ez személyiségi jogokat sért.
(Az elnöki széket Gyimóthy Géza, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Még szerencse, hogy ezt nem találtuk a törvényjavaslatban, ugyanis az orvosi igazolásnak elégségesnek kell lennie a terhesség elismeréséhez. Ezzel a kitétellel támogatjuk azt az elképzelést, hogy az adókedvezmény a 91. naptól megillesse a magzatot is.
Ami az szja valorizációját illeti: a kiindulási alap rossz, hiszen az 5 százalékos infláció alapja az idei évben nem teremtődött meg. Mivel az idei évben előreláthatólag 2 százalékkal túllépjük a tervezettet, így nem látjuk reálisnak a kitűzött cél elérésének lehetőségét, ennek következtében a számításba vett szorzókat alacsonynak tekintjük. Az szja 0,1 százalékos átlagos adóterhelés-csökkentése amúgy is jelentéktelen a 20,8 százalékhoz viszonyítva.
Úgy gondoljuk, hogy a tb-járulék csökkentése a nagyvállalkozások és a multik profitját növeli, szemben azzal, hogy ha a személyi jövedelemadó terhelését csökkentenénk ennyivel, ez a lakosságnál csapódna le. Ez lehetővé tenné, hogy ők érzékeljék a javulást, és ez élénkítené a gazdaságot. Nem is beszélve arról, hogy így lehetőség lenne azoknak az anomáliáknak a kezelésére, amelyeket a vezérszónoklat keretében Csúcs László már említett, tehát az átlagkereset ne a legmagasabb, 40 százalékos adókulcs alá essen, az 1 millió forint körüli jövedelmeknél ne nőjön az adóterhelés, és a teljesítményt visszafogó nettó jövedelemcsökkenés a 2 millió forintnál nagyobb keresettel rendelkezők esetében ne következzen be. Csak mellékesen: a tb által beszedett összeg sem csökkenne, és a felső plafon eltörlésének a szükségessége is kérdésessé válna.
A tőke- és pénzpiaci műveletekre vonatkozó változtatásokat támogatni tudjuk, annak érdekében, hogy csak a valóban kamat jellegű jövedelmek maradjanak a nullakulcsos körben, illetve a tipikus tőkejövedelmek egységesített, 20 százalékos adómértéket viseljenek, például a portfólió-szerződés alapján megszerzett jövedelem és a tőkeszámlán elhelyezett értékpapírok árfolyamnyeresége után.
Az egyszerűsítési célú változtatások nagyrészt támogathatóak és elfogadhatóak a részünkről, például hogy a 10 ezer forint alatti osztalékjövedelem nem akadálya a munkáltatói adómegállapításnak, és az adóhiány-átvállalási lehetőséget biztosítja a kifizető részére.
Támogatni tudjuk a vélelmezett költséghányad emelését a főfoglalkozású egyéni vállalkozó esetén 40 százalékra, a kiegészítő tevékenységet végzőknél 25 százalékra. A többi egyszerűsítés is elfogadható a részünkről.
Most kell pár dolgot említenem, amelyek nem az szja keretébe tartoznak, azonban szorosan összefüggenek vele. Az egyik legfontosabb az a kérdés, amely nem a parlament hatáskörébe tartozik, hanem a kormány és a társadalmi partnerek közti megállapodás fogja tartalmazni, ez pedig a minimálbér kérdése. A 40 ezer forintos minimálbér üdvözlendő lenne, ha nem okozna társadalmi problémákat. Két alapvető gondot látunk, amelyekre szerintünk fel kell hívni a kormány és a Pénzügyminisztérium figyelmét. Az egyik a feszültség: a minimálbér ilyen mértékű emelését nem követi a többi bér emelkedése. Érdekes következménnyel járhat a közszférában, ha a segédmunkás és a kezdő mérnök bére azonos. El kell mondjam, hogy a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőségnél egy kezdő környezetvédelmi mérnök bére jelenleg 43 ezer forint.
A másik feszültségforrás a vidéki vállalkozásokat, illetve a kisvállalkozásokat érinti. Ezeket a vállalkozásokat nem a 40 ezer forint fogja súlyosan sújtani, hanem annak közterhei. Ez a feketegazdaság felé fogja nyomni a vállalkozásokat, azzal együtt, hogy a tételes egészségügyi hozzájárulás drasztikus emelése szintén ebbe az irányba hat. Ezeknek az intézkedéseknek az lehet a következménye, hogy megnő a kötetlen munkaidőben dolgozó részmunkaidősök alkalmazása, ami szinte ellenőrizhetetlen körülményeket hoz létre a gazdaságban, illetve jelentősen emelkedhet a feketén foglalkoztatottak száma.
(11.40)
A mi véleményünk szerint a reálbérek emelését kellene növelni a jelenlegi helyzetben, ez a gazdaságra is ösztönző hatást gyakorol. Erre az adórendszeren belül lehetőségek vannak, és ezt kellene kihasználni. Egyébként az ellenzéki pártok felszólalását én álszent megnyilvánulásnak tartom, hiszen most európai szintű bérrendszert sürgetnek, miközben ők voltak azok, akik '94-től '98-ig először inflálták le a családi pótlékot, mivel évekig nem emelték azt.
A másik, hogy az ő idejükre tehető a bérek és nyugdíjak 20-30 százalékos reálérték-csökkentése, amit azért egy-két év alatt nehéz lenne pótolni, bár a reálbérek '98 óta folyamatosan emelkednek. Mindig furcsa, ha egy párt szociális érzékenysége akkor jelenik meg, ha az ellenzékbe kerül. Ezt annak ellenére kellett elmondanom, hogy mi is úgy gondoljuk, van mit javítani az adó- és szociális rendszeren.
Feladatom még a társasági adó és az osztalékadó kérdéseiről pár szót szólni frakcióm nevében. Először is valóban üdvözlendőnek tekintjük, hogy 10 millió forintos bevételig a kis- és középvállalkozások nem fizetnek adót, ha beruházásra fordítják. Frakcióknak csak az jelent gondot, hogy ez szóban hangzott el, és egyikünk sem tudja értékelni ezt a javaslatot. Ezért kérjük az elképzelés eljuttatását az országgyűlési képviselőkhöz a konkrét javaslattal és annak adó-, illetve költségvetési vonzataival együtt, mivel csak így tudjuk elemezni és komolyan venni a javaslatot. Javasoljuk, hogy az elképzelés törvényi szabályozást kapjon.
A társaságiadó-változtatások magyarázatában szereplő célok megegyeznek a Független Kisgazdapárt választási programjában megfogalmazottakkal - ahogy a személyi jövedelemadó esetében is -, hiszen a hazai kis- és középvállalkozások adóterheinek csökkentése pártom céljai között kiemelten szerepel.
Az egyösszegű leírás értékhatárának 30 ezer forintról 50 ezer forintra emelése és a két év alatt leírható tárgyi eszközök értékhatárának 100 ezer forintról 200 ezer forintra emelése a jelenlegi gazdasági folyamatok között reális és jótékony hatású intézkedés.
A környezetvédelem egy olyan fontos terület, amelynek támogatásához a rendelkezésünkre álló minden eszközt fel kell használnunk, hiszen ez biztosítja hosszú távon az ország lakóinak a megfelelő körülményeket. Az adórendszer az egyik eszköz, amit hatékonyan lehet használni a környezet- és természetvédelmi beruházások és az alternatív energiahordozók felhasználásának ösztönzésére.
A mi véleményünk szerint jobban össze kellene hangolni az ösztönzési módokat és az egyéb lehetőségeket a kívánt környezetkímélőbb technológiák alkalmazásának elterjesztéséhez. Az alternatív energiák egyike a geotermikus energia, amelynek hasznosítása mindannyiunk érdeke. Ezért támogatjuk az ezt ösztönző lépéseket.
Véleményünk szerint a kisvállalkozások pozitív diszkriminációja megszünteti azokat a különbségeket, amelyek a multinacionális cégek adókedvezményei, illetve a kisvállalkozók adóterhei között eddig jelentkeztek.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a Kisgazdapárt soraiban.)
