FONT SÁNDOR
FONT SÁNDOR
FONT SÁNDOR (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Az ellenzék mostani felvázolása szerint a kormány tervezett és a parlament által majdan elfogadandó adótörvény-tervezetében a családi kedvezmény lassan egy rémtörténetté fog válni. Béki Gabriellát hallgatva szinte filmet lehetne készíteni azokból a rémségekből, hogyan nem lehet majd ezt igénybe venni.
Én ezt egyszerűen nem értem. Lehet, hogy a magyar lakosság egyes vagy egy kivételes szegmensében és a legextrémebb példákban lehet mutatni olyan állapotot, hogy nem teljes körű az igénybevétel, de változatlanok azok a tényszámok, elismerve ugyan, hogy nem teljes körű, de nem tragikusan kevés az, aki nem tudja igénybe venni.
Nem is értjük, hogy hogyan lehet ezt visszaforgatni, és általánossá tenni azt, ami kivételes. Általánossá próbálják tenni azt, hogy nem sokan tudják fölvenni vagy igényelni a családi adókedvezményt, miközben véleményünk szerint nagyon sokan fogják tudni igénybe venni.
Ezzel szemben szeretném látni majd azokat az arcokat - és remélem, hogy mosolygós alkalmazotti, dolgozói arcok lesznek -, amikor az első fizetésük kapcsán 2001. évben a bruttó fizetésük hirtelen nettó fizetéssé fog változni. Mert nem történik más, mint ami várhatóan be fog következni: a 80 ezer forintos bruttó fizetésű pedagógus meg fogja kapni a 80 ezer forintot nettó fizetésképpen. Azt hiszem, nehezen lehet majd megmagyarázni, hogy ez nem jó. Aki erre azt mondja, hogy nem jó, az beszélgessen el azokkal, akiknek ilyen módon változott a fizetésük!
És még egy részét szeretném az szja-nak elmondani: kitartunk változatlanul amellett, hogy ezzel a formával mutassuk meg a gazdaság jóságát, és a középső adósávban 1 millió 200 ezer forintig fel kell emelni a 30 százalékos elvonási kulcs sávját.
Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)
