SELMECZI GABRIELLA
SELMECZI GABRIELLA
SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A polgári kormány, amint azt a beterjesztett javaslatban is látjuk, tovább folytatja a kormányprogramban foglaltak végrehajtását: tovább csökkenti a járulékokat. Ez a legfontosabb eleme a társadalombiztosítást, a magán- és önkéntes pénztárakat érintő változásoknak.
Évi 3-3 százalékkal csökkennek a munkáltatói tb-járulékok, ezzel szemben csak kismértékben emelkedne az egészségügyi hozzájárulás összege. Így összességében megállapíthatjuk, hogy 2001-ben 100 milliárddal, 2002-ben pedig 110 milliárd forinttal csökkennének a munkáltatók társadalombiztosítási terhei. Azt hiszem, hogy ezt nagyon jelentős eredményként könyvelhetjük el, és nemcsak a kormányprogramban szerepelt ez az ígéret, a járulékteher csökkentése, hanem a Fidesz-Magyar Polgári Párt programjában is.
A kormány a polgárok bizalmát bizalommal viszonozza. Ennek kifejezése a folyamatos járulékcsökkentés, hiszen az egészségügy költségei meredeken emelkednek, az inflációt is meghaladóan. Ez egyébként nem csoda, és nem egy magyarországi jelenség, hanem szerte Európában, illetve a világ többi országában is az tapasztalható, hogy az egészségügyi kiadások emelkedése sokkal dinamikusabb, sokkal dinamikusabban növekszik, mint ahogy a gazdaság fejlődik. Ennek az a fő oka, hogy az egészségügy területén az új technológiák bevezetése, az új gyógyszerek bevezetése és az igények sokkal nagyobbak és sokkal nagyobb mértékben nőnek, mint azt a gazdaság fejlődése lehetővé tenné. Mondom, ez egy általános jelenség, nemcsak Magyarországon van így, hogy tulajdonképpen az egészségügy költségei robbanásszerűen növekednek, hanem mindenhol Európában, és nemcsak nálunk okoz ez problémát, hanem Európa gazdaságilag sokkal fejlettebb országaiban is.
Megállapíthatjuk azt, hogy míg az előző kormány az adó- és járulékprés fokozásával igyekezett a bevételeket növelni, addig a polgári kormány úgy gondolkozik, hogy ha csökkenti azokat, csökkenti az adó- és járulékterheket, akkor ezzel nem biztos, hogy a bevételei is ugyanúgy, ugyanolyan mértékben csökkennek. Hiszen azt tapasztaljuk, hogy ha az állampolgárok számára megfizethetők az adó- és járulékterhek, akkor ezeket nagy valószínűséggel meg is fogják fizetni. Hogyha megnézzük az adatokat, a Pénzügyminisztérium háttérszámításait, akkor láthatjuk, hogy a polgárok is bizalommal válaszolnak a kormány bizalmára, ami azt jelenti, hogy a járulékcsökkentéssel folyamatosan és azzal párhuzamosan növekszik az adó- és járulékfizetési morál.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ma Magyarországon 3 millióan fizetnek járulékot, ezzel szemben 10 millió magyar állampolgár veszi igénybe az egészségügyi ellátásokat. Ez önmagában is problémát jelent, hiszen a 3 millió járulékfizető adópolgár bevételéből kellene fedezni az egészségügyi kiadásokat. De hát ez szerencsére nem így van, hiszen a központi költségvetés átad pénzeszközöket a társadalombiztosításnak, méghozzá azon törvénycikkely alapján, amely kimondja, hogy minden magyar állampolgár egészségügyi ellátása járulékfizetéssel fedezett. Tehát azok után az állampolgárok után - nyugdíjasok, munkanélküliek, sorkatonai szolgálatot teljesítők, gyermekek -, akik nem fizetnek járulékot, jövőre is és 2002-ben is, ahogy ez idáig, a központi költségvetés ad át pénzeszközöket a társadalombiztosításnak, hogy minden állampolgár egészségügyi ellátása a járulékfizetéssel fedezett legyen. Természetesen cél az, hogy minél többen fizessenek járulékot, és ez a 3 milliós kör bővüljön.
Második részben szóljunk a nyugdíjágazat bevételeiről is, hiszen említésre méltók itt is a jelenségek. Feszültséget jelent az, hogy a magánpénztárakba sokkal nagyobb számban léptek át a tervezettnél. Már eddig is jelentős veszteség keletkezett a társadalombiztosítás bevételeiben. 2001-ben a számítások szerint ennek összege 105-115 milliárd forintra tehető. A hiányzó forintokat most is szintén a központi költségvetés fogja pótolni.
Itt nagy kérdés, és régi vita az ellenzék és a kormánypártok között, hogy valójában jó-e ez a tendencia. Ezt egyértelműen meg tudjuk állapítani: az, hogy egyre több az átlépők száma és ennek kapcsán hiány keletkezik a társadalombiztosítási kasszában, ez egy rossz jelenség, viszont a másik oldalon az egy pozitív dolog, hogy valaki bízik az új rendszerben és átlép a magánpénztárak keretébe, és onnan várja majd a nyugdíjának a kiegészítését. Önmagában egy kifejlett magánbiztosítási rendszer a nyugdíjágazatban nem lenne probléma, de itt mindig az a fő kérdés, amit föl szoktunk tenni, hogy ki finanszírozza az átmenetet, mekkora az átmenet költsége, és ez milyen hatással van a gazdaságra. Feltételezem, hogy a mai nap is vita tárgyát fogja képezni majd ez a kérdés.
Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány benyújtott tervezetében további pozitív támogatandó javaslat is szerepel, ez pedig: a magánnyugdíjpénztárak tagjainak megtakarításait az eddigieknél gondosabban védené a törvény, a befektetéseket sokkal fokozottabban ellenőriznék, és a letétkezelő nagyobb felelősségének megfelelő szabályokat írnának elő.
(9.10)
Ez pozitív változás, hiszen a kormány, illetve az állam felelősséget vállal azon állampolgárai felé, akik átlépnek a magánbiztosítókhoz, és próbálja szigorítani ezeket az előírásokat, hogy még nagyobb biztonságban legyenek azok a forintok, amelyek ezekhez a pénztárakhoz kerülnek.
Tisztelt Képviselőtársaim! Összességében megállapíthatjuk, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat nagyon sok pozitív elemet hordoz magában, folytatja azt a tendenciát, amit a polgári kormány már tavaly elkezdett, csökkenti a járulékokat, és próbálja állampolgárainak a befektetéseit minél fokozottabban védeni. A magunk részéről támogatjuk a törvényjavaslatot.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)
