STEINERNÉ VASVÁRI ÉVA
STEINERNÉ VASVÁRI ÉVA
STEINERNÉ VASVÁRI ÉVA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársak! Az előttünk álló 2001-es és 2002-es évre szóló adójogszabályok a gazdasági élethez, az egyének, a családok életéhez szükséges stabilitást és kiszámíthatóságot kívánják szolgálni. Ahhoz, hogy az élet bármely területén tervezni tudjunk, terveinket meg tudjuk valósítani és eredményeket tudjunk elérni, szükség van stabil, kiszámítható háttérre, szükség van stabil szabályozókra. Igaz ez a gazdasági életre, a kis- és középvállalkozásokra, és igaz ez az egyénekre, a családokra is. Ne változzon az, ami jól működik, de lehetőség szerint változzon, ami a jó működést, a növekedést gátolja.
A 2001-re és a 2002-re szóló módosítások az adótörvények alapjait, szerkezetét nem érintik, de a családok mindennapjainak javítása érdekében folytatódik az adórendszerben a családi elemek erősítése. A Fidesz-Magyar Polgári Párt támogatja a kormányt azon céljában, hogy a családok számára tervezhetőbbé tegye anyagi helyzetüket, megélhetésüket és családjuk jövőjét. Először fordul elő, hogy a kormány két évre előre megmondja, mikor mit szeretne változtatni, mikor ki mennyi jövedelemre vagy juttatásra számíthat.
A gyermekes családok tervezhető közeli jövőjét a családi kedvezmények bővülése segíti, hisz jelentős segítség az, hogy egy gyermek után az eddigi adómentes jövedelem 330 ezerről 400 ezerre, két gyermeknél 460 ezerről 643 ezerre emelkedik. Három gyereknél ennél lényegesen nagyobb a kedvezmény, mert 650 ezerről több mint duplájára, 1 millió 350 ezer forintra nő az a jövedelem, ami után nem kell adózni.
Nagyon szeretnénk, ha e kedvezmények hatására megszületnének azon második és harmadik gyerekek is a családokban, akiket eddig szüleik nem mertek tervezni, jövőjüket, tanításukat nem látták biztosítottnak.
Gyermekeink léte befektetés a jövőbe, amely nemcsak a szülők, hanem az egész társadalom jövőjét is meghatározza. Mire gyermekeink felnőnek és önállóak lesznek, lassan a szülőkre jönnek a nyugdíjas évek, amire mindenkinek fel kell készülnie, és a nyugdíjas lét anyagi biztonsága érdekében döntéseket kell hoznia. A jövendő nyugdíjasoknak az elmúlt ciklus második felében el kellett dönteniük, hogy a társadalombiztosítás keretében maradnak, vagy átlépnek a vegyes rendszerű magánnyugdíjrendszerbe.
A bizottsági üléseken a módosító csomag egy pontját kérdőjelezték meg ellenzéki képviselőtársaink, mégpedig azt a módosítást, amely kitolja az időpontot 2000. december 31-ről 2002. december 31-ére, ameddig a magán-nyugdíjpénztári rendszert saját döntésük alapján választó személyek visszaléphetnek a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe.
Ez a módosítás az egyén biztonságát szolgálja, hisz így több tapasztalat, több információ áll majd rendelkezésre ahhoz, hogy a végleges döntést meg tudják hozni. Jelenleg még alig van adat arról, hogy ezek a pénztárak milyen eredményt képesek realizálni. Erre szeretnék az egyik gazdasági hetilapból idézni: "Aki ma Magyarországon arra kíváncsi, hogy nyugdíjpénztára miként teljesített az előző évben, és főleg, hogy a többiekhez képest jobban vagy rosszabbul sáfárkodott-e pénztára a pénzével, szinte reménytelen helyzetben van; bármerre néz, sűrű ködöt lát. A pénztárak bonyolult, és nem biztos, hogy valóban egységes módszertan alapján közlik előző évi hozameredményeiket, ráadásul az sem derül ki, melyik fajta hozamrátát adják meg, ami pedig lehetetlenné teszi az igazi összehasonlítást."
A polgári kormány a visszalépés határidejének két évvel történő kitolásával azt szeretné, hogy a pénztártagságról a végleges döntést az idézetben szereplő sűrű köd eloszlása után lehessen meghozni. Az idézett hetilap szerint is a legjobb tanács: kivárni, amíg több év eredménye is rendelkezésre áll, és egységesedik, egyszerűsödik a hozamszámítási és közzétételi rendszer.
Az idézett hetilapot, miután állandó olvasója vagyok, bizton állíthatom, még véletlenül sem lehet kormánypártisággal vádolni.
A jelenlegi jogszabálycsomag a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatban 25 módosítást tartalmaz. Ezen módosítások mindegyikének célja a biztonság, a kiszámíthatóság növelése. A módosítások egyike sem érinti az alapelveket, hanem a pénztártag, a jövendő nyugdíjas számára jelent garanciát arra, hogy választott nyugdíjpénztára eredményesen tudja biztosítani nyugdíjas éveinek megélhetését.
A jövendő nyugdíjas számára a legfontosabb módosítások egyike a normajáradék pontosítása. Azon legkisebb nyugdíjat értjük ez alatt, amelyet a Garancia Alap a nyugdíj megállapításakor garantál. A módosítás rögzíti, hogy a társadalombiztosítási nyugellátással leginkább megegyező módon kerüljön kiszámításra a magánnyugdíjpénztár által garantált nyugdíj. Ez nagyon fontos pontosítás, mert ez biztosítja, hogy a magánnyugdíjpénztár-tagok kockázata ne legyen lényegesen nagyobb, mint a társadalombiztosítás keretén belül maradottaké.
Sajnos, a '97. évi LXXXII. törvény nem rendezte az öregségi nyugdíjtól eltérő nyugdíjakat. A rokkantsági kockázatot a magán-nyugdíjpénztári rendszer önállóan nem kezeli, és a hozzátartozói kockázat is csak részleges. A jelenleg beterjesztett módosítások, pontosítások arra nézve, hogy megrokkanás, illetőleg a pénztártag elhalálozása esetén a magánnyugdíjpénztárnak milyen lépéseket milyen határidővel kell megtennie, és mi az az összeg, amelynek átutalását ezen időponton belül el kell végeznie...
A magánnyugdíjpénztárak működési feltételeiben, illetőleg a felügyeleti rendszerben bekövetkező változások célja a biztonságos működés és a számviteli rendszerhez, valamint a gazdasági, társasági szabályokhoz való alkalmazkodás. A módosítások a magánnyugdíjpénztáraktól jelentős felkészülési időt igényelnek, és ezt a jogszabály lehetővé is teszi számukra, mert 2002-től lépnek életbe. Ezen módosítások mindegyikét a Fidesz-Magyar Polgári Párt a kiszámíthatóság és a biztonság érdekében támogatja, és részletesebben ezekről még a délután folyamán szeretnék szólni.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
