DR. VIDOVEN ÁRPÁD
DR. VIDOVEN ÁRPÁD
DR. VIDOVEN ÁRPÁD (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő és általános vita tárgyát képező, az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló T/2977-es számú törvényjavaslat benyújtásakor a polgári kormány három kiemelt célt tűzött maga elé. Mi ez a három kiemelt cél? Az első a családok támogatása; a második a kis- és középvállalkozások támogatása; a harmadik pedig a stabilitás.
Hozzászólásomban az illetékekről szóló törvény módosítása kapcsán szeretnék rámutatni a fenti célok megvalósulására. Mind a gazdasági élet szereplőinek, mind a polgároknak alapvető, jogos igénye, hogy az adó- és járulékrendszer stabil, kiszámítható legyen, ennek függvényében tudnak hosszú távra is tervezni.
Az illetéktörvény módosításakor ez az igény maximálisan érvényesül, kielégül. Hiszen a javaslat mindösszesen 17 szakaszban érinti az illetéktörvény módosítását. Joggal merülhet fel a kérdés: ha a polgári kormány stabilitást tűz a zászlajára, egyáltalán miért van szükség e minimális módosításokra is? Két okból, tisztelt képviselőtársaim: egyrészt az otthonteremtés és ezen keresztül a családok támogatása illetékjogi eszközökkel is.
Az idén tavasszal hatályba lépett, az otthonteremtés elősegítését szolgáló kormányhatározat jótékony hatásai már napjainkban is tapasztalhatóak. Az illetéktörvény módosítása egy új illetékmentesség bevezetésével újabb terhet vesz le a polgárok válláról, s ezzel könnyíti meg a lakáshoz való jutást. Konkrétan miről is van szó? 2000. január 1-jétől nem kell vagyonátruházási illetéket fizetni lakás építésére, építtetésére és értékesítésére jogosult vállalkozó által értékesítés céljából épített, építtetett 30 millió forintnál nem drágább új lakás első megvásárlásakor.
E körbe - mármint az otthonteremtés, az otthonhoz való jutás és a családok támogatása körébe - sorolható egy újabb illetékmentesség. Az elmúlt két évben a természet erői nem voltak kegyesek hozzánk. Az évezred ár-, illetve belvize következtében, sajnos, számos család otthona súlyosan, helyrehozhatatlanul megrongálódott vagy megsemmisült.
A polgári kormány dicséretes módon azonnal a bajba jutottak segítségére sietett. (Dr. Kis Zoltán közbeszól.) Az adózás rendjéről szóló törvény felhatalmazása alapján már 1999 augusztusában a pénzügyminiszter az illeték kiszabásának mellőzését rendelte el azon polgárok esetében, akiknek egyetlen otthona természeti katasztrófa következtében megsemmisült, és lakhatásukat 4 millió forintnál nem értékesebb lakás megvásárlásával kívánják megoldani. Az említett rendelet hatálya kiterjedt a 2000. évre is. Mivel a jövőre nézve nem zárható ki hasonló természeti katasztrófák bekövetkezése, minden szempontból indokolt ezen illetékmellőzési, tartalmában illetékmentességi rendelkezés törvényi szintre való emelése, szabályozása.
A második ok, tisztelt Ház, amely az illetéktörvény minimális módosítását indokolja: a jogharmonizáció. A jogharmonizáció kapcsán elsősorban a 2000. évi II. törvényt, az úgynevezett praxistörvényt kell kiemelnünk. Közismert, az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény az önálló orvosi tevékenység működtetésének jogát vagyoni értékű jogként definiálta, amely átruházható.
A praxisjog törvény erejénél fogva történő megszerzése illetékmentes, a jogalkotói szándék azonban nem terjed ki a működtetési jog további ingyenes vagy visszterhes megszerzésére.
(11.30)
E tény következtében az illetéktörvény több szakaszának módosítására van szükség: az örökösödési, az ajándékozási, a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgya, alapja és mértéke, a hagyaték örökös általi bejelentése, a vagyoni értékű jogok értékének megállapítása, valamint az illetékességi rendelkezések.
Üdvözlendő, hogy a törvényjavaslat a praxisjog tekintetében egységes szabályozásra törekszik. Értem ez alatt azt, hogy a működtetési jog - egy kivételtől eltekintve, erről később szeretnék még szólni - bármely jogcímen történő megszerzése illetékmentes. Az illeték alapja mindhárom esetben öröklés, ajándékozás, visszterhes átruházás, a működtetési jog terhekkel nem csökkentett értéke, amelyet a szerző félnek kell bejelentenie. Egységes a fizetendő illeték mértéke is. Ez a mérték 10 százalék.
Néhány szót az említett kivételről. Ez a kivétel újabb illetékmentességet vezet be, amelyet az orvostársadalom örömmel fogad. A működtetési jog az első jogosulttól - tehát attól, aki a praxistörvény hatálybalépésétől volt jogosult a praxis gyakorlására - bármely jogcímen történő megszerzése illetékmentes. E rendelkezés a praxisjog forgalomképességének növelését is szolgálja.
A jogharmonizáció kapcsán kell szólnom az illetékbélyegekről. Az idén tavasszal bevezetett új illetékbélyeg-címletrendszerben a legkisebb címlet a 100 forintos illetékbélyeg. Ezért indokolt az illetékbélyegekkel lerovandó illetékek esetében a kerekítési szabály módosítása, a kerekítési határérték 5-ről 50 forintra történő emelése. Ennek következtében kivonhatók lennének a gazdaságtalanul előállítható, 100 forintnál alacsonyabb címletű bélyegek.
Szintén a jogharmonizáció körébe sorolható az ügyvédi irodákat érintő módosítás, amely összhangot teremt a gazdasági társaságok vagyonszerzésével kapcsolatos, 2000. január 1-jétől hatályos illetékjogi rendelkezésekkel. Üdvözlendő továbbá az a tény is, hogy a területfejlesztési tanácsok - a megyei területfejlesztési tanács, regionális fejlesztési tanács, illetve térségi fejlesztési tanács - 2000. január 1-jétől illetékmentességet fognak élvezni. Ez minden szempontból indokolt, hiszen e tanácsok főleg állami, közérdekű feladatokat látnak el, és az állami költségvetésből finanszírozzák őket.
A fentiek után - csatlakozva képviselőtársaimhoz - a magam részéről is elfogadásra ajánlom a törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban. - Dr. Vidoven Árpád ismét elfoglalja jegyzői székét.)
