VARGA MIHÁLY
VARGA MIHÁLY
VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy Szalay Gábor hozzászólására röviden reagáljak.
Annak nagyon örülök, hogy Szalay képviselő úr sem vonta kétségbe azt az állításomat, hogy az előző ciklusban reálértékben is növekedett az adóteher a kőolajszármazékoknál, ellentétben a mostani időszakkal - a '98-tól kezdődő időszakkal -, amikor reálértékben nem növeltük a terheket, csak az inflációs korrekciót hajtotta végre minden esztendőben a kormány.
Az első kérdés, amire talán válaszolnom kell, ez is, hogy reálértékben nő-e a mostani javasolt módosítással az adóteher vagy sem. Ugyanis nyilvánvalóan - és ezt Szalay képviselő úr bizonyára tudja, ugyanúgy, mint én - reálértékben nem nő a terhelés, hiszen ha 6 százalékkal növekszik a jövedékiadó-tartalom a benzin vagy a gázolaj esetében 2001-ben, és azonközben 8,75 százalékkal növekednek a bérek a következő évben, akkor nyilvánvaló, hogy itt reál-tehernövekedésről nem beszélhetünk.
Annak is örülök, hogy abban is egyet tudtunk érteni, hogy külpiaci hatásról van szó, amely alapvetően a magyar kormányt is - nyugodtan mondhatom - váratlanul érte, hiszen nem túlságosan távoli időszakban, egy évvel ezelőtt, másfél évvel ezelőtt még 10 dollár körüli olajárról beszéltünk, ahhoz képest ez a 32 dolláros ár nem csak a magyar kormányt, de azt gondolom, Európát és a világgazdaságot is váratlanul érhette.
Amiben mindenképpen vitatkoznom kell önnel, az az adótartalom hatásának felmérése. Ma a benzin- és a gázolaj-, valamint az alkoholtermékeket általában kétféle adó terheli Magyarországon: a jövedéki adó és az általános forgalmi adó. A jövedéki adó egy fix összegű adótétel - olyan adótétel, amit forintra-fillérre határozunk meg az adótörvényekben -, az általános forgalmi adó tétele pedig százalékos összegű tétel.
Nézzük először, hogyan viselkedik a jövedéki adó ebben a helyzetben! Ez egy fix összegű tétel, azaz ebből az adónemből, hiába magasabb a benzin vagy a gázolaj ára, több bevétel nem fog befolyni, hiszen a fogyasztás szerkezete némileg rugalmatlan, sőt magasabb árnál esetleg még csökkenhet is. Ezért ebből a tételből nyilvánvalóan a költségvetésnek nincsenek többletbevételei.
Nézzük, mi van az általános forgalmi adóval! Az általános forgalmi adó százalékos tétel, tehát nyugodtan mondhatná azt a képviselő úr erre - mint ahogy némileg állítja is -, hogy ha magasabb az ár, akkor magasabb költségvetési bevételt fogunk ebből beszedni. Ez valóban így volna, ha az összkereslet változna Magyarországon. Az elmúlt időszakban azonban az összkereslet szintje nem változott, ami magyarra lefordítva azt jelenti, hogy ha az emberek magasabb árért vásárolnak benzint és gázolajat, akkor nyilvánvaló - mivel a bérük nem követi rugalmasan az árak változását -, hogy valami máson fognak spórolni: dohányterméken (Bauer Tamás: Azon nem!), ruházaton, élelmiszeren és más egyében, aminek ugyanúgy áfatartalma van, mint a benzinnek és a gázolajnak. Azaz amit nyer a költségvetés bevételként a gázolajon vagy a benzinen, azt sajnos elveszíti más termékek fogyasztásánál, ahol kevesebb adóbevétel folyik be az áfa-adótartalomnál.
Nekem tehát az az állításom, képviselő úr, hogy bizony, bármilyen furcsán hangzik is, önmagában attól, hogy magasabb a gázolaj és a benzin ára, a költségvetés nem jár jobban. Sajnos nem jár jobban, ezt tudom mondani, mert mi örülnénk a legjobban annak, ha ebből akár egészségügyre, akár oktatásra, akár közbiztonságra vagy honvédelemre (Bauer Tamás: Vagy tűzijátékra!) vagy agrártámogatásokra többet lehetne fordítani.
Én tehát azt gondolom, képviselő úr, hogy ha egyetértünk abban, hogy külpiaci hatások húzódnak meg - márpedig, azt gondolom, ebben egyet kell értenünk - az olajárak jelentős mértékű emelkedése mögött, másrészt a kormány nem törekszik arra, hogy reálértékben növelje az adótartalmat, az adóterhet ezen a terméken, akkor azt gondolom, hogy ezek a felvetések sokkal inkább politikai jellegűek, mint szakmaiak.
Úgy gondolom, hogy igen, a kormány azt teszi, amit minden kormány is tesz Európában vagy a világgazdaságban: próbál olyan megoldásokat találni, amivel korlátozni tudja az olajárak emelkedését a hazai piacon, megpróbálja azokat a lehetőségeit alkalmazni - ezek sajnos nem túl számosak -, amelyekkel ezeket a multinacionális cégeket is - hiszen itt nemcsak a MOL-ról van szó, hanem a Shellről, az Agipról, az Aralról és így tovább - megpróbáljuk a verseny és a piac olyan elemeivel ösztönözni ezeket a vállalkozásokat, vállalatokat arra, hogy lehetőleg csak az indokolt mértékű emelések történjenek meg, és ne kerüljön sor olyan jellegű áremelésre, amely már a piaci folyamatokat borítaná föl. Ezt tudjuk tenni, és ez a javaslat szerepel ma a jövedékiadó-tételeknél is.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
