DR. HACK PÉTER
DR. HACK PÉTER
DR. HACK PÉTER (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök úr. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az SZDSZ képviselőcsoportja is támogatja a törvényjavaslat elfogadását. Az a véleményünk, hogy egy szakmailag tisztességes, korrekt, igényes, színvonalas javaslatot tett az asztalunkra az Igazságügyi Minisztérium. Olyan kérdéskört kíván szabályozni a törvényjavaslat, amely valóban szabályozást igényel, és ahogy itt a vitában is elhangzott, illetőleg az előterjesztő felszólalásában is, közvetlenül százezres nagyságrendű állampolgárt érint, olyan állampolgárokat, akik úgy döntöttek, hogy önálló kereskedelmi ügynöki tevékenységet végeznek.
A vita alapján is látható: a javaslatnak az a konstrukciója, hogy a kereskedelmi ügynöki tevékenységet önálló törvény formájában szabályozza, kétélű fegyvernek tűnik. Ahogy itt Serfőző András képviselő úr is utalt rá, az alkotmányügyi bizottság ülésén vita alakult ki arról, helyes-e, hogy egy teljesen önálló új törvényben szabályozzuk ezt a tevékenységi kört, vagy esetleg célszerűbb lenne-e a dolog természetéből adódóan a polgári törvénykönyvben, a polgári törvénykönyv kötelmi különös rész szabályai között szabályozni az önálló kereskedelmi ügynöki tevékenységet.
Azt gondolom, szólnak érvek amellett, hogy önálló törvény legyen, és szólnak érvek amellett, hogy a Ptk.-ban kerüljön szabályozásra. Az eddigi vita is azt mutatja, hogy a Ptk.-n belüli szabályozás mellett nem pusztán az az érv szól, hogy a jogalkalmazás szempontjából egyszerűbb és áttekinthetőbb, ha egy szerződéses jogviszonyra vonatkozó valamennyi szabályozás egyetlen kódexben található, így az ügyekben érintett polgárok könnyen, gyorsan áttekinthetik az életviszonyukat szabályozó joganyagokat, szemben azzal a megoldással, amit az előterjesztés javasol, hogy az ügynöki tevékenység fő vonalaira ez a törvény vonatkozik, és aztán az 1. § (7) bekezdése utal arra, hogy mindazokra a kérdésekre, amelyekre ebben a törvényben nincs szabály, a Ptk. szabályai utalnak.
Azt gondolom, ez az indok inkább egy formális technikai indok a Ptk.-beli szabályozás mellett, ami azért persze könnyebbé teszi a jogalkalmazók, illetőleg a jogkövetésre törekvő állampolgárok helyzetét. Azt gondolom, a súlyosabb indok a Ptk.-n belüli szabályozással kapcsolatban az előttem felszólaló mindkét szónok beszédében megfogalmazódott. Ugyanis abban az esetben, ha a parlament letesz az asztalra egy törvényt, amely az önálló ügynöki tevékenységről szól, és amely az előterjesztő által helyesen hangsúlyozott módon alapvetően az ilyen ügynöki tevékenységet végző személyek jogi helyzetét próbálja garanciákkal megerősíteni, a törvényt kézbe vevők joggal érzik azt, hogy ezen a területen van egy sor más probléma, amiről szintén az az igény fogalmazódik meg, hogy ebben a törvényben kellene szólni.
Mind a Kisgazdapárt vezérszónoka, mind a Szocialista Párt vezérszónoka helyesen utalt egy olyan problémakörre, amely az ügynöki tevékenységhez kapcsolódik, és amellyel kapcsolatban ebben a törvényben nincsenek rendelkezések. Szerintem helyesen nincsenek, mert valóban nehéz azokat a fogyasztóvédelmi szabályokat, ami a pilótajátékkal, szélhámos kereskedelemmel kapcsolatos védelmet jelenti - már nem az ügynöknek, hanem az ügynök által megtévesztett polgároknak -, ebbe a törvénybe belesulykolni, de ha önálló törvény van, akkor joggal vetődik fel ez az igény. Tehát én azt hiszem, hogy az előttem szólók igénye, hogy a pilótajáték kapcsán az ügynökök által megtévesztett fogyasztók szempontjaira is valahogy tekintettel kellene lenni, ezek a követelmények ebből a jogalkotási technológiából következnek, hogy ha van egy törvény, akkor annak az egész problémakört, nemcsak az ügynökre vonatkozó részt kellene érinteni.
Ebből a szempontból is én a magam részéről megfontolandónak tartanám azt, hogy a polgári törvénykönyv szabályai között jelenjenek meg ezek a szabályok, különös tekintettel arra, hogy az alkotmányügyi bizottság ülésén a kormány képviselője is azt mondta, hogy hosszabb távon természetesen ezeknek a szabályoknak a Ptk.-ban lesz majd a helye, tehát ez az önálló kereskedelmi ügynöki tevékenységről szóló törvény egy rövid időre - reményeink szerint rövid időre -, 3-4 évre szóló törvény, és utána mint egy üstökös végighúzódik a magyar jog egén, és utána eltűnik és beleolvad a Ptk. szabályaiba. És valóban igazából ott is lenne a helye.
Ezzel együtt is én a magam részéről megértem azt a logikát, amit az előterjesztő követett, és tudomásul veszem, még akkor is, ha többnek látom a választott út hátrányát, mint az előnyét.
(14.20)
Ugyanakkor azonban azt gondolom, ha már ezt az utat választottuk, akkor helyes az, ha úgy ítéli meg a kormány, hogy a Ptk. olyan későn készülne el és egy esetleges novelláris módosítás, tehát hat-nyolc szakasznak a Ptk.-ba való behelyezése olyan károkat okozna, amit nem érdemes vállalni, akkor is jó az, hogy születik egy ilyen szabályozás.
Azért tartom nagyon fontosnak ennek a szabályozásnak a megszületését, mert hangsúlyozottan egyetértek azzal, hogy bár kellene valamit tenni az ügynökök által megtévesztettekkel, kell határozott lépéseket tenni a pilótajáték vagy piramisszervezés megakadályozására, nagyobb erőfeszítéseket kell tenni a fogyasztóvédelem területén, de ezeknek a kérdéseknek a megoldása nem ennek a törvénynek a feladata. Ennek a törvénynek a feladata egy olyan vállalkozói réteg helyzetének szabályozása, illetőleg megerősítése, amely vállalkozói réteg több oknál fogva kiszolgáltatott helyzetben van. Erre történt utalás az előterjesztő szavaiban is, és történt utalás a Fidesz vezérszónokának felszólalásában is. Mindegyik ilyen megjegyzéssel egyetértek, tehát az ügynöki tevékenységet végzők viszonylag kiszolgáltatott helyzetben vannak.
Ugyanakkor az ügynöki tevékenységet végzők kiszolgáltatott helyzete nemcsak a multik fellépésének következménye, hanem az egész tevékenységi kör szociológiai jellegzetességeinek is. Az önálló ügynöki tevékenység az a vállalkozói tevékenység, ami tőkebefektetés nélkül vagy egészen minimális tőkebefektetéssel elkezdhető, és ennek lett az a következménye, hogy ez a fajta ügynöki tevékenység, ez az ágazat, ha szabad így neveznem, nagyon sok olyan embert szívott fel, akik valamilyen oknál fogva kiestek a korábbi munkahelyükről, tőke nélkül próbáltak önálló egzisztenciát teremteni, gondoskodni a családjuk fenntartásáról vagy gazdasági előrejutásukról, és számukra nyitva áll ez a valóban a munkanélküliségből akár a középosztályba vezető út, amit szerintem a kormánynak a XX. század végén, XXI. elején támogatni kell, és a törvényhozásnak is támogatni kell ezeket a felemelkedési utakat.
Kétségtelen, hogy a jelenlegi jogi szabályozás ezen a felemelkedési úton a meglévő gazdasági akadályokon túl - amelyeket természetesen a törvényhozás nem tud elhárítani és nem is célja, hiszen a verseny támogatása azt jelenti, hogy a versenyben azok nyerjenek, akik erősebbek - meglévő jogi akadályokat és jogi kiszolgáltatottságot csökkenteni tudja, és csökkenti is helyes módon és helyes felfogásban.
A magunk részéről néhány ponttal kapcsolatban kívánunk módosító indítványokat benyújtani a törvényhez. Ezek a módosító indítványok inkább a közös gondolkodást szolgálják, nem koncepcionálisan támadják a javaslatot, hanem az eredeti céljának megfelelően tovább szeretné vinni az ottani gondolkodást, ezért kérjük a kormányt, hogy ilyen módon közelítsen az indítványainkhoz. A javaslatainkat majd a részletes vitában fogom ismertetni, hiszen ezek elsősorban arra irányulnak, hogy a szerintünk nem a törvényalkotói szándékot megfogalmazó vagy teljesen követő szövegeket, tételes rendelkezéseket javítsuk.
Csak néhány példára szeretnék ebben a körben utalni. A törvényjavaslat 1. § (2) bekezdése a törvény hatálya alá vonja mindazokat, akik díjazás ellenében állandó jellegű megbízás alapján áruk adásvételét vagy árukra vonatkozó más szerződést közvetítenek. Ezeket nevezi a törvényjavaslat kereskedelmi ügynöknek. Ugyanakkor a törvényjavaslat - szerintünk helytelenül - nem tartalmazza annak kimondását, hogy az önálló kereskedelmi ügynöki tevékenységet csak érvényes kereskedelmi ügynöki szerződés alapján lehet végezni, tehát ennek a kategorikus leszögezését nem tartalmazza. Ha ezt nem teszi meg, akkor nyitva hagyja azt a lehetőséget, hogy a jelenleg hatályban lévő Ptk.-szabályok alapján is folyjon ilyen tevékenység, illetőleg ezen törvény alapján is, ebben az esetben viszont az ügynökök kiszolgáltatott helyzetén nem változtat. Mi a magunk részéről szerencsésnek tartanánk, ha a törvény szövegébe bekerülne az a védelem, hogy az ilyen típusú tevékenységet csak ezen törvény alapján lehet végezni.
Hasonló módon megfontolandónak tartjuk azt, hogy az 5. § (4) bekezdésében a törvényjavaslat eltérést enged a törvény alkalmazásától, azt mondja, hogy a kereskedelmi ügynök a harmadik féllel a szerződést megkötni akkor köteles, ha a kereskedelmi ügynök szerződése így rendelkezik. Számomra nem teljesen egyértelmű, hogy mire gondol itt a jogalkotó, hiszen ha kereskedelmi ügynök ilyen irányú szerződést köt, akkor az arra vonatkozik, hogy ügynöki szerződéseket kössön. Lehet olyan kereskedelmi ügynöki szerződés, amely azt mondja, hogy a kereskedelmi ügynök nem köthet kereskedelmi ügynöki szerződéseket? Azt gondolom, hogy a kereskedelmi ügynöki tevékenység szabályozásáról csak akkor van értelme beszélni, ha ebben az esetben a szerződéskötési kötelezettség egyértelmű lenne.
Hasonlóan megfontolandónak tartjuk azt is, hogy az azonnali hatályú felmondási rendelkezéseket a törvényjavaslat kizárólag a szerződésben foglalt kötelezettségek megszegésére teszi lehetővé. Ugyanakkor ezek a szerződések olyan szerződések lesznek, amelyek egy sor jogszabályi kötelezettséget is tartalmaznak. Sajátos helyzetet jelent az, ha a szerződésben foglalt szabályokat megszegi valaki, akkor azonnali hatályú felmondási lehetőség van, de ha a szerződési szabályoknál szigorúbb vagy magasabb követelményeket tartalmazó jogszabályi kötelezettségeket szegi meg, akkor nincsen azonnali hatályú felmondási lehetőség. Tehát mi végiggondolandónak tartanánk az azonnali hatályú felmondási lehetőségek bővítését ebben a körben is.
Ezekkel a konkrét javaslatokkal csak utalni szerettem volna azoknak a módosító indítványoknak az irányára vagy koncepciójára, amelyeket az SZDSZ képviselőcsoportja nevében be kívánunk nyújtani, de ezeknek a javaslatoknak az elfogadása továbbvinné a törvény koncepcióját, nem változtatna a törvény alapvető felfogásán, amely felfogást - még egyszer hangsúlyozom - képviselőcsoportunk helyesnek tart, támogatja, olyan százezres nagyságrendű vállalkozói kör helyzetének jogi megerősítését szolgálja ez a törvény, amely százezres nagyságrendű vállalkozói kör helyzetén indokolt, helyes és szükséges javítani, ezért a javaslatot támogatjuk.
Köszönöm a figyelmüket. (Bauer Tamás és dr. Hende Csaba tapsol.)
