DR. KÓRÓDI MÁRIA
DR. KÓRÓDI MÁRIA
DR. KÓRÓDI MÁRIA (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Én is a 14., a 15. és a 16. ajánlási ponthoz szeretnék hozzászólni.
Elsőként egy általános megjegyzést szeretnék tenni. Ezek a módosító javaslatok tulajdonképpen egyfajta zavarodottságot mutatnak a vizsgálóbizottsági tevékenységgel, a vizsgálóbizottsági határozattal és ezzel az egész üggyel kapcsolatosan, hogy hogyan kell a parlamentben egy ilyen vizsgálatot lefolytatni, milyen jogosítványok fogalmazódnak meg, fogalmazhatóak meg az országgyűlési határozatban mint a bizottság feladata, és milyen egyéb feladatokat adhat az Országgyűlés más szerveknek.
(16.30)
A szocialisták határozati javaslata, amelyet a rendkívüli ülésnapon beterjesztettek az olajügyek kapcsán, különböző feladatokat ad különböző szerveknek, így a Legfőbb Ügyészségnek, a kormánynak, az igazságügy-miniszternek s a többi, s a többi, tehát gyakorlatilag nem abba a körbe tartozik, amely kapcsán a parlamenti vizsgálóbizottság létrejött, de ezzel együtt már ez a határozati javaslat is magának az olajvizsgálatoknak, az olajbizottságnak mint parlamenti vizsgálóbizottságnak a működésével, a bizottság feladataival kapcsolatosan azért megfogalmaz néhány eléggé aggályos dolgot. Ehhez érdemes lenne egyébként a vizsgálóbizottsági gyakorlatot alaposabban áttekinteni.
A 14. pontban dr. Turi-Kovács Béla és dr. Pokol Béla képviselők arra tesznek javaslatot, hogy valaki, valahogyan, valamilyen módon nézze meg, hogy az olajáru forgalmazásával kapcsolatban mutatkozó joghézagok keletkezésében volt-e szerepe kormányzati tényezőnek. Nem tudjuk, hogy ki nézze meg, mikor nézze meg, milyen formában nézze meg, legyen-e felhatalmazása bármire. Szóval teljesen egyetértek azzal, amit Tóth András mondott, hogy ennek a javaslatnak így semmi értelme nincsen; nemcsak címzettje nincsen, értelme sincsen, hiszen nem lehet tudni, hogy akinek ezt a feladatot szánja dr. Turi-Kovács Béla és dr. Pokol Béla, az kicsoda és rendelkezik-e a megfelelő jogosultságokkal.
Ha viszont azt akarta mondani Turi-Kovács Béla és dr. Pokol Béla, hogy ezt a vizsgálatot az olajbizottságnak kell elvégezni, akkor ezt kimondani egyrészt felesleges, mert az olajbizottságnak többek között ez a feladata; mint parlamenti vizsgálóbizottságnak az a feladata, hogy megnézze, hogy a törvényjavaslatok, a módosító javaslatok, a jegyzőkönyvek, a nem tudom én, mik tették lehetővé annak a jogszabályi környezetnek a kialakulását, amely jogszabályi környezet az olajügyeket megalapozta. Ez egy olyan feladat, amit az olajbizottság meg sem kerülhet, illetve amit az olajbizottságnak el kellene végezni; persze akkor, ha nem lenne benn Fazekas képviselő úr javaslata, hogy zárjuk le a bizottság tevékenységét. Ezt valóban el kellene végezni, de ez a javaslat, amit a Kisgazdapárt képviselői megfogalmaztak, gyakorlatilag nem az olajbizottságnak ad munkát - nem tudjuk, kinek ad munkát. Ezt a feladatot tényleg el kell végezni, ezért erről a dologról valójában csak tartalmi szinten kell egymással megállapodnunk, hogy igen, ez az olajbizottság feladata, ezt el kell végezni, de így, ebben a formájában nem támogatható, még azzal a módosítással sem, amit Tóth András beadott. Hiszen ez a határozat nem az olajbizottság tevékenységére vonatkozik, hanem egyéb állami szerveknek ad olyanfajta feladatot, amit majd valahogyan bele kell kapcsolni abba a vizsgálatba, amit egyébként az olajbizottság végez. Tehát azt gondolom, hogy valószínűleg szándékában ez egy jó szándékú javaslat, de megfogalmazásában oly mértékben nem áttekintett, hogy így inkább zavarok keletkeztetésére alkalmas, és nem az ügy valódi tisztázására.
Kiss Andor képviselő javaslatával nekem sokkal komolyabb a problémám, mint amit Tóth András elmondott - mert mit mond ez a javaslat? Azt mondja, hogy az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy vizsgálja ki a kormányt - ezt a kormányt meg az előző kormányokat. Tisztelt Képviselőtársaim! Az alkotmány szerint a kormány vizsgálatát, a kormány ellenőrzését ilyen ügyekben a parlament jogosult elvégezni. Gyakorlatilag nem lehet azt megtenni, hogy a kormány saját magát ellenőrizze, vizsgálja meg, hogy ő maga ezeknek az ügyeknek a kialakulásához milyen segédkezet adott vagy nem adott. Persze ez nem zárja ki, hogy vannak belső ellenőrzési tevékenységek, de ennek az ügynek a vizsgálatát a parlament már egy parlamenti bizottság hatásköréből nem vonhatja ki és nem adhatja át a kormánynak, annak a kormánynak, amelynek egyrészt a saját tevékenységével kapcsolatosan kellene vizsgálatot elvégezni, másrészt az előző kormányokkal kapcsolatos tevékenységet kellene vizsgálni. Ez a megoldás egyáltalán nem demokratikus, és egyáltalán nem alkotmányos megoldás, hogy a mai kormány ilyen módon, ezzel a parlamenti felhatalmazással vizsgálja meg az előző kormányokat. Ez egy nagyon olyan ötlet, amelynek a támogatása mindenféle módon elképzelhetetlen; a kormány vizsgálata, ellenőrzése, az, hogy a jogalkotásban és a jogalkalmazásban mit tettek meg és mit nem tettek meg, ennek a vizsgálatnak az elvégzése és értékelő elemzése csak az Országgyűlés feladata lehet, hiszen az Országgyűlésnek felelős a kormány a tevékenységéért.
Fazekas Sándor képviselő úr javaslata, miszerint szeptember 30-áig, illetve most már egy kapcsolódó módosító indítvány szerint október 31-éig zárjuk le a vizsgálóbizottság tevékenységét; nem szó szerint ez a szöveg, de ez a szöveg lényege. Ez tulajdonképpen tartalmában nem más, mint az olajbizottságnak a munkája érdemi befejezése nélkül való feloszlatása, amit a képviselő úr javasol. Tartalmilag ez a javaslat ezt jelenti. Azt a képviselő úr is nagyon jól tudja, hogy hol tart az olajbizottság pillanatnyilag a tevékenységében. Azt a képviselő úr is nagyon jól tudja, hogy az a feladat, amire az olajbizottságot az országgyűlési határozati javaslat létrehozta, nemhogy a végén nem tart, hanem éppen ott tart, hogy nagyjából látja a bizottság, hogy milyen területeket, mit kellene megvizsgálnunk. Tehát gyakorlatilag most ott tartunk, hogy nagyjából látjuk a területeket, a témákat, nagyjából összeálltak az anyagok, hogy mik azok, amiknek a vizsgálatát el kellene kezdenünk.
Azt is nagyon jól tudja a képviselő úr, hogy a szakértőink még nem is dolgoztak, még hozzá sem kezdtek az anyagok vizsgálatához, mert nem volt meg a kijelölt területük. Ha nem tudja a képviselő úr, akkor én elárulom önnek, hogy például a bizottság vámszakértőjének a mai napig nincs meg a C-típusú vizsgálata, ezért a vámszakértőnk abba az egész hosszú asztalt beborító iratkötegbe, amit a vám- és pénzügyőrség átküldött a bizottságnak, még nem tudott betekinteni, mert nincs meg hozzá a feljogosítottsága. Nem tudom, hogy ilyen módon, a szakértőink munkája nélkül, anélkül, hogy a szakértőink elvégeznének bármilyen feladatot, például a halasztott vámfizetéssel kapcsolatos vizsgálatot hogyan zárjuk le, ha a vámszakértőnk bele sem tud nézni azokba az anyagokba, amik ott fekszenek; a bizottsági titkárságon meg lehet nézni, nem tudom, azt hiszem, harminc ilyen vastag dosszié fekszik, amit át kellene vizsgálni a vámszakértőnek.
Vannak olyan területei az olajügyeknek, amelyek vizsgálatához még el sem érkeztünk, tehát még csak meg sem jelenítettük, hogy ezt a területét az olajügyeknek át kellene tekinteni. Az egyetlen dolog, amibe belekaptunk, az a halasztott vámfizetések vizsgálatának köre, és ezen kívül a bizottságban volt ez a Nógrádi-féle vallomás, ami valóban megbolydította az ügyet. Most meg fogjuk hallgatni Latorcai János urat, mert kérte, hogy őt hallgassuk meg. Nem tudjuk, hogy mire fog kimenni Latorcai János meghallgatása, viszont ez lesz az utolsó meghallgatás, amit meg tudunk engedni magunknak. Mert azt tessék belátni, hogy egyrészt valóban belekerült az országgyűlési határozatba, hogy a bizottságnak szeptember végén jelentést kell adni; ugyanakkor azonban azt nem mondja ki a bizottság felállításáról szóló határozat, hogy ezzel megszűnik a mandátuma, mert két egymással versengő szabály van, az egyik, hogy le kell adni szeptemberben a jelentést, a másik, hogy a bizottság munkája a befejezésig tart.
Tehát gyakorlatilag, ha a munkát nem fejeztük be, akkor nem tudunk jelentést leadni. Ezzel a szabállyal kell valamit kezdeni, és a magam részéről ezt is javasoltam a bizottság ülésén, hogy tekintsük át, hogy mit tudunk kezdeni ezzel a ponttal, hogy szeptemberben le kellene adnunk egy jelentést. Az volt a javaslat, hogy a bizottság foglalkozzon ezzel a kérdéssel, nézze meg, hogy milyen feladatok állnak még előttünk, nézze meg, hogy ezen feladatok elvégzése milyen időt igényel még, és amikor nagyjából meg tudjuk határozni szakértőinkkel együtt, hogy milyen időt igényelnek még ezek a feladatok, akkor tegyünk egy bizottsági javaslatot arra, hogy körülbelül mi az az idő, amire a bizottság úgy látja, hogy a munkát el tudja végezni és a jelentést meg tudja fogalmazni. Ez nem azt jelentette, hogy október 31-én le tudjuk zárni a bizottság munkáját.
Nem lehet a vizsgálóbizottság munkáját egyébként sem féléves időtartamban értékelni, hiszen amikor ezt az időtartamot betettük a határozatba, akkor valójában senki nem gondolt bele abba a sajnálatos ténybe, hogy ma a Magyar Országgyűlésben fél év nem fél év. Fél év jó esetben másfél hónap, mert ha lecsökkentem a háromhetes ülésekre, akkor olyan nagyon beszorul az a fél év, hogy abba a fél évbe alig fér bele bizottsági ülés.
(16.40)
Egyszerűen a bizottság nem úgy van, mint amikor a parlament hetente ülésezett, és a bizottság minden héten tudott volna ülésezni, és minden héten el tudott volna végezni egy munkát, nem, most gyakorlatilag a bizottság egy hónapban egyszer ülésezik, egy kicsivel többször (Dr. Fazekas Sándor: A szünet heteiben is ülésezett!), mert háromhetente egyszer ülésezik, és a nyáron egy alkalommal többet üléseztünk a javaslatomra, egyetlenegy alkalommal, és a többi alkalommal nem ülésezett a bizottság, tehát nem tudtunk munkát végezni.
Képviselő Úr! Az most nagyon érdekes, vagy hogy is mondjam, azt mondja, adott egy hónapot a bizottságnak. Nem, képviselő úr; ezzel a kapcsolódó módosító javaslatával gyakorlatilag mit vett figyelembe? Azt vette figyelembe, hogy most van szeptember 8-a, ezekről a módosító javaslatokról szeptember 26-án fogunk szavazni, következésképpen ezt a határozati javaslatot október 17-én tudjuk elfogadni, semmiféleképpen nem tudjuk korábban elfogadni, esetleg csak később, ha valami közbejön. Tehát október 17-én születne meg az a javaslat, ha a Ház elfogadja, amit a képviselő úr tesz, hogy október 31-én a bizottság adja le a jelentését.
Képviselő Úr! Azért lássa be, hogy nem egy hónapot ad a bizottságnak arra, hogy ezt a munkát még valamilyen felpörgetett módon elvégezze, hanem összesen egy hetet vagy másfél hetet ad arra, hogy ezt a munkát elvégezze, hacsak azt nem mondja a képviselő úr, hogy attól, hogy beadott egy javaslatot, azt mindenkinek úgy is kell venni, hogy az már egy országgyűlési döntés. Mert ez a döntés majd akkor fog megszületni, amikor az Országgyűlés megszavazza, onnantól kezdve kell hozzá a bizottságnak esetleg alkalmazkodni, és nem onnantól kezdve, hogy ez az ötlet bárkinek a fejében megszületett.
Tehát ezért én azt gondolom, hogy ez a módosító javaslat nem korrekt. Nem korrekt a bizottság működésével szemben, és nem korrekt az ország közvéleményével szemben sem. Mert ennyi idő alatt azt nem tudjuk megmondani, hogy milyen munkát kellene még pontosan elvégezni, nemhogy azt a munkát, amire mindenki vár, elvégezzük.
Tessék megérteni, hogy ma Magyarországon az embereket igenis megrázták az olajügyek! Az olajügyeket nem lehet politikai propagandaeszközzé silányítani, mert itt sokkal többről van szó. Arról van szó, hogy a politika vissza tudja-e nyerni a társadalom bizalmát, hogy a politika meg tudja-e teremteni azokat a feltételeket, hogy az állam intézményeiben, a rendőrségben, a titkosszolgálatokban az emberek bizalma ne rendüljön meg tovább, és ezt csak akkor tudjuk elérni, ha mi magunk tisztességesen dolgozunk. Az lehet, hogy önöknek baja van a bizottság elnökének tevékenységével, vannak bizony olyan elemek, amelyekkel foglalkozni kellene, ezt meg kellene valamilyen módon beszélni, ezt el lehet rendezni, de ez nem jelenti azt, hogy a bizottságot fel szabad oszlatni. És én nem tudom támogatni sem az önök javaslatát, sem a túl közeli időpontokkal kapcsolatos javaslatot, mert azt az olajbizottság belülről tudja meghatározni, hogy körülbelül mi az az időpont, amíg szakszerűen, korrekt módon el tudja végezni azt a vizsgálatot, és egy korrekt jelentést le tud tenni az Országgyűlés elé, és egy korrekt jelentést le tud tenni az ország elé. Azt gondolom, erre nagyon nagy szükségünk van.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)
