JUHÁSZ FERENC
JUHÁSZ FERENC
JUHÁSZ FERENC (MSZP): Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Kicsit szomorú vagyok, ami persze magánügy; közüggyé talán akkor válik, ha nyilvánvalóvá tesszük, hogy elkezdődött ennek az anyagnak a részletes vitája, és nincs itt az olajbizottság elnöke.
Az olajbizottság elnöke, aki ebben a kérdésben számos konfliktust maga vállalt fel, és maga járt az élen bizonyos feltételezések megerősítésében vagy elfogadásában. De az olajbizottság elnökét magam nem úgy ismerem, hogy simán elmenekülne bizonyos dolgok elől. Sokkal inkább az a sejtésem, és elnök úr, számomra a vita tagolása is ezt erősíti meg, hogy megszületett egy politikai döntés, alku a Kisgazdapárt és a Fidesz között, hogy tudniillik ezt az ügyet nagyon gyorsan le kell zárni. Ezt az elnök is nagyon pontosan tudja, valószínűleg ezért maradt távol.
Szomorú vagyok azért is, mert a nemzetbiztonsági bizottság tárgykörben való foglalkoztatása elleni heves reagálásokat nem igazán értem. Azért nem értem, tisztelt képviselőtársaim, mert ha mást nem tesznek, mint e tárgykörben elmondott, jegyzőkönyvbe diktált véleményeket összeszedik, akkor egyértelműen látniuk kell azt, hogy nagyon ellentmondásos helyzet alakult ki.
Talán az elnök úr nem fog megharagudni, ha őt idézem az Országgyűlés házbizottságának jegyzőkönyvéből (Kuncze Gábor: Büszke lesz rá!), ahol is az elnök úr feltette a kérdést a házbizottság tagjainak, hogy miért is kellene megtárgyalni ezt az ominózus országgyűlési határozati javaslatot, amikor is már minden pont teljesült. Mivel az első két pontnál még nem eszméltem a tagolás miatt, ezért e pontnál szeretném elmondani ezt és hűen idézni az elnök urat. Ő azt mondja - korábban már ismertettem, hogy az előző pontokban az első két tételt cáfolta, hogy ez már megtörtént, és a harmadik pont kapcsán -: "Az Országgyűlés felkéri a miniszterelnököt, hogy rendeljen el vizsgálatot annak megállapítására, hogy milyen mulasztások, illetőleg jogsértések történtek az úgynevezett olajügyekben eljáró rendvédelmi szervek és nemzetbiztonsági szolgálatok részéről. Véletlenül a miniszterelnök úrnak is itt van a levele," - mármint a házelnök úrnál - "amelyben azt írja, hogy semmiféle jogsértés nem történt. Ilyen értelemben e tekintetben is azt hiszem, hogy felesleges mindenfajta kutakodás. A kormány e szerint a tájékoztatás szerint több alkalommal is jelentést hallgatott meg az előző kormányzat idején elkövetett olajügyekről - nemcsak a mostaniról. A jelentések arról tájékoztatták a kormányzatot, hogy minden valóságalapot nélkülöz az a nyilvánosság előtt tényként megfogalmazott feltételezés, miszerint a jelenlegi nemzetbiztonsági szolgálatok érintettek lennének az úgynevezett olajügyekben." Ezt mondta Áder János házelnök úr.
Mi el is fogadtuk ezt a tételt, hiszen mégiscsak a legmagasabb közjogi méltóságaink egyike mondta ezt. Miután aztán a parlamentben az azonnali kérdések órájában a nemzetbiztonsági tárcát felügyelő miniszter azt találta mondani, hogy ő az égadta világon ilyet soha nem csinált, nem készített. Tóth Károly képviselőtársam és Keleti György interpellálta a miniszterelnök urat, illetve kérdezte Demeter Ervint, akik egyértelműen azt állították, hogy nem történt semmi. A miniszterelnök úr szó szerint azt mondta, hogy "megkérdeztem a miniszteremet, ő azt mondta, hogy nem történt semmi. És már csak nem gondolja, képviselő úr, hogy arra kényszeríteném a tárcát, hogy ezzel foglalkozzon?" Demeter Ervin pedig azt mondta, hogy "nem történt az égadta világon semmi ebben a kérdésben".
Itt két alapvetően ellentmondó információ van. Az egyik azt állítja, hogy a szolgálatok e tárgykörben készítettek bizonyos dokumentumokat, többször, a kormány többször foglalkozott vele, és ennek az eredménye egyébként azt mutatja, hogy nem történt semmi. A másik oldalon is van állítás, amelyik pedig azt mondja, hogy igenis ezzel a kérdéssel az elmúlt időszakban nem voltunk hajlandóak foglalkozni, hasonló érvek alapján, mint amelyeket az imént Fazekas képviselő úr is elmondott.
Azt gondolom, ez már önmagában elegendő indok arra, hogy Tóth András képviselőtársam módosító javaslatát a Ház elfogadja. Egyszerűen nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust - függetlenül attól, hogy már politikai döntés született az ügyről, hogy lezárjuk vagy sem -, hogy elvarratlan szálak maradjanak. Ha történtek vizsgálatok és a vizsgálatokat a kormány megtárgyalta, akkor miért ne lehetne a nemzetbiztonsági bizottságot ezekről tájékoztatni? Ki a fene ellenőrzi, ha nem a parlament nemzetbiztonsági bizottsága, a titkosszolgálatokat?
Éppen ezért gondolom, hogy indokolt és célszerű ezzel a kérdéssel foglalkozni. Tisztelettel kérem kormánypárti képviselőtársaimat, hogy ezen okok alapján, illetve e tények tisztázása érdekében legyenek kedvesek elfogadni ezt a módosító javaslatot.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)
