TÓTH IMRE
TÓTH IMRE
TÓTH IMRE (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Egyetértek mindazokkal, akik dicsérőleg szóltak a károk bekövetkeztének kezeléséről. Domokos László képviselőtársam hangvétele tökéletesen visszaidézte az eseményeket, azt, hogy a kormány érdemi beavatkozása a nagyobb károk bekövetkezését megakadályozta. Ugyanakkor belügyminiszter úr a közeli napokban egyik nyilatkozatában arra hívta fel a figyelmet, hogy bizony nagyon sok önkormányzat olykor visszaél az adott helyzettel, és a pénzt esetleg nem azok kapják meg, akinek eredetileg szánták. Ez a miniszteri figyelemfelhívás is ráirányítja a figyelmet arra, hogy a települési önkormányzatokkal és a megyei védelmi bizottságok együttműködése a probléma felmérésében, a katasztrófavédelem összehangolásában rendkívül fontos.
Figyelnünk kellene a következő észrevételekre, amelyek jobbá tehetnék a munkát, ugyanakkor olcsóbbá a probléma megoldását. Mondanék néhány ilyet az elmúlt időszak gyakorlatából. Ezeket azért is fontosnak tartom, mert nemcsak június és július volt - bár akkor azt hittük -, hanem év vége, november, december, és például Békés megyében még szilveszterkor is aktívan kellett hogy működjön a védelmi bizottság, és aztán jött az ez évi tavaszi probléma.
Tartalmi észrevételem a következő. Szerencsés megoldásnak tartanám, ha egyrészt az ingatlankárok felméréséhez biztosítanának egy egységes normatáblázatot, amelynek az alkalmazásával kiküszöbölhetővé válik az egyes települések közötti nagyságrendi eltérés; az eltérő műszaki paramétereken nyugvó felmérések eredményezik a nagyságrendi eltéréseket. A felmérések elvégzésére olykor nem áll rendelkezésre elegendő idő, mivel azonnali adatszolgáltatás kell, és gondoljunk bele, hogy nincs minden településen megfelelő műszaki és szellemi háttér.
(20.50)
Olykor egy-két napos határidővel több hetes felmérési munkákat kell elvégezni, ezt pedig a rendelkezésre álló idő és a létszám nem teszi lehetővé. Ugyanakkor a központilag kiadott felmérési ívek olykor nem elég szakszerűek és átgondoltak, nem készül egy általánosan alkalmazható számítási segédlet. Ez azt jelenti, hogy pontos képet nem lehet kapni a kár mértékéről, és az eltúlzott probléma bemutatása is nagyon sokszor ezért állhat elő. Egyébként az utakkal kapcsolatosan is szükségesnek tartanám az egységes kezelést a pontos szempontok megadásával, mert ebből fakadnak bizonyos értelmezésbeli eltérések. A katasztrófavédelmi szervezeteknek egységes formátumban, ütemezetten kellene a feladatokat tervezni, hiszen ezen okból hozták létre őket. '99-ben volt átfedés több megyében a területfejlesztési tanács, a közigazgatási hivatal és a polgári védelem között is, így egymástól eltérő adatkérések is érkeztek szinte teljesíthetetlen határidőkkel.
Körülbelül ezek azok az észrevételek, amelyekre figyelnünk kell, és abban az esetben, ha a probléma tartós, talán ilyen szisztematikusan összerendezett munkával tudjuk ezt kivédeni.
Ugyanakkor, hogy mennyire tartós a probléma, szeretném elmondani, hogy például saját választókörzetemben, Békés megyében is a mai helyzet szerint harmadfokú készültség van belvízvédekezésre vonatkozóan 5 településen, másodfokú belvízvédelmi készültség van 13 településen és első fokú 18 településen. A belvízproblémát igen súlyosan erősíti még az a körülmény, hogy a Romániában kiszakadt kisjenői gátrészen - most már tehát árvíz és belvíz összjátékáról szólok - megérkezett a víz a magyar államhatárhoz, és az államhatáron lévő úgynevezett trianoni töltés alig tudja tartani ezt a mennyiséget, hiszen a folyón kívüli vízmagasság azonos a folyómederben lévő vízmagassággal. Ha ez magyar területre át tud jönni - itt visszacsatolok a belvízhelyzetre - és összeadódik a tavaszi súlyosabb belvízi gondokkal, ez egy sajátos helyi problémát jelent. Miközben a Tiszán van az egyik legsúlyosabb helyzet, szerettem volna jelezni, a Körösök mentén is ez a probléma.
Ugyanakkor viszont dicsérőleg szeretnék szólni arról, hogy a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium együttmunkálkodásán túl a helyi szervek, a vízügyi hatóság, FVM megyei hivatal, katasztrófavédelem, víztársulat és a települési önkormányzatok vezetései az elmúlt év júniusában, illetve az év végén is együttműködtek mind a külterületen, mind a belterületen. Tehát már tetten érhetők azok az együttműködési, nemcsak kényszerek, hanem felismerések és szükségletek is, ami, azt hiszem, jó tanulópélda volt.
A beszámoló elfogadását javaslom, és magam is a kormányzat felé köszönő szóval fejezném be a támogatást. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
