VÉGH LÁSZLÓ
VÉGH LÁSZLÓ
VÉGH LÁSZLÓ, a gazdasági bizottság előadója: A gazdasági bizottság megtárgyalta a júniusi, júliusi rendkívüli esőzés és vihar miatti védekezési és kárelhárítási intézkedésekről szóló J/1886. számú beszámolót. A költségvetési törvény meghatározza a fejezetek kiadási és bevételi főösszegeit. A fejezetek között való átcsoportosítást, illetve a fejezetek előirányzatát csak az Országgyűlés tudja csökkenteni vagy átcsoportosítani. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 46. §-a felhatalmazza a kormányt, hogy ha az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát elemi csapás vagy közvetlen veszély fenyegeti, ezek elhárítására forrást teremtsen úgy, hogy a költségvetési törvény előirányzatait csökkentse, átcsoportosítsa. Amennyiben a kormány ezt megteszi, úgy utólag köteles erről beszámolni az Országgyűlésnek. Ennek a beszámolónak tartalmaznia kell, hogy milyen előirányzatokból mennyit és hova csoportosított át. Ez a beszámoló fekszik itt most előttünk.
A bizottságban a vita kizárólag abból volt, hogy ennek a beszámolónak mit kellene még ezen kívül tartalmaznia. Tekintettel arra, hogy a törvény szerint semmi mást, csak gyakorlatilag a pénzek elszámolását, mivel a különböző fejezetekből átcsoportosított források egy adott minisztériumhoz, egy adott fejezetbe kerülnek be, és annak a belső elszámolási rendje szerint kell a minisztériumnak elszámolnia, így nyilvánvaló, hogy ez a pénzügyminiszter által jegyzett előterjesztés ezt nem tartalmazza, viszont pontosan tartalmazza minden fillérnek a hova kerülését. Tehát csak azon volt vita, hogy mire, hogyan használták föl, illetve ezt kifogásolta az ellenzék. A bizottság elnöke külön lehetőséget biztosított az érdeklődőknek, hogy betekinthetnek, hogy a különböző átcsoportosított fejezetekben mire, hogyan költötték el a pénzt, hány kilométer gátat építettek, hány kilométer csatornát ástak s a többi.
Azért szeretném ezt elmondani. Az önkormányzati ingatlanok felújítására 2,1 milliárdot fordított, illetve csoportosított át; önkormányzati utakra, hidakra 3 milliárd 217 milliót; lakossági, illetve személyi tulajdonú lakásokra 3,6 milliárdot; az agráriumban keletkezett károk enyhítésére 3,3 milliárdot; vízkár-elhárítási művek helyreállítására, fejlesztésére 1,195 milliárdot; közúthálózatra 2,6 milliárdot; vasúti károk elhárítására 550 millió forintot és még néhány apróbb tételt, ami nem csekély. Mindösszesen 17,492 milliárdot fordított erre a kormány, ami jelentős összeg.
Mint annak a területnek a képviselője, ahol ez komoly gondot okozott, szeretném megjegyezni, hogy külön köszönet illeti a kormányt, illetve a kormány által létrehozott bizottságot azért, hogy igen gyorsan elkerült ez a pénz az önkormányzatokhoz, illetve a lakossághoz. Azt hiszem, hogy sokkal többet ad, aki gyorsan ad. Ez megvalósult, viszont voltak olyan önkormányzatok, akik késtek a felméréssel, és az önkormányzat miatt nem került ez a pénz, segély a lakossághoz. Ezért nem a kormány volt a hibás. A kormány még azt is megtette, hogy pótigényt mért föl, tehát gyakorlatilag az első körben, ahol nem volt pontos a felmérés, a kiegészítést, a pénzt megkapták a károsultak. Nagyon fontos az elkövetkezendő időszakokra is ez, hiszen újra előállt ez a probléma.
Mindezek figyelembevételével a gazdasági bizottság 13 igen szavazattal, 7 nem szavazat ellenében általános vitára alkalmasnak találta ezt a beszámolót. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
