KATONA KÁLMÁN
KATONA KÁLMÁN
KATONA KÁLMÁN közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Most a vízi közlekedésről szóló törvényjavaslat parlamenti vitájának befejezésekor engedjék meg, hogy mindenekelőtt köszönetet mondjak a kijelölt bizottságok lelkiismeretes és alkotó munkájáért, az érdemi észrevételekért, valamint a jobbító szándékú javaslatokért.
Az európai víziútrendszerek egybenyitása után, Magyarország európai csatlakozásának küszöbén, halaszthatatlan kötelezettségünk a jogharmonizáció, vagyis a nemzetközi normák átültetése a magyar törvényekbe.
(18.20)
Az elmúlt hetekben megtárgyalt törvényjavaslat megfelel ezeknek az igényeknek, kijelöli a vízi közlekedés állami és önkormányzati feladatait, és szabályozza igazgatását. Ezen túl megállapítja a hajózás alapvető személyi és tárgyi feltételeit, továbbá meghatározza a kikötőkre és vízi utakra vonatkozó legfontosabb szabályokat. A törvényjavaslat a kerettörvény jellege miatt csak az alapelveket és az alapvető rendelkezéseket tartalmazza. A részletes szabályozást a törvény felhatalmazása alapján születő kormány- és miniszteri rendeletek valósítják majd meg.
A beterjesztett javaslatokat öt bizottság tárgyalta meg, több mint százötven módosító indítvány érkezett. Ezek közül a kodifikációs jellegű pontosításokon túl mindazokat támogatjuk, amelyek elősegítik vízi közlekedésünk integrálását az európai közlekedési rendszerbe. Külön említem azokat az indítványokat, amelyek a hajózás korlátozását, illetve törvényi szintű tiltását célozzák. Ezek kiegészítik a törvényjavaslatban szereplő környezetvédelmi indíttatású rendelkezéseket, és védett vizeinken, vagyis a Balatonon, a Velencei-tavon, a Fertő-tavon, a Tisza-tavon és a Ráckevei-Duna-ágon a kormány kiemelten fontosnak tartja, és ezért támogatja e javaslatokat, elsősorban a fürdőzők és a vízi közlekedés biztonsága érdekében, továbbá kiemelten fontos környezet- és természetvédelmi megfontolásokból.
A bizottsági viták során közlekedésbiztonsági okból nem támogattuk azokat az indítványokat, amelyek a törvényben nem tartották szükségesnek a leghosszabb szolgálati idő és a legrövidebb pihenőidő meghatározását. Egyébiránt ezek a javaslatok figyelmen kívül hagyják az idevonatkozó nemzetközi normákat is. Hasonló megfontolások alapján nem tudtunk eltekinteni attól, hogy az új ágazati törvény alapvető rendelkezéseket tartalmazzon az úszó létesítmények kötelező felelősségbiztosításáról. Nem tudtuk elfogadni azokat a módosító indítványokat sem, melyek kizárólag a magánszféra érdekkörébe tartozó területre kívánták kiterjeszteni az állam feladatait. Ilyen például a nem közforgalmi kikötők állami támogatása.
Javaslatunk szerint az államnak csak a közlekedéspolitikai szempontból jelentős kikötők fejlesztéséhez kell megteremtenie a támogatási rendszer lehetőségét. Eszerint a támogatandók körén kívül esnének az úgynevezett nem közforgalmi kikötők, vagyis azok, amelyeket nem vehet bárki szabadon igénybe. Annak a javaslatnak az elfogadása ütközne a polgári törvénykönyvbe és a vízgazdálkodásról szóló törvénybe, amely a kikötők fogalmába beleértené a hozzátartozó vízterületet is, ráadásul a hozzátartozó vízterületek fogalma egyelőre pontosan nem is definiálható. E javaslat furcsasága, hogy egy kikötőtársaság tulajdonába kerülnének olyan kizárólagos állami tulajdoni körbe tartozó vizek, melyek tulajdonjogáról hatályos törvények rendelkeznek.
Értelmezési és gyakorlati, végrehajtási problémát okozna, ha a magyar tulajdonúnak tekinthető hajózási társaságot úgy határoznánk meg, hogy az úgynevezett közvetlen és közvetett tulajdoni hányadot tekintenénk a minősítés alapjának. Ezt a közvetlen és közvetett tulajdoni hányadot a polgári törvénykönyv sem definiálja, és a gyakorlatban nem használatos, értelmezési problémákat vetne fel. Uniós csatlakozási szándékunknak megfelelően a vízi közlekedés támogatási rendszere nem lehet más, mint ami megfelel a közösségi előírásoknak; így a törvény nem támogathat egyes megkülönböztetett gazdálkodó szervezeteket vagy az általuk végzett tevékenységet a versenysemlegesség elvének sérelme nélkül.
Tisztelt Országgyűlés! A most szavazásra kerülő törvényjavaslat figyelembe vette a nemzetközi jogban kialakult sajátos hajózási jogintézményeket, a Magyar Köztársaság által vállalt nemzetközi kötelezettségeket és ezen belül is kiemelten az Európai Közösség hajózási rendelkezéseit.
A javaslat elfogadásával megteremtjük az uniós csatlakozás követelményeinek megfelelő jogi környezetet, és lehetővé tesszük illeszkedésünket a nemzetközi közlekedési rendszerbe.
Mindezekre tekintettel kérem a tisztelt Házat, hogy a módosító indítványokról szavazzon, és a törvényjavaslatot, továbbá a kormány által támogatott indítványokat elfogadni szíveskedjenek.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)
