T. ASZTALOS ILDIKÓ
T. ASZTALOS ILDIKÓ
T. ASZTALOS ILDIKÓ (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Az egyik Magyarországon működő mobilszolgáltató azzal a szlogennel hirdette magát, hogy egyre kevesebbért egyre több szolgáltatást nyújtanak, azaz csökkenő alapdíjak mellett lehet telefonálni, és a percdíjas számlázást másodperces váltja fel.
Egészen más a helyzet a vezetékes távközlés piacán. A monopolhelyzetben lévő vonalas telefonszolgáltatók az év elején díjemelést kezdeményeztek, a díjváltoztatáshoz a miniszter úr tárcája hozzájárult, így február 1-jétől új díjszabást vezettek be a szolgáltatók a kormány jóváhagyásával. Vegyük például az ország háromnegyed részén szolgáltatást nyújtó Matáv díjtételeit! A szolgáltatásért három nagy csoportba osztható díjtétel szerint kell fizetni. Az első az előfizetési díj, amely csaknem 50 százalékkal drágult, azaz lakossági fővonalat figyelembe véve 755 forinttal kell többet fizetni. A második a kapcsolási díj, amelyért hívásonként 75 fillérrel kell kevesebbet fizetni. Ez például, napi két hívást feltételezve, egy hónapban 46-50 forint megtakarítást eredményez. A harmadik a forgalmi díj, amely a helyi beszélgetések esetén 10,50-ről 9 forintra, azaz percenként 1,50-nel csökken. A megtakarítás 279 forint. Egyenleget készítve látszik, hogy több mint 400 forinttal fizetünk többet, tehát nem jártunk jól.
Természetesen a miniszter úr kérdezheti azt, hogy a spórolni kénytelen állampolgárok miért nem veszik igénybe a Biztonság-díjcsomagot, amelyet nekik találtak ki. Azért, miniszter úr, mert a Biztonság-díjcsomag csak arra jó, hogy valaki 250 forintos forgalmi díjból havonta 7-10, maximum 2-3 perces beszélgetést bonyolítson le, amelyről tudjuk, hogy az ügyek intézésére nem elegendő. A fennmaradó részért meg háromszoros tarifát kell fizetni. Mondjuk, egy átlagosnak vett telefonálásnál ez már több mint 5000 forintba kerül.
A vonalas telefonszolgáltatók tehát monopolhelyzetben vannak, a fogyasztóknak nincs választási lehetőségük. Nem lehet ez ellen tenni, nem tehet semmit az a nyaralótulajdonos, aki csak egy évben három hónapra veszi igénybe a telefonhálózatát, vagy az az idős ember, akinek a külvilággal való érintkezésben mankó a telefon, de sorolhatnánk a példákat. Ráadásul vannak e hazában nagyon sokan, akik jelentős összegeket áldoztak a telefonvonalért, ez a befizetés 50-100 ezer forint is lehet.
Kérdezem a miniszter urat, hogy nem lett volna-e jobb, ha 6 százalékkal emelik a telefonálás díját, és így az állampolgároknak lehetőséget adnak arra, hogy spórolhassanak a telefonjaikkal. Kérdezem a miniszter urat, hogy miért lesz egyre több a kevesebb. Érdeklődéssel várom megtisztelő válaszát. (Taps az SZDSZ padsoraiból.)
