DR. CSIHA JUDIT
DR. CSIHA JUDIT
DR. CSIHA JUDIT (MSZP), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! A benyújtott törvényjavaslat abból indul ki, hogy a kamat a kölcsönadott pénz használatáért járó szolgáltatási díj, amelynek mértéke a fő tartozás összegéhez és a használati idejéhez igazodik.
Ebből indult és indul ki a Ptk. is, amikor a 232. § (2) bekezdése meghatározza a kamat felső mértékét, ami jelenleg 20 százalék. Ez a mérték 1989 előtt 5 százalék volt, és '98-ban a törvény módosítása emelte ezt 20 százalékra, igazodva a pénzromlás, az infláció akkori magas mértékéhez, és ahhoz az előrejelzéshez, hogy ez a mérték tartósan magas is marad. Napjainkra azonban az infláció folyamatosan csökken, és ez a tendencia láthatóan folytatódni fog a kormány álláspontja szerint is.
A betéti kamatmaximum ugyanakkor ma már 10 százalék körüli. Ezért indokolt a törvény módosítása úgy, hogy a törvényes kamat legfeljebb 12 százalék lehet, kivéve, ha jogszabály másként nem rendelkezik. Ha ugyanis marad a jelenlegi szabályozás, az torz viszonyokat hoz létre, hiszen jobb befektetéssé válik a befektetések többségénél, a banki betét- és hitelkamatoknak a gazdasági helyzettel összhangban álló csökkentését hátráltatja, csökkenti a befektetési hajlandóságot, ezáltal a gazdasági növekedésre hátrányosan hat. Nem utolsósorban a vállalkozások jelentős része az adósságspirálból képtelen kitörni.
Azzal tehát, hogy az általános ügyleti kamatplafon több mint kétszerese a pénzromlás mértékének, a törvény nem képes a rendeltetésének megfelelő szerepet betölteni. A javaslat ezért az általános ügyleti kamatot 12 százalékban, a késedelmi kamatot 16 százalékban maximálja, megteremtve az összhangot a gazdaság állapotával.
Tisztelt Képviselőtársaim! Mit jelent a javaslat a gyakorlatban? Egy olyan zsinórmértéket állapít meg, amely bíróság előtt érvényesíthető. Kinek lesz ez jó? Talán az előbb felsorolt indokokból is látható, de egy kicsit másként megismétlem: a gazdaságnak lesz jó, mindenekelőtt a szerényebb tőkeerejű, likviditási gondokkal küzdő cégeknek.
Ez ösztönözheti ezenkívül a bankrendszert, a kereskedelmi bankokat is a még mindig magas hitelkamatok csökkentésére is, ami szintén kívánatos, hallottuk a közelmúltban sok megnyilatkozásból.
E technikainak látszó, a gazdaság jövedelemtermelő képességét javító javaslatot támogatás kísérte az alkotmány- és igazságügyi bizottságban is. Nagyon szeretném remélni, hogy ez a támogatás folytatódni fog a tisztelt Házban is. A bizottsági ülésen az Igazságügyi Minisztérium képviselője nem támogatta a javaslatot, azzal indokolva, hogy folyamatban van a polgári törvénykönyv átfogó felülvizsgálata. Ezt nem kétlem, nem kételkedett ebben a bizottság sem. De éppen a bizottság alelnöke szavait idézem, amikor mondom, hogy ez a javaslat egy évvel ezelőtt került benyújtásra. Ezalatt az egy év alatt a Ptk. átfogó felülvizsgálata nem történt, nem is történhetett meg. Nem tudjuk még, hogy ez meddig húzódik. Nem szeretnénk ezzel a javaslattal az átfogó felülvizsgálatot megvárni.
A másik érv, ami amellett szól, hogy ezt a Ptk.-ból, ha úgy tetszik, kiragadva tárgyaljuk meg és lehetőség szerint fogadjuk el: ez a javaslat annyiban mégiscsak technikai, hogy nem borítja fel a polgári törvénykönyv rendszerét, viszont gazdaságpolitikailag hasznos. Ezért kérem, hogy a tisztelt Ház vitassa meg a javaslatot és támogassa. Minden olyan módosító indítványt, ami a javaslatot jobbá, ha úgy tetszik, időszerűbbé teszi, akár az általam benyújtott kamatmértéknél alacsonyabb kamatmértékeket kíván megállapítani, jó szívvel fogadok.
Köszönöm a figyelmet. (Taps.)
