DR. PAP JÁNOS
DR. PAP JÁNOS
DR. PAP JÁNOS, a mezőgazdasági bizottság előadója: Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! A mezőgazdasági bizottság március 16-án megtárgyalta a Szamos és a Tisza folyók cianid- és nehézfémszennyezése következtében létrejött ökológiai katasztrófa következményeinek orvoslásáról szóló H/2300. számú országgyűlési határozati javaslatot és az alábbi észrevételeket fogalmazta meg.
Mielőtt a konkrét észrevételeket megtenném, engedjék meg, hogy a bizottsági ülésen jelen lévő Gönczy János kormánybiztos úr tájékoztatásából néhány gondolatot kiemeljek. Ő a bizottság előtt úgy fogalmazott, hogy most újabb szennyezés érte el hazánkat, két ütemben, illetve a második ütem éppen akkor érkezett; mint hallottuk, a harmadik ütemre is számíthatunk - reméljük, hogy nem lesz belőle semmi. A legnagyobb problémát az utóbbi szennyezésnél az okozta, hogy a nehézfémsók kikerültek a hullámtérre és ott leülepedtek. A mérések folyamatosak, és felmérik azt is, hogy hol vannak a potenciális szennyezőforrások.
A második megjegyzése pedig az volt - ami hasonló miniszter úr megfogalmazásához -, hogy az indítványt a kormány támogatja, azonban ott az eredeti állapot helyett a természeti állapot helyreállítását kívánja szerepeltetni. Hasonlóan az előadóhoz, megfogalmazta, hogy nem tartja fontosnak, sőt talán kimondottan károsnak, ha a katasztrófa sújtotta területté nyilvánítás szerepelne az indítványban. Azon kívül pedig a 9. pontban a Tisza élővilágának emléknapját szintén egy kicsit furcsának tartaná, illetve nem odavalónak; egy ilyen súlyos környezeti beavatkozásnál, környezetszennyezésnél emléknappá nyilvánítani teljesen fölösleges lenne.
Ezek után röviden a bizottság véleménye:
Az indítvány fontosságát - elhangzott szinte egyhangúlag - az újabb szennyezés is indokolja. Érdemes megjegyezni, hogy február 24-én született az indítvány, és a fontosságát indokolta az, hogy közben két újabb szennyező hullám is érkezett.
Stratégiai szempontból a bizottság megerősítette: nem szerencsés katasztrófa sújtottá nyilvánítani a térséget, még ha rövid távon ennek előnye is lenne; hasonlóan nem indokolt az emléknap megtartása sem, amikor is ekkora szennyezés érte a folyót. Tehát jól látjuk, a kormány, a bizottság hasonlóképpen látja, illetve az előterjesztő képviselője is a különböző bizottsági üléseken elhangzott vélemények alapján e két pontot nem tartja indokoltnak, és nem tartaná szerencsésnek, ha szerepelne ebben a határozati javaslatban.
Elhangzott és megfogalmazásra került, hogy korábban is folyamatos szennyezés érkezett az országba, csak nem ilyen mértékben és talán nem is ilyen koncentrációban.
A környezetvédelmi bizottság indítványát jónak tartja a mezőgazdasági bizottság, viszont megfogalmazta azt is, hogy még sok minden folyamatban van, nem tudunk bizonyos dolgokról, vajon szabad-e megkötni ilyen konkrét indítvánnyal a kormány kezét, nem szűkítjük-e le esetlegesen a mozgásterét. Ha a kormány úgy érzi, hogy ez a határozati javaslat nem szűkíti le a mozgásterét, akkor természetesen a mezőgazdasági bizottság is támogatni tudja.
(A jegyzői széket dr. Szabó Erika helyett Molnár Róbert foglalja el.)
Több képviselő szájából elhangzott - szinte azt lehet mondani, hogy ez is egyhangú volt -, hogy a cím és a tartalom valamilyen formában ellentmondásban van egymással. Természetesen ezt nem negatív, hanem pozitív értelemben lehet mondani, amikor is a katasztrófa orvoslása több, mint amit a cím mutat, így például a 6. pontban, de hasonlóképpen lehet mondani a 4., 5., 7. pontban is. Én ezt nem fejteném ki részletesen, majd inkább az egyéni felszólalásban.
Tehát röviden talán arról van szó, hogy a medence jelleg miatt az összes folyóval foglalkozni kellene, ha viszont az összes folyóval foglalkozunk, akkor az egész ország területével foglalkozunk, a folyók és a mellékfolyóik az egész ország területét behálózzák. Ez lehet előny is és lehet hátrány is.
(17.10)
Hasonló intézkedésekre lenne szükség, hozzátehetjük azt is, hogy hasonló intézkedésekre lett volna szükség már korábban is ahhoz, hogy megfelelő adatokkal rendelkezzünk.
Elhangzott az is, megfogalmazásra került, hogy a károkozást komplexen kell kezelni, az egész vízgyűjtőre kiterjedően. A vízgyűjtő itt jelen esetben már nemcsak azt jelenti, hogy a hazánk területén lévő vizekre, hanem a vízgyűjtő nyilvánvalóan országhatáron kívüli területeket is érint. Ezzel nyilván a határozati javaslat is foglalkozik, amikor a kétoldalú megállapodásokról beszél.
Mindenre kiterjedően kell vizsgálni a folyót, és szerencsés, hogy a korábbi mérések megvannak, amely alapján megállapítható - ezt a kormánybiztos úr is megerősítette, illetve a jelen lévő szakemberek is -, hogy folyamatos terhelés érte korábban is vizeinket.
Konkrét igényként fogalmazódott meg, hogy a szennyező forrásokat legyen mód kizárni, korlátozni úgy a határokon kívül, mint az ország területén.
Mérlegelve az elmondottakat, a bizottsági ülésen elhangzottakat, magát az indítványt, a bizottság a határozati javaslatot egyhangúlag támogatta.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
