KAPRONCZI MIHÁLY
KAPRONCZI MIHÁLY
KAPRONCZI MIHÁLY (MIÉP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az Országgyűlés előtt fekvő törvényjavaslat a Magyar Köztársaság alkotmányából a honvédelem, a hadsereg felhasználásának, idegen katonák Magyarországra történő belépését, a magyar katonák külföldi bevetésének szabályait változtatja meg, ezzel megszüntetvén a rendszerváltoztatás immár történelmi döntését, hogy a történelem, főleg a XX. századi események tanulságaként Magyarországon minden, a határokon átlépő katona az Országgyűlés felelősségét jelenti.
Az Országgyűlés tehát a jövőben csak a béke és a háború kérdésében dönthet, az addig vezető út engedélyezése és a felelőssége a mindenkori kormányé lesz. Így a kormány engedélyezési és felügyeleti jogkörévé válik a magyar, illetve a külföldi hadseregek külföldi, illetve magyarországi tartózkodásának ideiglenes, de meghatározatlan ideig tartó engedélyezése, szövetséges légierőknek hazánk légterében történő járőrözése és a nem fegyveres humanitárius tevékenység. Az alkotmány 40/C. §-a (2) bekezdésének elhagyásával a honvédelmet érintő nemzetközi szerződések ratifikálási jogát is elveszti az Országgyűlés.
Ha tekintetbe vesszük azt, hogy az alkotmány 19/B. § (1) bekezdése is változik, és a jövőben rendkívüli állapot idején a Honvédelmi Tanács veszi át a 19. § (3) bekezdés j) pontjában biztosított jogait az Országgyűlésnek, akkor elmondhatjuk azt, hogy a Magyar Országgyűlésnek nemcsak a békeidőbeli hadmozdulatokhoz, az idegen csapatok Magyarországon való állomásoztatásához, hanem a katonai jellegű nemzetközi szerződésekhez sem sok köze marad. A békeidőben határon át történő csapatmozgások vezettek el mindig a háborús konfliktushoz.
Tehát amikor az Országgyűlés jelen módosítás esetében a jogairól lemond, egyben a konfliktus kialakulásának megelőzésében biztosított jogairól is lemond, ezt teljesen a mindenkori kormány felelősségére bízza. A kormány pedig a szövetségi kötelezettségek, a szövetségi érdekek szerint kell hogy döntsön.
Térségünkben még mindig sokkal nagyobb a feszültség annál, hogy ez ne jelentsen veszélyt. Az esetleges feszültségek fokozódása esetén sem lesz viszont lehetősége az Országgyűlésnek az esetleges háborús konfliktus megelőzésére való döntéshozatalhoz. Az alkotmánymódosításnál minden helyzettel számolni kell, olyan helyzettel is, ami ma még irreálisnak tűnik.
A fent leírt feszültség olyan méretűvé is válhat, hogy a szomszédos állam fegyveres erővel megsértheti hazánk határát, mint ahogy ez bekövetkezethetett volna az elmúlt évi szerb-koszovói konfliktus idején.
A fegyveres határsértés - annak méretétől függetlenül - indokolhatja a rendkívüli helyzet kihirdetését, és ettől a pillanattól kezdve a háború és béke kérdése a Honvédelmi Tanács kezébe kerülhet.
Ennek az esetleg kialakuló helyzetnek a következményeire még gondolni sem jó. Ha valaki, valamelyik képviselőtársam a tisztelt Házban abszurdnak találja az elmondott eszmefuttatásomat, gondoljon vissza a múlt századi magyar történelemre, az első és a második világháborúba való besodródásunkra és annak következményeire. Természetesen ma már van remény arra, hogy a történelem nem ismétlődik ilyen szörnyű módon, bár akkor is az akkori kormányok éppen úgy bíztak katonai szövetségeseikben, és elképzelhetetlennek tartották a katonai vereséget, mint mi, akik itt ülünk.
Közismert, hogy a Magyar Igazság és Élet Pártja végig ellene volt Magyarország NATO-csatlakozásának, de mint demokratikus és alkotmányos párt tudomásul vette a jelenlegi helyzetet, viszont arra törekszik, hogy a szövetségi érdekekkel szemben is biztosítsa azokat a nemzeti érdekeket, melyek hazánknak az indokolatlan háborús konfliktusoktól való távol tartásához fűződnek. Ezért a Magyar Igazság és Élet Pártja úgy gondolja, hogy az előttünk fekvő alkotmánymódosítási törvényjavaslattal szemben indokolt lenne fenntartani az idegen csapatok és magyar csapatok állomásoztatásával kapcsolatban a 40/B. § (1) bekezdését kétharmados többségű döntésként.
Olyan döntést viszont, amely kisebb, pontosan meghatározott katonai erők kizárólag gyakorlat céljából történő határátlépése engedélyezéséről szól, természetesen a Magyar Igazság és Élet Pártja el tudná fogadni.
(10.40)
A katonai szerződések országgyűlési jóváhagyásának megszüntetése gazdasági kérdéseket is felvet. Mint közismert, küszöbön áll a hadsereg fegyverzetének korszerűsítése; a katonai repülőgépek cseréje, a korszerű fegyverek beszerzése a magyar költségvetést rendkívüli mértékben meg fogják terhelni, ezért sem fogadható el az, hogy a kormány megköti a szerződést ezeknek a fegyvereknek a beszerzésére, és mint érvényes nemzetközi szerződés ellen, a költségvetési vitában az Országgyűlés nem sokat tehet, jóformán semmit, legfeljebb más, a szociális, egészségügyi vagy oktatási területeken spórolja meg a fegyverek árát, ami a jelenlegi és várható helyzetet figyelembe véve a magyar nép, a nemzet polgáraira nézve elviselhetetlenül nagy, újabb terheket jelenthet. Nem is beszélve arról természetesen, csak mint eszmei lehetőséget említve, hogy mennyivel könnyebb megközelíteni egy kormányt a hadiipari cégek részéről, mint egy Országgyűlést - erre is volt példa, még Nyugat-Európában is az elmúlt húsz éven belül.
A Magyar Igazság és Élet Pártja határozott véleménye a katonai szerződések ügyében a törvényi jóváhagyás fenntartása azért is, mert ez biztosítékot jelent a nukleáris fegyverek esetleges telepítése és állomásoztatása ellen is hazánkban.
Végezetül hozzá szeretném tenni, hogy ezek az alkotmánymódosítások a mindenkori kormányra vonatkoznak, és a rendszerváltoztatás óta eltelt idő azt bizonyítja, hogy ezek a kormányok igencsak váltakoznak. Erre a körülményre nagy nyomatékkal hívom fel tisztelt kormánypárti képviselőtársaim figyelmét, annál is inkább, mivel a nagyobbik ellenzéki párt jogelődjének már igen komoly gyakorlata van az idegen csapatok Magyarországon való állomásoztatására.
Formai okok miatt megjegyzem, hogy az 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság alkotmánya, és nem arról szól, mint a módosító indítvány címében szerepel. Ugyanez vonatkozik az 1. § 1. pontjára, a módosított j) pont szövegében megtalálható, "az alkotmányban meghatározott esetek kivételével" tervezet szerinti szövegre. Mivel ez a mondat is az alkotmány része lesz, nem hivatkozhat saját magára, hanem célszerűbb lenne felsorolni azokat, amelyekre a kivételek vonatkoznak.
A Magyar Igazság és Élet Pártja a fenti okok alapján az alkotmánymódosítást nem fogja elfogadni, ezt csak abban az esetben tudná megtenni, ha a módosítás csak kisebb egységek békeidőben történő gyakorlataira, illetve rövid idejű állomásoztatásra adna felhatalmazást a kormánynak a döntésre.
Biztosra vehető, hogy az Országgyűlés - az erőviszonyokat ismerve - nagy többséggel elfogadja az előttünk fekvő alkotmánymódosítást. A Magyar Igazság és Élet Pártja azt javasolja a módosítást elfogadó képviselőtársaknak, hogy gondolják át még egyszer döntésüket, próbáljanak több garanciát beépíteni ebbe a rendkívüli fontosságú törvénybe módosító indítványaikkal.
Köszönöm figyelmüket.
