KATONA KÁLMÁN
KATONA KÁLMÁN
KATONA KÁLMÁN közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Meg kell köszönnöm a vasút helyzetének nagyon korrekt ismertetését, és magamnak felteszek egy kérdést, ami úgy hangzik, hogy miért nem történt meg korábban a vasút megreformálása. Azt hiszem, az a jó válasz, hogy a nyolcvanas-kilencvenes években, miközben a vasút elvesztette a személyszállítás jelentős részét, az áruszállítás folyamatosan csökkent, a kormányok azt gondolták, hogy ez egy átmeneti állapot. Abban reménykedtek, hogy majd visszatér az az idő, amikor a gazdaság fellendülésével az áruforgalom újra megnő. Most már be kell látnunk, hogy ez nem fog bekövetkezni. Az európai példák azt mutatják, hogy egy hatékony, kisebb vasútra van szükség.
A kormányok szigorú takarékossági intézkedésekkel, létszámleépítésekkel próbálták kezelni a helyzetet, mert átmenetinek gondolták.
Aztán 1996-ban kötöttek egy MÁV-állam szerződést, amely számos jó elemet tartalmazott, de a lényeges, jelentős áttörést nem tudta elérni, miután hiányzott egy olyan átfogó reform, amelyen egyébként az egész ország az elmúlt évtizedben átment. Ez az anyag, ez a MÁV-reformanyag elkészült, a kormány decemberben megtárgyalta, és megbízta az ágazati minisztert és a pénzügyminisztert, hogy a reform részleteit dolgozza ki, indítsa el. Ennek jegyében neveztem ki miniszteri biztosnak Takácsy urat, hogy készítse elő és a jövő hónapban terjessze elém ezt a konkrét ütemtervet, amely az átalakítást tartalmazza.
A mellékvonalakról: nem szeretnénk a vidék Magyarországát leszakítani, sőt felzárkóztatni akarjuk, minden programunk erről szól, s azt gondolom, hogy minden intézkedésünk is. Azt látni kell, hogy a vasút 13 százalékát kitevő mellékvonal-állomány csupán 1 százalékát szállítja az utasoknak, és az árunak 0,3 százalékát. Tehát ez egy olyan elem, amit mindenképpen az önkormányzatokkal és a régiókkal együtt kell elemeznünk. A reformjavaslat azt mondja, hogy minden egyes vonalról a régióval kell egyeztetni, és meg kell találni az optimális közlekedési módot arra, hogy mindenki eljusson oda, ahova akar és olyan kényelmesen, amit egy állam vállalni tud. De mindenképpen egy nagyon hosszú, nehéz egyeztetési folyamat eredményeként történhet meg bármiféle változás. Tehát nem született semmilyen döntés, egy ilyen típusú javaslat van egy tárgyalási metodikáról.
És végül a vasutassztrájkról: valóban menetrendszerű volt a vasutassztrájk, el is érkezett, mint ahogy ön decemberben jósolta, és most már több mint egy hete tart. Látják, hogy milyen eredményei vannak. Önmagának a vasútnak most már több mint 500 millió kárt okozott, annak ellenére, hogy tegnap volt egy hete, amikor a MÁV vezetése egy olyan ajánlatot tett a szakszervezetek elé, amely garantálta három éven keresztül a vasutasok reálbér-növekedését, annak ellenére, hogy 30 milliárd forintos veszteséggel gazdálkodik a részvénytársaság. Ezt az ajánlatot nem fogadták el a szakszervezetek, folyik a sztrájk, 95 százaléka a dolgozóknak dolgozik, és bízom abban, hogy miután a fontos kérdésekben közel vannak az álláspontok, a szakszervezeti apanázs dolgában is megszületik a megállapodás. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)
Köszönöm figyelmüket és kérem, hogy fogadja el. (Taps a kormánypártok soraiban.)
