DR. POKOL BÉLA
DR. POKOL BÉLA
DR. POKOL BÉLA (FKGP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Még bő két év van a mostani országgyűlési ciklus végéig, mely időpontig az Európa Parlamentbe a magyar képviselők választási szabályait el kellene fogadni, hogy a felvételünkhöz szükséges törvényi háttér ezen a téren is teljes legyen. Nem lehet tehát azt mondani, hogy késésben lennénk már, de a választási rendszer kérdései, mint tudjuk, mindig erős politikai ellentéteket váltanak ki, így a koncepció szintjén már folynia kellene a vitáknak a mérvadó politikai körökben ahhoz, hogy megalapozott egyetértésre tudjanak jutni a parlamenti pártok az itt felmerülő kérdésekben.
A hatpárti választójogireform-bizottság a közeli hetekben napirendre tűzi ezt a kérdéskört, ott szűk körben eszmét cserélünk majd erről, és a remények szerint valamilyen megállapodás körvonalazódik is ennek kapcsán. De szeretném felhasználni a napirend előtti felszólalás lehetőségét arra, hogy a tisztelt Ház plenáris ülésén érintsek néhány felmerülő dilemmát ezen a téren - ezáltal talán szélesebb körben is megindul a gondolkodás az Európa parlamenti választások hazai szabályozásáról.
Fontos tudni azt, hogy az Európa Parlament 1994-ben egy ajánlást fogadott el, amely az egyes uniós tagállamok választási rendszere felé néhány követelményt fogalmazott meg, és az egyes tagállamok csak az ezek által nem érintett kérdések szabályozásában térhetnek el az Európa parlamenti választások vonatkozásában a közös szabályoktól. Így az ajánlás listás választást ír elő, maximum 5 százalékos listás küszöböt engedélyez, a jelöltek között a férfiak és nők arányának az egyenlőségét kéri, emellett további előírás, hogy az országra eső képviselői kontingensen belül - ez Magyarország esetében húsz fő körül várható a hétszáz főben maximált Európa Parlamentben, tehát e húsz főn belül - egy részt el kell majd különíteni az ajánlás követelménye szerint az Európa egészében szerveződő pártlisták számára. Ez utóbbi, tehát az európai pártlistákon való választás eredetileg csak 2009-től volt előirányozva, de néhány nappal ezelőtt az Unió bizottsága az intézményi reformok között azt javasolta, hogy már a következő, vagyis a 2004 májusában esedékes választáson meg kell ezt teremtenünk. Ez azt jelenti, hogy a hazai körülbelül húsz képviselői helyből három-négy helyre a hazai pártok Európa-szintű pártjai, azaz az európai néppárt, amelyhez a Független Kisgazdapárt és az MDF csatlakozott, a szocialista párt, ahová a hazai szocialisták tagozódtak be, és a liberálisok európai szintű szervezetei jelölnek majd.
Az Európa parlamenti ajánlás tehát e kereteket adja meg a választójogi megoldásaink kidolgozásához, e kereteken belül egy sor kérdésre választ kell adnia a hazai politikai párteliteknek, és ezeket a parlamenti pártokon belül meg kell vitatnunk. Az egyik ilyen kérdést jelenti az pártlisták indításához a minimális politikai súly meglétének a leellenőrzése. A hazai választásokon erre találtuk ki a kopogtatócédulák rendszerét, amely rendszerint valóban már a kiindulópontban kilenc-tíz pártra szűkíti le a pártlistákat. De felmerül, hogy valóban szükség van-e az Európa Parlament vonatkozásában erre a költséges módszerre, amely már a választások előtt több millió állampolgár mozgósítását követeli meg és milliárdos költségeket igényel, vagy megoldható-e ez az előszűrés, ez az előmérés egy néhány milliós kaució beiktatásával az egyes pártlisták indításához, amelyet igen alacsony eredmény elérése esetén is visszakapna a párt, tehát lényegében csak szűrésre szolgálna.
Ugyanígy dönteni kell majd a választási finanszírozás itteni megoldásairól is. Tudjuk nagyon jól, hogy egy-egy választás sokszor anyagi csődbe juttatja a pártokat, ami után székházaik eladására kényszerülnek - és ekkor még nem is említettem a nagy választási kampányköltségek miatti korrupciós jelenségek káros hatásait. Ennek egyik alkérdése a választási kampányidő hosszának a meghatározása, mert a világviszonylatban rekordnak számító hosszú hazai kampányidő az egyik okozója a horribilis választási költségeknek. A hazai választásokhoz képest tehát feltehetően csökkenteni kellene az Európa parlamenti választásokon ezt az időtartamot, és a kampányköltségek plafonját is alacsonyabban kellene meghúzni.
Ezek és egy sor további kérdés eldöntése azonban mélyen érinti az egyes politikai pártok érdekeit, és nehéznek tűnik az ezekben való végső megegyezés. Kérem ezért tisztelt képviselőtársaimat, hogy a szűkebb szakértői körön túl mindenki igyekezzen végiggondolni ezeket a kérdéseket, hogy megalapozott megoldásokra tudjunk jutni.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)
