BALSAY ISTVÁN
BALSAY ISTVÁN
BALSAY ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Most látom, hogy milyen nagy jelentősége volt annak idején, amikor a területfejlesztésről és -rendezésről szóló törvény vitája során az egymásra épülő tervtípusok - az országos területrendezési terv, a megyei önkormányzat által jóváhagyandó megyei térszerkezeti tervek és a településrendezési tervek - vitájában és hierarchiájában egészen az Alkotmánybíróság menő észrevétellel fordultam és fordultunk.
A Fidesz-Magyar Polgári Párt területfejlesztési munkacsoportja a benyújtott területrendezési tervet és szabályozási tervet megfelelőnek és kiérleltnek tartja. Néhány területen szükséges ennek a módosítása. A vita során is arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a parlamentben elfogadásra kerülő, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési és a Balaton szabályozási tervével kapcsolatos döntések után nem áll meg a munka. Egyetlen törvény sem rendezi véglegesen egy régió, egy kiemelt térség sorsát, hiszen ha az oktatásról beszélünk, akkor nyilván az oktatási törvényben, de még inkább az államháztartási törvényben és a költségvetési törvényben szabjuk meg az 1100 főnél kisebb lélekszámú települések kiemelt és szinte százszázalékos támogatását, és annak a gondolatnak a féltését, amelyről Lezsák Sándor elnök úr beszélt.
Nyilvánvaló, hogy a remélhetőleg nem sokáig várakozandó törvényben, a turizmusról szóló törvényben is sok mindent szabályozni fogunk, amely mind a kiemelt üdülőkörzetekről, mind a Balaton kiemelt üdülőkörzetéről szól. Ez a parlament elé került törvénytervezet nagyon jó lépés, hiszen az elsők között került be a kiemelt üdülőkörzetek közül, és rendezi az ország számára szinte egyedülálló területet. Talán Budapest és agglomerációja hoz olyan bevételt és rejt magában olyan értéket és kincset - és talán lappang a Velencei-tó, a Vértes és a Tisza-tó és környéke -, amelyek Magyarország számára a Széchenyi-tervben is megfogalmazódtak, és egyedülálló értéket és célt jelentenek.
(16.10)
Szeretném tájékoztatni a tisztelt parlamentet, hogy ezzel a törvénnyel egy időben készül az országos rendezési terv, amely nagy foltokban jelöli a területfelhasználást, amely csatlakozási pontokat jelent a vonalas infrastruktúra, autópályák, vasútvonalak, gyorsforgalmi utak hálózatán keresztül az egész európai uniós térszerkezet egyik fontos eleméhez, a közlekedési hálózatokhoz, szabályozza a mezőgazdasági területeket, a beépíthető, beépítendő és nem beépíthető területeket, a veszélyeztetett területeket és így tovább. Mindezek fókuszában kell tehát néznünk ezt a törvénytervezetet, amelyet javítani, finomítani lehet.
A törvénytervezet meghatározott pontjaiban választ kapunk arra az aggodalomra is, amely a helyi lakosság érdekeit és a helyi önkormányzatok költségvetési vagy teherbíró képességével kapcsolatos észrevételeket jelenti. Három éven belül - és ez a szigorú szabályozás - a településeknek el kell készíteni a települések rendezési tervét, és ezeket összhangba kell hozni. A szabályozási rendeletét, amely helyi jogszabálynak minősül, e törvényi felhatalmazás és kötelezés kapcsán el kell készíteni, és nyilvánvaló, minden önkormányzat, amely ad magára valamit, teljesíti az önkormányzati törvény azon előírását is, hogy programot kell készítenie.
Nem mindenben nekünk kell itt a parlamentben kereteken, szabályozásokon, elvek rögzítésén, övezetekbe való soroláson túlmenően döntenünk. Ezért én annak a híve vagyok, hogy nem a négy megyének, mert sajnos Fejér megye még nem kapta vissza a Balaton-parti részét, hanem három megyének és annak a három régiónak, amelyhez a Balaton közvetlenül kapcsolódik, szintén el kell készítenie a megyei önkormányzat által elfogadandó rendezési, térszerkezeti tervet, amelyben szerepelnie kell az üdülőterületen kívüli területeknek, amelyeknek eminens szerepük van a Balaton vízminősége védelmében és a part menti sávokat körülvevő területek fejlődésében, amelyet a megyei rendezési tervekben kell elfogadni. Természetesnek tartom, hogy szerves egységben a Balaton Fejlesztési Tanács által őrzött és védendő vízgyűjtő terület több mint ötszáz településének az összehangolása egy komoly program és komoly feladat.
Amiért szót kértem: szeretném kiemelni, hogy a Balaton kutatására a Magyar Köztársaság kormánya több mint 250 millió forintot biztosít ebben az évben is, amelyben a Magyar Tudományos Akadémia, a Balaton Fejlesztési Tanács és a Miniszterelnöki Hivatal szabja meg a programot mind az alapkutatásokra, mind pedig a rövid távú kutatásokra. Lehet, hogy ezt az összeget növelni kellene; egy biztos, hogy egy olyan megfigyelő, visszacsatoló, elemző rendszert, amely évről évre adatsorokat rögzít és amelyet a polgárok, a hazai és külföldi turisták is láthatnak a víz minőségéről, a hőmérsékletéről, a rájuk leselkedő jó és kevésbé jó, ártalmas és hasznos, befolyásoló szituációkról, amelyeket kiajánlhatunk több évre előre, amelyeket a magyar, osztrák, német autósklubok örömmel vesznek tájékoztatásul, ezt a monitorrendszert meg kell teremteni, ennek a monitorrendszernek a kiépítését, működtetését ebbe a rendezési tervbe és programba is be kell építeni.
Ugyanígy el kell készíteni a nemzeti kataszter és a nemzeti topográfia már folyó programjaiba illesztve azt a térképrendszert, amely digitális alapon megfelelő alapbázist, adatbázist biztosít mind a környezetvédelmi, mind a vízgazdálkodási, mind a településrendezési tervek elkészítéséhez és folytatásához.
Két dolgot szeretnék kiemelni, amely megítélésem szerint nem kap kellő hangsúlyt ebben a programban: a Balaton vízminőségének védelmére kellő intézkedéseket teszünk. Amit újra kell gondolnunk és tovább kell fejlesztenünk, a településekről befolyó csapadékvíznek vagy az egységes szennyvízcsatornába való bevezetése, mint ahogy erre más országok tavainál példa van, vagy ha ez túl költséges és a vízgyűjtő területről kivezet tisztított vizeket, akkor pedig meg kell oldani azoknak a helyigényét, területfelhasználási igényét, ahogy ezt a tóba lehet tisztított vagy ülepített módon vezetni. Ez adja a szennyezések, különösen a foszforszennyezések 30 százalékát.
Véleményem szerint a vízgyűjtőterületen a megyei rendezési tervekben és az országos rendezési tervekben is nagyobb lépést kell tenni a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak az agrárművelési területek, tehát mezőgazdasági, erdőgazdasági művelésiág-váltás megakadályozására, illetve egy Balaton-barát gazdálkodás kialakítására. Hiszen a foszforszennyezéseknek, ami a legveszélyesebb a Balaton számára, ez adja a másik egyharmadát.
Azzal zárnám gondolataimat, hogy ez a benyújtott tervezet két és fél összetételű: egyrészt tartalmazza a Balaton kiemelt üdülőkörzetének rendezési tervét, másrészt a szabályozási tervhez ad megfelelő támpontot, és a zárórendelkezések között a települési önkormányzatok és a megyei önkormányzatok számára meghatározott időben pedig megszabja, hogy helyi jogszabályok birtokában, alkotásával hogyan kell tovább bővíteni az egész vízgyűjtő területre az e törvényben rögzített elveket.
Azt kérem és javaslom tisztelettel, hogy mindazok, akik a Balaton ügyét fontosnak tartják, területi és megyei főépítészek, akikkel a kapcsolatot felvettük, települési jegyzők, körjegyzők, akik a hatósági feladatokat első fokon gyakorolják, építésfelügyelet, további javaslatokkal bővítsék azt a két-három éve megindult munkát, amelynek most nem a befejezése lesz, ha a parlament elfogadja, hanem egy új szakasz kezdete, amikor egy védettebb, szabályozottabb és az ott élő, valamint az ide látogató emberek számára egy hosszú távon élvezhető, biztonságos Balatont és környezetét teremthetjük meg.
Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a Fidesz és az FKGP soraiból.)
