DR. SZABADI BÉLA
DR. SZABADI BÉLA
DR. SZABADI BÉLA földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Az általános vita lezárásakor kérem, engedjék meg, hogy megköszönjem a frakciók, valamennyi érintett bizottság és képviselő hozzászólását és értékelését.
Némi aggodalommal terjesztettük elő a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési tervének elfogadásáról és a területrendezési szabályzat megállapításáról szóló törvényjavaslatot. Aggodalommal, hiszen ez az első alkalom, amikor a Magyar Országgyűlés törvénnyel szentesíthet egy területrendezési tervet, ami amellett, hogy nemzeti értéket védő politikai aktus, egyidejűleg műszaki, ökológiai dokumentum is. Ilyen jellegű, térképekkel ellátott dokumentum elfogadására az elmúlt tíz évben még nem volt példa.
Örömmel tölt el, hogy valamennyi felszólaló megerősítette elképzeléseinket, és támogatta a differenciált, de ugyanakkor szigorú szabályok bevezetését. Örülök, hogy a szigorú szabályok oldása helyett inkább azok következetes megtartását és erősítését szorgalmazták a módosító javaslatok mérlegelésekor.
Köszönöm azokat a dicséreteket, amelyeket a tárcának és a tervezőknek címeztek. Ebben a kormányzati ciklusban ez a második törvényjavaslat, amelyet valamennyi párt egyhangúlag támogat. Remélem, hogy a többpárti támogatás a részletes vita után is fennmarad.
Fontosnak tartom, hogy az Országgyűlés jóváhagyja az új térszerkezetet és a területhasználati szabályokat a Balaton térségében, abból a célból, hogy ennek a kivételes értékű tájnak a jellemzői a jövőben is megmaradjanak. Tehát el kell terelni az üdülést zavaró közúti forgalmat a közvetlen parti sávból, hogy a vízminőség védelme, a tó élővilágának megőrzése, a táji, természeti értékeken nyugvó üdülési vonzerők megtartása és fejleszthetősége biztosítható legyen.
Meg kell akadályozni a hétvégi házakkal, nyaralókkal sűrűn beépült területhasználat további terjeszkedését. Meg kell teremteni a táji szépséghez méltó, magas színvonalú üdülés, turizmus feltételeit, ugyanakkor lehetőséget kívánunk adni meghatározott feltételekkel a beépített területek növelésére és új, nagy kiterjedésű, turisztikai célú területek kialakítására.
Kulcsfontosságúnak tartjuk a parthasználat szabályozását az üdülés, a turizmus, illetve a vízminőség-védelem szempontjából. Ezért ez a kérdéskör ebben a törvényben is kiemelt jelentőséget kapott.
Teret kívánunk adni az új igényekkel jelentkező minőségi turizmusnak, a vízparti üdülés, a vízi sportok bővülésének, és szeretnénk megőrizni mindazokat a táji, történeti és természeti értékeket, amelyek egyedivé és vonzóvá teszik a Balaton környékét. Bízom benne, hogy az elfogadásra kerülő törvény biztosítani fogja a térség hosszú távú kedvező társadalmi, gazdasági fejlődését, a közösségi érdek érvényesülését, a térségre irányuló terhelés megosztását, a vízminőség megőrzését és javítását, a tájkarakter védelmét és megőrzését. Ígéretet teszek arra, hogy a módosító javaslatok mérlegelése során az ezen célkitűzésekkel összhangban lévő javaslatokat támogatni fogjuk.
Végül engedjék meg, hogy a finanszírozás kérdésének egy kis teret szenteljek. Többen felvetették ugyanis azt, hogy ebben a törvényben célszerű lenne valamilyen normatív szabály alapján meghatározni azt, hogy milyen forrásokat kívánunk a településrendezési terv megvalósítására fordítani.
Azt hiszem, hogy amikor a forrásokról beszélünk, akkor nemcsak a központi költségvetés forrásainak meghatározását kellene elvégeznünk, ha ezt egyáltalán egy ilyen törvény keretében kellene megoldanunk, hanem ebbe bele kell érteni - ahogy ezt Balsay képviselő úr mondta - a Phare-, a SAPARD-, az ISPA-forrásokat, illetve az önkormányzatok forrásait és a magánfinanszírozást is.
Van egy alaphelyzet: Magyarországon évtizedeken keresztül aránytalan fejlődés valósult meg, ez különösen az infrastruktúra elhanyagolását jelentette a fejlesztés és a fenntartás területén. Ez az aránytalanság mind a mai napig tart a múlt egyfajta örökségeként és a költségvetés helyzetének a következményeként.
Ahhoz viszont, hogy mi ezen változtatni tudjunk, nemcsak források kellenek, és nemcsak azt kell biztosítani, hogy ezek a források meglegyenek, hanem hogy hatékony legyen a felhasználás, hanem mindenekelőtt programok kellenek - ahogy ezt Balsay képviselő úr is aláhúzta -, olyan programok, amelyeknek önmagukban is meg kell állniuk a lábukon. Tehát nem valamilyen nagy fazékba kellene a pénzt önteni meghatározott ütemben, és azt várni ettől, hogy valami változni fog.
Mi mindenképpen változtatni akarunk azon a helyzeten, ami a Balaton körül kialakult, ezért is terjesztettük jelen formájában az Országgyűlés elé a balatoni rendezési tervet. Az, hogy a finanszírozás különböző normatíváiról döntsünk, úgy gondoljuk, ez nem ennek a törvénynek a feladata, hanem évről évre a költségvetési törvény keretében kellene erről intézkedni.
Miért gondoljuk így? Van ugyanis ellenpélda: a mezőgazdaságban az agrárfejlesztési törvény vagy pedig a honvédelmi költségvetés meghatározott ütem szerinti növelésének a kötelezettsége, de ez a mi véleményünk szerint nem terjeszthető ki a gazdaság egészére, mert ebből rendkívül zavaros helyzet alakulna ki. Nagyon sok fontos feladat van ugyanis, sok fontos állami feladat is van, és ezeket eleve vállalt kötelezettségként, finanszírozási kötelezettségként egyáltalán nem tudnánk kezelni. Ha ugyanis megmondanánk, hogy ez a terület a bruttó hazai termék ennyi százalékát kapja, a másik annyi százalékát, a harmadik amannyi százalékát, akkor ebből nem valami tervezés, valamilyen stratégiai pénzelosztás alakulna ki, hanem olyan megbéklyózottság, ami az aktuális ügyekkel való megbirkózást teljesen lehetetlenné tehetné.
De az ilyen szabályok megalkotása egyébként is kivételes lehet, hiszen az agrárfejlesztésről szóló törvény is bemutatja azt, hogy rendkívül nehéz olyan képletet megállapítani, ami bármiféle későbbi próbát maradéktalanul ki tudna állni.
Ezért tehát úgy gondolom, hogy most ennek a fejlődésnek a kereteit tudtuk felvázolni. A kormány elkötelezett a tekintetben, hogy növekvő forrásokat fog biztosítani ennek a tervnek a megvalósításához is. Az, hogy mekkora forrásokat tud biztosítani, az adott év költségvetési törvényének a keretében dőlhet el, attól is függ természetesen, hogy milyen a gazdaság általános helyzete és milyen a gazdasági növekedés. Ilyen tekintetben a legbiztatóbb hírt tudom önökkel közölni, amit önök is tudnak: a gazdaság erős, jól fejlődik, a költségvetési források az elkövetkező években nyilvánvalóan reálértékben is jelentősen bővülni fognak, ami megfelelő alapot ad arra, ha nem is azonnal, hanem fokozatosan azt a rengeteg feladatot, ami felhalmozódott és amiről itt a képviselőtársak beszéltek, meg tudjuk oldani.
Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
