LASZTOVICZA JENŐ
LASZTOVICZA JENŐ
LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Azt hiszem, minden párt egyetért azzal, hogy milyen nagy szükség van erre a balatoni területrendezési tervre, hiszen az elmúlt évtizedek környezeti terhelése, ami a Balatont érte, egyértelművé tette - és látványossá sok esetben az időjárástól függően -, hogy a Balaton szennyezésének a mértéke már elért egy kritikus szintet. Ezeket az adatokat, azt hiszem, nagyon sokan ismerjük, hiszen a Tihanyi Limnológiai Intézet, illetve a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem évek óta próbálja a törvényalkotókat is ostromolni, hogy ezt a tarthatatlan helyzetet valamilyen formában rendezze le a törvényhozás.
A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési terve egyértelműen rögzíti, hogy a legkitűnőbb helyzetértékeléstől a legoptimálisabb jövőképig nem lehet eljutni pusztán területrendezési szabályozással, csak a műszaki, ökológiai alapon álló tervfajta előírásaival. Kapaszkodónak, korlátnak természetesen jó lehet, viszont lépcsőfokokat a fejlődésben, a társadalomhoz való kapcsolatokat a fejlesztési koncepciónak kell számbavennie.
Mivel a fejlesztési koncepció már elkészült - úgy, ahogy Pál képviselőtársam is mondta -, de a kormány még nem fogadta el, azt hiszem, nagyon lényeges kérdés lesz, hogy mielőbb olyan állapotban kerüljön a kormány elé, hogy ez a fejlesztési koncepció is a kormány által elfogadott legyen, amely a pénzügyi finanszírozási mellékleteket is tartalmazza, hiszen az előttünk álló törvény nagyon komoly szigorításokat is tartalmaz, amellyel nagyon sok település fejlődését nehéz helyzetbe hozza.
A tervben szereplő helyzetértékelés reális a meglévő műszaki, ökológiai állapotok feltérképezése tekintetében. A legnagyobb probléma azonban több önkormányzat együttes véleményét is ismerve, hogy a térségben élő ember és igényei lényegében kimaradtak a tervből. Talán a legfontosabb dolog, hogy az új évezred küszöbén milyen életlehetőségei, milyen egyéni és társadalmi előrejutási lehetőségei vannak az üdülőkörzetben élőknek. A terv és szabályozása például közvetve utal arra, hogy milyen módon lehet megélni a régi szőlőhegyek, a mezőgazdasági kultúra visszaállítása segítségével. Ugyanakkor minden részletesebb vizsgálat nélkül is világos, hogy a Balaton-felvidéki, inkább kisparcellás szőlőtermelésből családoknak nem lehet főállásként megélni, viszont ez a terv - ahogy az előbb elhangzott képviselőtársamtól - szinte csak a nagyüzemi szőlőtermesztésre utal.
Tudomásul kell venni, hogy a térség döntő megélhetési lehetősége csakis az idegenforgalom révén lehetséges. Amennyiben az itt megtermelt értékek visszafordításra kerülnek az üdülőkörzetbe, akkor végre sokkal több esélyt kap a táj védelme, a minőségi és nem mennyiségi turizmus, többek között az infrastruktúra jóval gyorsabb kiegészítésével, fejlesztésével.
Ez természetesen nem jelenti a kiemelt táji, természeti értékek tönkretételét, elherdálását, ezeket a tervben szereplő eszközökkel védeni kell, de be kell látni, hogy fejlesztés nélküli tiltással az itt élő emberek nem nyerhetők meg egy mégoly varázslatos távlati programnak sem, mint a balatoni területfejlesztési terv.
Feltétlenül jó cél a kiemelt körzet teljes szennyvízcsatornázásának programja, mint több nyugati példán is nagyon jól látható, akár a bodeni tónál. Ugyanakkor vannak a kiemelt üdülőkörzetben olyan települések, ahol eddig egy folyóméter szennyvízcsatorna sem épült, és ezeken a lakás célú építés perspektívát sem mutató leállítása komoly politikai problémát is jelenthet.
(15.30)
Itt meg kell jegyeznem, hogy a tavalyi évben sikerült legalább a part menti települések csatornázottságánál visszajuttatni a prioritási sorba, az első pozícióba a településeket, így legalább esélyük van arra, hogy az országos pályázatokon indulhassanak. (Megszólal egy mobiltelefon.)
Megítélésünk szerint a balatoni csatornázást...
